User:Szloblac
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Típus | Napilap |
|---|---|
| Alapítva | 1968 |
| Székhely | 1145 Budapest, Thököly út 105-107. |
| Vezetők | Gazsó L. Ferenc (főszerkesztő) |
| Honlap | http://www.magyarhirlap.hu |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Magyar Hírlap
[szerkesztés] A lapról
Jobbközép, konzervatív, 2007-ben ellenzéki országos napilap. Célja az országos napilapok piacán a Népszabadság és a Magyar Nemzet között található űr betöltése és a konzervatív világszemléletű, szélsőségektől mentes, objektív tájékoztatás. Más jobboldali napilapokkal ellentétben feladatuknak tartják, hogy a jobboldali hangvétel ne jelentsen markáns pártkötődést (nem kötik magukat sem az MDF-hez, sem a Fideszhez). Célközönsége jellegéből fakadólag nem kor, hanem értékrend alapú: a polgári értékrendű, jobbközép konzervatívok - részben abból az okból is, hogy a világ legnagyobb, legeladhatóbb lapjai ilyenek. Nincs egy idealizált átlagolvasó, akihez szólni kívánnának, hanem egy olyan új hangot próbálnak képviselni, ami mindenkihez szól, közérthető, hogy az átlagos műveltségű olvasó megértse, hogyan kötődik ő és Magyarország a témákhoz. Bár nem réteglap (hiszen országos napilapról van szó), de elsősorban ahhoz a fejlődő középréteghez kívánnak szólni, akinek eddig nem volt lapja. A lap erősségének is ezt tartja a szerkesztőség, hogy egy szélsőségektől mentes új hangon kívánnak szólni azokhoz, akik eddig nem találták meg a maguk lapját a polarizált sajtópiacon. Az új Magyar Hírlapnak se Magyarországon, se külföldön nincs elő- vagy példaképe, más lapokat nem tekint a szerkesztőség követendő példának. (Szalontay 2007)
[szerkesztés] Az új Magyar Hírlap
Az új Magyar Hírlap 2006 novemberében indult azt követően, hogy új tulajdonosa lett Széles Gábor személyében a napilapnak, aki megváltoztatta a lap addigi liberális profilját és konzervatívvá alakította. A főszerkesztő Gazsó L. Ferenc lett és a korábbi munkatársak többsége 2007. január-február folyamán otthagyta szerkesztőséget, mely 2007 novemberére négy-öt embertől eltekintve teljesen lecserélődött. A lap célja elsősorban a jelenlegi olvasóközönség megtartása, és egyéb tartalmak kiadásával az olvasóközönség növelése. 2007 őszén két vidéki, megyei (Csongrád Megyei Hírlap, Fejér Megyei Hírlap) napilapot is indítottak, illetve hamarosan indul a harmadik, Somogy Megyei Hírlap. Ezek példányszáma 3000 körüli és szerkesztőségük összesen 30 fő. A vidéki újságok a helyi témákkal vegyítik a Hírlap országos vagy nemzetközi témájú cikkeit. Fejlesztés alatt áll, és 2008-ra tervezik a Hírlap Online internetes napilap indítását, melynek saját szerkesztősége lesz. Az internetes tartalom jelenleg megegyezik a lap tartalmával, mert még nem állt össze az online szerkesztőség. A két termék felépítését úgy képzelik el, hogy a tájékoztató, friss rövid hírek az online felületen, a nagyobb hangvételű, hosszabb magyarázatok és háttércikkek az újságban jelennének majd meg. A lap profilváltásakor felismerték, hogy a televízió és az internet átalakította a nyomtatott sajtót és nekik is közelebb kell hozniuk a képi világot az olvasóknak, ezért a Hírlapnál kiemelten fontos szerepet kapnak a fényképek. Az újság szöveg és kép szimbiózisa. Sokszor a kép alakítja a szöveget, vagy akár az egész újság felépítését (pl.: a jobb képpel rendelkező hír kerül felülre), mert egy jó képpel eladhatóbb a lap. A belső oldalakon gyakran van kétoldalas kép, hogy ne legyen nagy szövegtenger és ne ijedjen meg az olvasó. Minden oldalon fontos a vezető anyag (ehhez jó kép vagy grafikon kell), kép nélküli oldal nincs is. (Szalontay 2007)
