Ungvárnémeti Tóth László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ungvárnémeti Tóth László (Kistokaj, 1788. február 17. – Bécs, 1820. augusztus 31.) magyar költő.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
3 Feldolgozások a művészetben
4 Külső hivatkozás
5 Forrás

[szerkesztés] Élete

Született 1788. február 17-én Kistokajon (Borsod megye), ahol atyja református lelkész volt. Tanulmányait Miskolcon kezdte; azután Sárospatakon teológiát hallgatott, 1810-ben pedig növendékeivel Eperjesre ment német nyelvet tanulni. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, ki őt barátságára méltatta.

1814-ben a pesti egyetemre ment, hol orvostudományt tanult; de szabad óráit ezentúl is a költészetnek szentelte s műveit készítette nyomtatás alá. Itthon azonban erős polemiába keveredett sárospataki megtámadóival. (L. Terhes Sámuel).

1816-ban Budán katolikus hitre tért és 1818-ban Bécsbe ment orvosi tanulmányait bevégezni, de mielőtt célját elérhette volna, az orvossá avatása előtt koleraféle bajban 1820. augusztus 31-én meghalt.

Költeményeiből többet közölt az akkor megjelenő időszaki hírlapokban és évkönyvekben: Magyar Kurir (1819. I. 20. sz.), Szépliteraturai Ajándék (1821.), Zsebkönyv (1821-22.) stb.

[szerkesztés] Művei

Versei. Pest, 1816.
Nárcisz vagy a’ gyilkos önn-szeretet (drámai költemény, 1816. [1])
Poétai levél tek. Czinke Ferencz urhoz. Pest, 1816. (Két poétai levél II.).
Gyász-tisztelet Hermine császárné főherczegnének József ausztriai császári főherczeg Magyarország nádora feleségének halálára. Pest, 1817.
In honores III. ac Rev. Dni Francisci Madarassy, electi episcopi Ansariensis ad excelsum consilium regium locuntenentiale hungaricum consiliarii, dum III. nonarum Martii anni 1817. felicibus auspiciis monus suum iniret. Pest, (Költ.).
Görög versei. Magyar tolmácsolattal. Pest, 1818.
Piis manibus Francisci Győry, Viennae, die 20. Maii, anni 1819. Hely nélkül. (Költ.).
Öröm ének a párisi arany sasnak a Nemzeti Múzeumba béavatásakor. Hely és év nélkül.
Levelei Kazinczy Ferenczhez (Kazinczy Ferenc levelezése XIII-XVII).

lásd még: A felvilágosodás korának magyar irodalma

[szerkesztés] Feldolgozások a művészetben

A rövid életű költő személye két évszázadig úgyszólván feledésbe merült, újrafelfedezője Weöres Sándor volt. Ezután művészeti alkotások megihletője lett. Ezek közül a legismertebb Weöres Sándor Psyché című verses regénye. Ennek feldolgozása Bódy Gábor 1980-ban készült filmje (Nárcisz és Psyché).