Tukánfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tukánfélék

Szivárványcsőrű tukán
(Ramphastos sulfuratus)

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes)
Család:	Tukánfélék (Ramphastidae) Vigors, 1825

Nemek

Aulacorhynchus
Pteroglossus
Baillonius
Andigena
Selenidera
Ramphastos

A Wikifajok tartalmaz
Tukánfélék témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Tukánfélék témájú médiaállományokat.

Vörösfarkú arasszári (Pteroglossus erythropygius)

Pteroglossus beauharnaesii

Feketecsőrű tukán (Ramphastos vitellinus)

A tukánfélék (Ramphastidae) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó családja. 6 nem és 38 faj tartozik a családba.

A tukánok avagy borsevőfélék az első pillantásra felismerhetők hatalmas, különös alakú és a kávaéleken fűrészelt csőrükről. Ez a csőr különösen nagy, tövén igen vastag, vége felé jelentékenyen összenyomott; a csőr az ormán éles. A méretéhez képest rendkívül könnyű, mivel fala – akár a hasonlóan nagy csőrű orrszarvú madaraké – nagyon vékony. A csőr üreges; azt belülről finom csontokból álló hálózat merevíti úgy, hogy az bármely irányból jövő nyomásnak ellenállhasson, ezért könnyűsége dacára igen szilárd. Orrlyukaik hátrafelé nyílnak.

Nyelvük igen hosszú, de keskeny; mivel előre néző rojtok szegélyezik, némileg a tollhoz hasonlít. Ezért – bár az egész család valamennyi tagjának ilyen a nyelve – az egyik nemzetség a tollnyelvű, Pteroglossus nevet kapta – ebbe a nemzetségbe 14 faj tartozik. Tollazatuk hosszú, lágy és rendkívül tarka. Vetélőujjuk van.

A legtöbb tukánféle az amerikai szárazföldön, a térítő körök között él. Uralkodó színük általában a fényes fekete, amit hátukon, torkukon vörös, fehér vagy sárga foltok tarkítanak, farkuk pedig csíkos.

[szerkesztés] Rendszerezés

A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.

Aulacorhynchus (Gould, 1835) – 9 faj
- Hagymazöld tukán (Aulacorhynchus prasinus)
- Aulacorhynchus sulcatus
- Aulacorhynchus derbianus
- Aulacorhynchus haematopygus
- Aulacorhynchus huallagae
- Aulacorhynchus coeruleicinctis
- Kéktorkú tukán (Aulacorhynchus caeruleogularis)
- Aulacorhynchus cognatus
- Aulacorhynchus wagleri

Pteroglossus (Illiger, 1811) – 12 faj
- Pteroglossus inscriptus
- Zöld arasszári (Pteroglossus viridis)
- Pteroglossus bitorquatus
- Pteroglossus azara
- Barnafülű arasszári (Pteroglossus castanotis)
- Feketenyakú arasszári (Pteroglossus aracari)
- Fűrészescsőrű arasszári (Pteroglossus torquatus)
- Tüzescsőrű arasszári (Pteroglossus frantzii)
- Pteroglossus sanguineus
- Vörösfarkú arasszári (Pteroglossus erythropygius)
- Pteroglossus pluricinctus
- Pteroglossus beauharnaesii

Baillonius (Cassin, 1868) – 1 faj
- Sáfránytukán (Baillonius bailloni)

Andigena (Gould, 1851 – 4 faj
- Laposcsőrű hegyitukán (Andigena laminirostris)
- Tarkacsőrű hegyitukán (Andigena hypoglauca)
- Csuklyás hegyitukán (Andigena cucullata)
- Feketecsőrű hegyitukán (Andigena nigrirostris)

Selenidera (Gould, 1837) – 6 faj
- Selenidera spectabilis
- Selenidera reinwardtii
- Selenidera nattereri
- Selenidera culik
- Sávoscsőrű törpetukán (Selenidera maculirostris)
- Selenidera gouldii

Ramphastos (Linnaeus, 1758) – 9 faj.
- Szivárványcsőrű tukán (Ramphastos sulfuratus)
- Parti tukán (Ramphastos brevis)
- Feketecsőrű tukán (Ramphastos vitellinus)
- Zöldcsőrű tukán (Ramphastos dicolorus)
- Swainson-tukán (Ramphastos swainsonii)
- Aranytorkú tukán (Ramphastos ambiguus)
- Fehértorkú tukán vagy barnacsőrű tukán (Ramphastos tucanus)
- Cuvier-tukán (Ramphastos cuvieri) egyes rendszerbesorolásoknál alfaj Ramphastos tucanus cuvieri néven
- Óriástukán vagy tokótukán (Ramphastos toco)