[szerkesztés] Szerkesztőség munkája
A Magyar Hírlapot körülbelül hetvenen készítik, ezek többsége állományban lévő munkatárs, de sok a szerződött külsős is. Bár egy csoport tagja a szintén gazdasági-hír profilú ECHO TV-vel a szerkesztőségek külön dolgoznak, hiszen más megfogalmazásra van szükség a televíziós, és másra nyomtatott sajtóban. Hírügynökségek közül belföldi híreknél az MTI-t, külföldiek esetén többnyire a Reuters, de az AP-t is használják. Hat állandó külföldi tudósítója van a lapnak: Vajdaságban, Felvidéken, kettő Romániában (egy székelyföldi és egy bukaresti), Brüsszelben és Washingtonban. Lapzárta 23 órakor van, ami nem igen kitolható, hiszen a lapot ki kell nyomni a postavonat indulása előtt. Példányszáma 15000 körüli, ami a profilváltás előtt is ennyi volt, azonban azt hangsúlyozzák, hogy ez a 15000 ember nem ugyanaz a 15000, mint előtte. Rendkívüli események hatására az eladások 20000-t is meg közelíthetik. Eladásainak 75%-a Budapestről származik. A lap tördelésében is próbáltak figyelmet fordítani az olvasóközönség megváltozott igényeire, épp ezért a lapban sok rövid hírt közölnek, nagyobb cikkek esetében, 1500 karakter felett, pedig kötelező a lead. 3000 karakternél hosszabb cikkek nem igen vannak, mert azokat már nem olvassa el az emberek többsége. Egy-egy interjú vagy elemzés hosszabb lehet ennél, de ezek ritkák. A vélemény fontos, ezért a szerkesztőségben a publicisztikai rovatot különösen fontosnak, és a lap erősségének tartják. Van vélemény-/vitarovata az újságnak, a nap legfontosabb közéleti eseményéről rövid tárcát írnak, illetve rendszeresen szokták közölni egy tudós/szakértő véleményét közéleti témákról. A vélemény rovat egyik legfontosabb eleme a szerkesztőségi álláspont az elmúlt nap valamilyen eseményéről, amiről közösen döntenek, hogy mi legyen, és ki írja meg. A lapnak van levelezése is, ez naponta pár szár levelet jelent, amiből egyre több az e-mail. A levélírók általában egy általános érdeklődést kiváltó témáról írnak. A vélemény rovatban válogatják az írásokat minőségtől és témától függően, ideológiai szelekció nincs. A Magyar Hírlap induló napilapként jelenleg nem nyereséges. Bevételének kétharmada a hirdetésekből, egyharmada az eladásokból származik. Reklámcenzúra nincs, azokkal semmilyen kapcsolatban nem áll a szerkesztőség, ez ugyanis a hirdetési igazgatósághoz tartozik. A lap árát a kiadó határozza meg. (Szalontay 2007)
[szerkesztés] A régi Magyar Hírlap
[szerkesztés] A Magyar Hírlap története 2003-2006 között
A 2003. április és 2006. november közti időszak mozgalmas volt a Magyar Hírlap történetében. Mind gazdaságilag, mind az ideológiát, szellemiséget illetően meghatározó változások mentek végbe az újságnál, így ha megvizsgálunk egy régebbi és egy a közelmúltban megjelent lapszámot, arra lehetünk figyelmesek, hogy a címtől, a szerkezet és a formátum egyes alapvető elemeitől eltekintve mintha két teljesen különböző újságot tartanánk a kezünkben. Nem példátlan a sajtótörténetben, hogy egy orgánum hovatartozása, hírlappiacon betöltött helye és ezzel együtt célközönsége megváltozik. A