Albertfalva
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Albertfalva Budapest XI. kerületének egyik városrésze, korábban önálló település volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Határai: Kondorosi út a Solt utcától – Duna folyam – Hosszúréti patak – a MÁV pécsi vonala – Solt utca a Kondorosi útig.
[szerkesztés] Története
A ráckevei uradalom 1766-ban nászajándékként került Mária Krisztina főhercegnő birtokába, majd halála után férje, Albert Kázmér szász-tescheni herceg örökölte, aki királyi helytartóként működött Magyarországon. Az uradalom prefektusa 1819. március 1-jén jelentette meg azt a hirdetést, melyben a promontori zsellértelep bővítéseként a Fehérvár felé menő út két oldalán, 384 négyszögöles területen, szabályos elrendezésben ötven házhelyet jelölnek ki a zsellérek számára.
A település a betelepülő szászok után a Sachsenfeld (Szászföld) nevet kapta, erről már 1825-ből is van említés. Később a korábbi birtokos Albert herceg emlékére az Albert-falu, majd a mai Albertfalva nevet kapta.
A település az 1820-as években szakadt el Promontortól, attól kezdve önálló község volt. Az 1838-as árvíz elpusztította a zsellérházakat, de a régi telken újjáépítették azokat. A település a 19. század végétől nagyközség. 1950-ben csatolták Budapesthez.
[szerkesztés] Forrás
- Budapest krónikája – a kezdetektől napjainkig. Szerkesztette: Bart István. Corvina Kiadó, Budapest 2007. ISBN 978 963 13 5676 2
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
