Antoni Gaudí

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Antoni Plàcid Gaudí i Cornet (Reus, 1852. június 25. – Barcelona, 1926. június 10.), rövid nevén Antoni Gaudí (katalánul), ill. Antonio Gaudí (spanyolul), vagy egyszerűen csak Gaudí: katalán építész.

Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és Antonia Cornet i Bertran voltak.

Tanulmányaira nagy hatással volt az angol John Ruskin. Korai épületeire jellemző a mór, majd a gótikus stílus, arab-perzsa illetve francia neogótikus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik.

Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is.

Legismertebb épülete a Sagrada Família temploma. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny 1954 és 1985 között épült. Ma is épülő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méter magas lesz.

Ahogy még magát az organikus építészetet sem értette meg a XX. század, úgy ez a templom is a jövő temploma lesz. Ahogy maga Gaudi mondta: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.”

Tartalomjegyzék 1 Életút 2 Írásai 3 Tervek és épületek 4 Külső hivatkozások 5 Irodalom

[szerkesztés] Életút

• 1863-tól az Escuelas Pias de Reus (a reusi egyházi középiskola) növendéke.
• 1867. Kiadja El Arlequín néven kézzel írt, sokszorosított lapját, melynek rajzait is maga készíti.
• 1868. Édesapjával Barcelonába költözik, és építészeti előkészítő tanfolyamra jár az Institut d' Ensenyament Mitja intézetben.
• 1873. Elkezdi építészeti tanulmányait az Arquitectura de la Escuela Provincial de Barcelona (a barcelonai építészettudományi iskola) intézetében.
• 1876. Meghal édesanyja.
• 1878. Leteszi vizsgáit. Megismerkedik Eusebi Güell i Bacigalupi gróffal, aki majd több munkájának lesz megrendelője. El Manuscrits de Reus néven építészeti lapot indít.
• 1882. Lerakják a Sagrada Família alapkövét.
• 1905. Beköltözik édesapjával a Parc Güell-ben lévő házba (Casa de Gaudí).
• 1906. Meghal édesapja.
• 1911. Lázas beteg lesz Málta szigetén, megírja végrendeletét.
• 1926. június 7. Gaudí-t elgázolja egy villamos, három nap múlva meghal. Június 12-én temetik el pápai engedéllyel a Sagrada Família kriptájában.

[szerkesztés] Írásai

• A Szent Család templomról

[szerkesztés] Tervek és épületek

• 1876. Montserrat kolostorának bővítése
• 1879–1888. Casa Vicens, Barcelona
• 1882–1926. Sagrada Família, Barcelona
• 1883–1885. Villa El Capricho, Comillas
• 1884–1887. Pabellones de la Finca Güell (katalánul: Pabellons de la Finca Güell), Barcelona
• 1886–1889. Palacio Güell (Palau Güell), Barcelona
• 1887–1893. Palacio Episcopal, Astorga
• 1888. Tervek a barcelonai világkiállításra.
• 1888–1889. Colegio de las Teresianas (Col.legi Teresià), Barcelona
• 1889–1892. Casa de Los Botines, León
• 1893–1917. Iglésia de la Colonia Güell (Esglèsia de la Colonia Güell), Santa Coloma de Cervelló
• 1895–1901. Cellers Güell, Garraf
• 1898–1890. Casa Calvet, Barcelona
• 1900–1907. Montserrat új terve – befejezetlen maradt
• 1900–1909. Torre de Bellesguard, Barcelona
• 1900–1914. Parc Güell (Park Güell), Barcelona
• 1902–1903. Xalet de Catllaràs, La Pobla de Lillet
• 1903–1910. Jardin Artigas (Jardins Artigas), La Pobla de Lillet
• 1904–1906. Casa Batlló, Barcelona
• 1906–1912. Casa Milà (La Pedrera), Barcelona

Sagrada Família	Palacio Episcopal	Casa Milà	Parc Güell
Casa Batlló	Palau Güell	Parc Güell	Sagrada Família 2008

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Szecesszió – Gaudí
• Gaudí (spanyol)
• Gaudí 2002 (spanyol, katalán, angol)
• Amilyenek mindannyian lenni szeretnénk...

[szerkesztés] Irodalom

• Rainer Zerbst: Antoní Gaudí. A teljes életmű (Budapest, 2002, Vince)
• Joan Bergós: Gaudí (Budapest, 2003, Mercurius)

„A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.” (A. Gaudí)