Czinka Panna
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Czinka Panna vagy Cinka Panna (Sajógömör, 1711–1772) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert híressé vált magyar cigányzenekart.
Földesúr patrónusuktól házat és telket kaptak és időközönként vörös ruhát. Panna volt az első hegedűs, és amikor nem zenéltek, ellátta a háztartást és segített kovácsmester férjének a műhelyben. A kortársak szerint rövid pipát szeretett szívni, amelynek hossza nem zavarta a hegedülésben.[1]
A 19. században gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki Czinka Panna zenéit (A régi magyar zene kincsei című gyűjteményében), ezek azonban nem eredetiek, köztük a híres Czinka Panna-nóta sem. A legenda szerint az ő műve a Rákóczi-induló, de ez is a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Nem maradt fenn hiteles műve. Fáy gróf egyéb tekintetben is legendateremtő volt: feltűnő szépségű, drágakövekkel díszített ruhájú cigánynőnek írta le Pannát, akinek Amati hegedűje volt.
[szerkesztés] A Pallas Nagy Lexikonában
Czinka Panna az öreg Czinkának unokája volt. "Már 9 éves korában oly tisztán hegedült, hogy a szép reményekre jogosult gyermeket több gömör vmegyei földbirtokos s köztük különösen földesura Lányi János, saját költségükön Rozsnyóra küldték, hogy ott a hegedüjátékben kiképezze magát. A kis Pannát a jeles városi karmester tanította. Rövid idő alatt nemcsak a hegedűjátékban, de a zenében is oly rohamos haladást tett, hogy már 12 éves korában általános bámulat tárgya lett; 14 éves korában férjhez ment egy ügyes Viola di Gamba-t játszó cigány zenészhez, s nem sokára férjével és annak két fivérével egy kis zenekart alapított és ezentul hire napról-napra terjedt, ugy hogy ünnepélyek alkalmával 20-30 mértföldnyire is elvitték. Jó földesura a Sajó partján nemcsak kis házat épített számára, de bandájának minden 2 évben uj szép vörös ruhát is csináltatott. Ott a Sajó partján élt Panna boldog családi életet. Később már egész zenekara fiaiból állott. Sok pénzt keresett és teljes életében takarékos lévén, szép vagyont hagyott övéinek. Végrendeletében meghagyta, hogy diszruhájában gyémántos gyűrüvel temessék el, s melléje kedves Amati-hegedüjét is, melyet Csáky bibornoktól kapott ajándékul. Sirjára földesura emeltetett emléket. C.-tól mindössze három mű maradt fön. Legtöbb szerzeményeinek azonban csak cimét ismerjük, ilyenek többek közt: a «háromszáz özvegy nótája», a «halotti tánc» és az «ősapáink dala». Fenmaradt szerzeményei a legremekebb «hallgató magyar» fajtájuak, valóságos gyöngyök zenei tekintetben és minden később szerzett e fajta művek mintájául tekinthetők."
[szerkesztés] Emlékezete
- Alakját Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című, Ocskay László brigadérosról szóló regényében rajzolta meg, valódi koránál korábbra helyezve, és Fáytól eltérően csúnyának.[2]
- Kodály Zoltán az 1940-es években Balázs Béla szövegére daljátékot írt Czinka Pannáról (Czinka Panna balladája, 1948. március 15-én mutatták be az Operaházban). Az opera bukás volt, az ebben az időben "sérthetetlen" Kodálynak ez nem ártott, Balázs Béla utolsó éveire azonban komoly árnyékot vetett.[3]
- Sajógömörön, a barokk-klasszicista kastéllyal szemben mellszobra áll. Ennek megkoszorúzása a rendszeresen itt rendezett Országos Czinka Panna Prímásverseny egyik programja.[4]
- A Focus Film pozsonyi produkciós cég szlovák-magyar koprodukcióban filmet készül forgatni Czinka Pannáról, egymillió euró körüli költségvetéssel. A rendező Dušan Rapoš, a forgatókönyvíró Lubomir Slivka, a főszereplő egy magyar színésznő lesz, akit még nem választottak ki. A forgatás Szlovákiában várhatóan augusztusban, Magyarországon szeptemberben kezdődik. [5]
- 1897-ben Endrődi Sándor írt híres nótaszerű verset Cinka Pannáról:
- Cinka Panna hegedűje,
- Hegedűje -
- Mintha csak a sátán maga
- Hegedűlne:
- Bűbájol a ringatója,
- Bolondít a keserűje.
- Ha vígan szól az a nóta,
- Az a nóta:
- Szent Dávid is táncra perdül
- Fenn a holdba:
- A kerek ég csupa csillag,
- A kerek föld csupa rózsa.
- De mikor bús a nótája,
- A nótája:
- Beborul a csillagos ég
- Nagy rónája, -
- S mintha egész Magyarország
- Hervadozna, sirdogálna...
