Ebszőlő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||
 Solanum sodomeum
|
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|
|||||||||||||
Az ebszőlő (Solanum) a burgonyafélék (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége.
[szerkesztés] Megjelenése
Többnyire alacsony bokor; számos fajának bogyótermése mérgező. Az „ebszőlő” régi botanikai szavunk, ami a nyelvjárásokban is szélesen elterjedt. A névadás alapja a növény kapaszkodó szára (nyúlánk levélnyelével csavarodva talál támasztékot) és a fürtvirágzatából kialakuló tojásdad, fényes piros, őszi bogyócsoport. Bogernyőben termő piros bogyói egyformán szemünkbe tűnnek vízpartokon, liget- és láperdőkben. Az összetétel eb- előtagja azt jelzi, hogy bogyója ehetetlen, haszontalan – sőt, veszedelmesen mérges: a szívműködést bénító szolanint tartalmaz. Új invazív faj a Kárpát-medencében a Solanum melanocerasum All.
[szerkesztés] Fontosabb fajai
Ismertebb zöldségnövényeink közül ebbe a családba tartozik:
- Burgonya (Solanum tuberosum)
- Paradicsom (Solanum lycopersicum)
- Padlizsán (Solanum melongena)
A Kárpát-medencében kevésbé ismert, ehető termésű fajok:
- Kannibálparadicsom (Solanum uporo Dun.) a Fidzsi-szigetekről származik
- Naranjilla vagy lulo (Solanum quitoense)
- Orinoco-paradicsom (Solanum sessiliflorum Dunal vagy Solanum topiro Humb. & Bonpl.)
- Tojásdinnye (Solanum muricatum L.'Hérit vagy Solanum variegatum Ruiz & Pav.)
Sok fajuk gyomnövény. Ezek közül a Kárpát-medencében a fekete ebszőlő vagy kutyabogyó (Solanum nigrum) és a keserű csucsor (Solanum dulcamara L.) terjedt el leginkább. Utóbbit gyógynövényként tartják nyilván, de az egész növény erősen mérgező, ezért háziszerként semmiképp sem ajánlott. Hatóanyagai serkentik a vizeletképződést, a májműködést, leveleinek főzetét sebek lemosására és reuma elleni gyógyfürdőkben használják. Mocsári társulások szegélyén, nyáras-borókásokban, gyomtársulásokban gyakori félcserje.
Dísznövényként termesztik a kék csucsort (Solanum rantonetti vagy Lycianthes rantonetti). Ez hazánkban dézsás növényként tartható, mivel −3 °C már károsíthatja. Szereti a napsütést, közepes vízigényű, májustól szeptemberig nyílik. Madeira szigetéről származik a korallbokor (csodabogyós korallbokor, Solanum capsicastrum).
Gyógynövényként termesztik az orvosi csucsort (Solanum laciniatum Ait.).