Magyar Hírlap esetében annyira szembeszökő változások mentek végbe rövid idő alatt, hogy mindenképpen külön kell választanunk a Szombathy Pál főszerkesztősége alatti Hírlapot a maitól. A rendszerváltás után a napilapok nagy része külföldi tulajdonba került. A Magyar Hírlap az angol Maxwell, majd Marquard, ezután 2003. áprilisától a svájci Ringier kiadóvállalat tulajdonát képezte. Ez az állapot 2004. októberéig tartott, amikor a vállalat megvásárolta a Népszabadságot is. Ekkor lépett fel az a jogi probléma, miszerint egy vállalat tulajdonában nem lehet egynél több napilap egy időben, így a cég kénytelen volt feláldozni a Hírlapot, és túladni rajta. Így 2004 októberében a lap szerkesztőségét bezárták. Azonban alig pár nap kényszerszünet után a szerkesztők és munkatársak újjáélesztették az újságot, bár annak kiadási jogai még mindig a Ringier tulajdonában voltak, így nem használhatták az eredeti címet. Így született a tiszavirág életű, alig két hétig megjelenő ”A Pont”. Ez után a szerkesztőség tagjai vásárolták meg a Magyar Hírlapot, és egészen 2005-ig az ő tulajdonukban is maradt. Ebben az időszakban a munkatársak saját erejükből, anyagi támogatás nélkül tartották fenn a lapot. 2005 szeptemberében azonban színre lépett Széles Gábor magyar üzletember, és megvásárolta az újságot. Az ebben az időszakban végbemenő ideológiai illetve politikai szempontból meghatározó váltások főleg ez után az esemény után 2006-ban mentek végbe. (Szombathy 2007)
[szerkesztés] A Magyar Hírlap Szombathy Pál főszerkesztősége alatt
Szombathy főszerkesztősége alatt többek közt az újság szerkezete és formátuma is megváltozott. A svájci kiadóvállalat a nagy alakú, ún. broad-sheet formátumot tartotta a legmegfelelőbbnek a Magyar Hírlap számára. Ez a konzervativitás, hagyományőrzés jele. Szombathy idejében a lap kis alakúvá, compact formátumúvá vált, amely liberális felfogást tükröz. Ennek oka többek közt a fiatalokért folyó verseny a sajtópiacon, amelyben nagy szerepet kap a kényelmes, praktikus olvashatóság. (Jó példa erre a brit hírlappiac ilyen típusú felosztása: míg a köztudatban hagyományőrző, konzervatív újságként jelen lévő Daily Telegraph megmaradt eredeti broad sheet formátumában, a magukat haladóbbnak, liberálisabbnak tartó sajtótermékek, így például a Times, Guardian és az Independent compact-ra váltottak.) Még a svájci tulajdonosok ideje alatt, külföldi mintára két változtatás történt: bekerült a lapba egy rövid, érdekes híreket, szemelvényeket tartalmazó, "A Nap Témája" címet viselő rovat (főszerkesztői kinevezését megelőzően Szombathy Pál szerkesztésében), illetve megcserélődött két fejezet: a Belföld rovat a Külföld elé került, érzékeltetve a fontossági sorrendet. Ugyanakkor a külföldi trendek, megoldások mintaértékűek: az akkori Hírlap külföldi mintájának az Independent tekinthető. (Szombathy 2007)
[szerkesztés] Változások a Magyar Hírlap szerkesztőségében
Már a lap eladása és a szerkesztőség által való felvásárlása módosította a munkatársak létszámát (a 85 emberből hozzávetőleg 40-et volt képes továbbra is foglalkoztatni az újság). Ez után Széles Gábor is határozott változásokat eszközölt a létszám összetételében (a dolgozók nagy része fokozatosan kicserélődött – ki önként távozott, kit elbocsátottak) Természetesen ez sok szempontból hatással volt a napilapra. A létszám csökkentése kényszerű gazdasági, míg a leváltások inkább politikai okokkal magyarázhatóak. (Szombathy 2007)
