Wesselényi utca
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Wesselényi utca Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, a Rákóczi úttal és a Király utcával párhuzamos, a Károly körutat a Rottenbiller utcával összekötő, az Erzsébet körutat átszelő, mintegy 1,5 kilométer hosszú utca. A Wesselényi utca határolta terek a Kéthly Anna tér és az Almássy tér.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A főváros 1853. évi térképén a mai Síp utcától a Wesselényi utca helyén húzódott a Gasse, amely 1870-ben már az Aréna utca nevet viselte a felső végén, a mai Dózsa György úton álló nyári színkörről. Ekkor azonban még csak a mai Kertész utcáig volt egyenes vonalú, azon túl a pesti polgárok szőlőskertjeit átszelő, a Városerdőig (ma Városliget) húzódó, girbegurba szabályozási vonalként létezett.
Mai nevét 1872-ben kapta a reformkori politikusról, Wesselényi Miklósról. Az első évtizedben csak a belváros felőli része épült ki, ám 1887-re megnyitották a Rottenbiller és a Nefelejcs utca közötti szakaszát is. 1889-ben a Rottenbiller utcától az Aréna útig (ma Dózsa György út) terjedő szakasza az 1848-as szabadságharc honvéd tábornoka, Dembinszky Henrik után a Dembinszky utca nevet kapta. Végül 1897-ben nyitották meg az utca elején a Károly körút és a Síp utca közötti rövid szakaszt, ezzel a Wesselényi utca elnyerte mai vonalát.
A századfordulós Budapesten zsidó munkások telepedtek le a Wesselényi utcában, majd a II. világháború végén a budapesti gettó központi útvonala volt.
[szerkesztés] Jeles épületei
- Wesselényi u. 7. Izraelita kultúrház az ún. Goldmark-teremmel (Tauszig Béla és Róth Zsigmond, 1930–1931). A korábban a telken álló zsidó polgári leányiskola teljes átépítésével készült art deco stílusban. Fő homlokzata a Dohány utcai zsinagóga mögötti udvarra néz, az utcai homlokzat domborműves ablakai Strasser István alkotásai. Ma Wesselényi utcai része Talmud-Tóra Oktatási Központ.
- Wesselényi u. 11. sz. Lakóház (eklektikus, 1870 körül).
- Wesselényi u. 15. sz. Lakóház (Hild József?, klasszicista, 1860).
- Wesselényi u. 17. sz. A volt Székesfővárosi Cipész Ipartestület Székháza (Kopeczek György, romantikus, 1905). Ma Erzsébetvárosi Közösségi Ház, illetve a kerületi civil szervezetek székhelyéül szolgál.
- Wesselényi u. 18. sz. Schiffer-ház (Schwarz Jenő és Horváth Antal, szecessziós, 1908).
- Wesselényi u. 20–22. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium épülete (kortársi modern, 1995).
- Wesselényi u. 24. Lakóház (Román Miklós és Ernő, szecessziós, 1910–1911).
- Wesselényi u. 26. Lakóház (Barát Béla és Novák Ede, modern, 1929).
- Wesselényi u. 32. sz. Lakóház (Ágoston Emil, romantikus, 1909).
- Wesselényi u. 40. sz. Lung-ház (Mellinger Artúr, szecessziós, 1902).
- Wesselényi u. 44. sz. Volt izraelita polgári iskola (Freund Vilmos, 1896). A vészkorszak idején a zsidó gettó kórházaként működött épület. Ma Amerikai Alapítványi Iskola, benne zsinagóga.
- Wesselényi u. 52. sz. 1944. december 29-én ebben az épületben végeztek ki a német fasiszták nyolcvanegy embert, köztük a Visegrádi utcai ellenállókat és a Vilmos-laktanya Kiska-alakulatának tagjait.
- Wesselényi u. 53. sz. Baptista imaház és Meyer Henrik Baptista Teológiai Diákotthon (1887). Magyarország első, Meyer Henrik alapította baptista gyülekezeti imaháza volt.
- Wesselényi u. 69. Lakóház (eklektikus, 1912).
- Wesselényi u. 73. A volt Festő Ipartestület Országos Szövetségének székháza (Makkoldy József, neoklasszicista, 1929). Ma is ipartestületi székház.
[szerkesztés] Forrás
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi. 1990.
- Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. Budapest: Akadémiai. 1993
- Pest építészete a két világháború között. Szerk. Ferkai András. Budapest: Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht. 2001.
