Az új polgári törvénykönyv tervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az 1959. évi IV. törvény, a magyar Polgári Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára, újraalkotására először 1989-ben állított fel Kodifikációs Bizottságot az Igazságügyi Minisztérium. E bizottság 1990 után Harmathy Attila és Vékás Lajos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén oktató professzorok, akadémikusok társelnöksége alatt egy ideig működött, majd elhalt.

A munka 1998-ban kezdődött újra, amikor a kormány határozatot hozott a polgári jog rekodifikációjának szükségességéről és az erre irányuló munka megindításáról.^[1] 2007 szeptemberéig a rekodifikációt a Kormány által megbízott Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság, illetve a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság irányította. 1999 májusáig, alkotmánybíróvá választásáig mindkettő elnöke Harmathy Attila volt, ezt követően Vékás Lajos^[2] töltötte be e tisztségeket.

A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság Kormány által felkért tagjai (1999 májusától): 1. Vékás Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Főbizottság elnöke, 2. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 3. az igazságügyminiszter, 4. a Legfelsőbb Bíróság elnöke, 5. a legfőbb ügyész, 6. a Magyar Jogászegylet elnöke, 7. a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, 8. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, 9. Kisfaludi András egyetemi tanár, a Főbizottság titkára, 10. Sáriné Simkó Ágnes miniszteri biztos, az Igazságügyi Minisztérium Magánjogi Kodifikációs Irodájának (később: Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályának) vezetője, a Főbizottság titkára.

A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjai (1999 májusától): Vékás Lajos egyetemi tanár, Boytha György egyetemi tanár, Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára (később: szakállamtitkára), Kisfaludi András egyetemi tanár, Lábady Tamás egyetemi tanár, Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető bírája, Sáriné Simkó Ágnes, az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályának vezetője, Sárközy Tamás egyetemi tanár, Weiss Emília egyetemi tanár, Zlinszky János egyetemi tanár.

A Szerkesztőbizottság 2002-ben közzétette az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját, majd 2003-ban annak a beérkezett észrevételek alapján átdolgozott változatát, utóbbit Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója és tematikája címen. A Szerkesztőbizottság 2006 folyamán, az Igazságügyi Minisztérium honlapján folyamatosan (könyvenként) közzétette az új polgári törvénykönyv szövegének indokolt tervezetét. A Szerkesztőbizottság arra készült, hogy a beérkezett észrevételek alapján 2007 végére második, átdolgozott tervezetet ad át az Igazságügyi Minisztériumnak.

2007 szeptemberében azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - nem várva be a második, átdolgozott szerkesztőbizottsági tervezet elkészültét - magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát. A munkát Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazságügyi és civilisztikai szakállamtitkára ^[3] irányítja. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007. október 29-én tette közzé a honlapján a 2006-ban közzétett, szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változatát.

Vékás Lajos professzor irányítása alatt - részben a Szerkesztőbizottság egyes tagjainak, részben más szakértőknek a közreműködésével - készült el a 2006-ban közzétett első tervezet átdolgozott változata. Ez a nem hivatalos tervezet 2008 márciusában könyv formájában, Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez címmel jelent meg.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. március 25-i dátummal tette közzé a honlapján a második minisztériumi szövegtervezetet. A Kormány 2008. május 28-án fogadta el az új Ptk. tervezetének Országgyűléshez benyújtandó változatát. A tervezet Országgyűléshez való benyújtására 2008. június 5-én került sor. A T/5949. számú törvényjavaslat az Országgyűlés honlapján olvasható.

Az új polgári törvénykönyv könyvekből, részekből, címekből és fejezetekből épül majd fel. A kódex könyvei a következők lesznek:

könyv: Bevezető rendelkezések,
könyv: Személyek,
könyv: Családjog,
könyv: Dologi jog,
könyv: Kötelmi jog,
könyv: Öröklési jog,
könyv: Záró rendelkezések.

A Bevezető rendelkezések az egész kódexben érvényesülő alapelveket határozzák meg, a Záró rendelkezések pedig fogalom-meghatározásokat, továbbá hatályba léptető rendelkezéseket, illetve ún. jogharmonizációs klauzulákat tartalmaznak. (Utóbbiak azt jelzik, hogy mely rendelkezések fakadnak az Európai Unió valamely irányelvének átültetéséből.)

A polgári jogi rekodifikáció során felmerülő problémák megvitatása, az elkészült tanulmányok, illetve tervezetek közlése érdekében létrehozott folyóirat a Polgári Jogi Kodifikáció.