[szerkesztés] A Magyar Hírlap politikai hovatartozásának megváltozása
Az 1968-ban alapított Magyar Hírlap kezdetben a kormány félhivatalos lapja volt, azaz a Népszabadsággal ellentétben nem kifejezetten pártlap. A rendszerváltás után is megmaradt ez az öröksége, baloldali, bal-liberális lapként tartották számon. Szombathy Pál úgy jellemezte a lap haladási irányát a főszerkesztősége alatti három és fél évben, hogy egy klasszikusan liberális lapot szerettek volna létre hozni, amely középre húzódik a mai, táborokra szakadó, szélsőségesen állást foglaló magyar lappiacon. Elmondása szerint igényt láttak Magyarországon a független gondolkodásmódra és kritikára a sok elfogult újság mellett. Mikor 2005-ben Széles Gábor megvásárolta a Magyar Hírlapot, hamar kiderült, hogy a tulajdonos és a főszerkesztő sok tekintetben máshogy képzelte el az újság jövőbeli szellemiségét. Széles Gábor egyre inkább a politikai jobb oldal felé irányította az akkoriban - Szombathy szándéka szerint - baloldali kötöttség nélküli, de liberális lapot. Többször is említésre került már Szombathy távozása, mire végül 2006 novemberében leváltották. Elmondása szerint a folyamatos viták következtében végül mennie kellett. Utódjául végül Gazsó L. Ferencet nevezték ki, aki korábban (1996-ban) már volt az újság főszerkesztője. (Szombathy 2007)
[szerkesztés] A profilváltás következményei
A hirtelen változtatás, a Magyar Hírlap teljes megreformálása üzleti szempontból nem volt túlságosan előnyös lépés. Az ún. politikai vagy serieuse napilapoknál ugyanis a stabil olvasóközönséget főleg az előfizetők teszik ki, mivel az olvasó úgymond bizalmat szavaz egy újságnak, amelynek álláspontját legközelebb érzi a sajátjához. Tehát a megújulás akkor hoz fellendülést, ha lassan történik, hogy az olvasóknak legyen idejük hozzászokni, alkalmazkodni. Mint a legtöbb mai napilap, a Hírlap példányszáma is egyre csökken. A ’80-as években hozzávetőleg 80 ezer példányban megjelenő lap a rendszerváltás után, a ’90-es évek elején érte el a csúcspontot, 100 ezer körül. Ez után már folyamatos visszaesés tapasztalható, először 60, majd 40 ezerre csökkent a példányszám, napjainkban innen esik tovább. Magyarországon a politika oly mértékű befolyást gyakorol a sajtóra, hogy egyesek egyenesen lehetetlennek tartják egy középen álló, pártatlan lap megvalósítását. Mások azt a nézetet vallják, hogy egyszerűen nincs erre igény hazánkban. Talán nem is léteznek adott igények. Igényt kelteni lehet, mivel a közönség abból válogat, amit kínálnak neki. Szombathy Pál szerint 2006-os távozása, illetve a Magyar Hírlap megújítása óta nincs olyan napilap a magyar sajtópiacon, ami középen állna. (Szombathy 2007)
[szerkesztés] Források
- A napilap régi számai
- Szombathy Pál (2007) (Magyar Hírlap egykori főszerkesztője). Az interjút készítette: Molnár Kata és Száraz Zsuzsanna (okt. 23.).
- Szále László (2007) (Magyar Hírlap egykori újságírója és főmunkatársa) szóbeli közlés. Az interjút készítette: Molnár Kata és Száraz Zsuzsanna (nov. 6.).
- Szalontay Mihaly (2007) (gazdasági szerkesztő) szóbeli közlés. Az interjút készítette: Silhavy Máté, Szabó Péter és Szloboda László (okt. 17.).
[szerkesztés] Linkek
[szerkesztés] Megjegyzések
Az újságról szóbeli közlés útján gyűjtött vélemények a vitalapon olvashatóak.
