A Szovjetunió politikája
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság
Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság 1917. november 7-én alakult meg, mint az egész ország új államformája. Később egyes területek önálló államokká alakultak, ezek nagyobb része egyesült 1922. december 30-án Szovjetunió név alatt. Az 1922-ben egyesült államok vezetését de facto 1917-1922 között a Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság szervei látták el.
[szerkesztés] Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság államfői
Kollektív államfői testület működött.
[szerkesztés] Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság kormányfői
Népi Biztosok Tanácsa elnöke:
[szerkesztés] Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság pártvezetői
1917-1922 között a pártban kollektív vezetés működött, nem hivatalosan pedig Lenyin volt a párt megkérdőjelezhetetlen vezetője egészen 1924-es haláláig. 1922-ben lett létrehozva a főtitkári poszt, mely eredetileg nem hatalmai pozíció, hanem adminisztratív-technikai jellegű beosztás volt. A pártfőtitkári poszt Lenyin halála után lassan az állam legfőbb hatalmi pozíciójává vált, az államfői és a kormányfői poszt pedig nagyban hozzá képest alárendeltek lettek.
Az Oroszországi Kommunista Párt (bolsevikok) Központi Bizottságának főtitkára:
[szerkesztés] Szovjetunió
[szerkesztés] A Szovjetunió államfői
1922-1990 között a szovjet államfői poszt nagyban ceremoniális jellegű volt. 1990-1991 között – alkotmányváltoztatás miatt – lett az államfő a végrehajtó hatalom feje, jogilag és ténylegesen is.
1922. december 30. és 1938. január 17. között kollektív államfői testület működött a Szovjetunióban.
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke:
- Mihail Kalinyin 1938—1946
- Nyikolaj Svernyik 1946—1953
- Kliment Vorosilov 1953—1960
- Leonyid Brezsnyev 1960—1964
- Anasztasz Mikojan 1964—1965
- Nyikolaj Podgornij 1965—1977
- Leonyid Brezsnyev 1977-1983
- Jurij Andropov 1983—1984
- Konsztantyin Csernyenko 1984—1985
- Andrej Gromiko 1985—1988
- Mihail Gorbacsov 1988—1990
A Szovjetunió elnöke:
- Mihail Gorbacsov 1990-1991
- Gennagyij Janajev 1991 (ügyvezető elnök, a puccsisták vezetőjeként)
[szerkesztés] A Szovjetunió kormányfői
1923-1946 között Népi Biztosok Tanácsa, 1946-1991 között Minisztertanács.
A gyakorlatban a huszas évek végétől a negyvenes évek elejéig másodrendű szervvé degradálódott a szovjet állam irányításában. Ez azután változott meg, hogy 1941-ben Sztalin átvette a kormány irányítását. Ismét alárendelt szervvé vált Hruscsov uralma végére.
Elnökök:
- Vlagyimir Lenyin 1923-1924
- Alekszej Rikov 1924—1930
- Vjacseszlav Molotov 1930—1941
- Joszif Sztalin 1941—1953
- Georgij Malenkov 1953—1955
- Nyikolaj Bulganyin 1955—1958
- Nyikita Hruscsov 1958—1964
- Alekszej Koszigin 1964—1980
- Nyikolaj Tyihonov 1980—1985
- Nyikolaj Rizskov 1985—1990
- Valentyin Pavlov 1991
- Ivan Szilajev 1991
[szerkesztés] A Szovjetunió pártvezetői
A gyakorlatban a húszas évek végére vált a pártvezető az ország еlső számú vezetőjévé. Sztalin halála után a pártvezető egy lett a kollektív vezetők közül, majd Brezsnyev uralmának idején visszaállt a pártvezető megkérdőjelezhetetlen elsőbbségének elve.
Az Oroszországi Kommunista Párt (bolsevikok) Központi Bizottságának főtitkára:
A Szövetségi Kommunista Párt (bolsevikok) Központi Bizottságának főtitkára:
A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első itkára:
A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára:
- Leonyid Brezsnyev 1966—1982
- Jurij Andropov 1982—1984
- Konsztantyin Csernyenko 1984—1985
- Mihail Gorbacsov 1985—1990
Mihail Gorbacsov 1991-ig a párt vezetője maradt, de a szovjet parlament 1990. március 14-én megszüntette a kommunista párt vezető szerepét, innentől a pártnak közvetlen alkotmányos és kormányzati szerepe megszűnt. A Szovjetunió Kommunista Pártját 1991-ben, az augusztusi puccs után betiltották.
