Szarka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Pica pica Linnaeus, 1758
|
|||||||||||||||||||||
 Elterjedési terület. Minden szín a szarka egyik alfaját jelöli:
zöld: Pica p. pica, világoszöld: P. p. asirensis, barnászöld: P. p. bactriana, piros: P. p. bottanensis, sötétzöld: P. p. fennorum, kék: P. p. galliae, türkiz: P. p. germanica, sárga: P. p. hemileucoptera, lila: P. p. hudsonia, barna: P. p. jankowskii, világos narancs: P. p. japonica, sötétkék: P. p. kamtschatica, hell pink: P. p. leucoptera, narancs: P. p. mauritanica, világoskék: P. p. melanotos, pink: P. p. nuttalli, bordó: P. p. sericea |
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
A szarka (Pica pica) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartózó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerika nyugati részén szinte mindenütt honos.
[szerkesztés] Alfajai
- Pica pica asirensis
- Pica pica bactriana
- Pica pica bottanensis
- Pica pica camtschatica
- Pica pica fennorum
- Pica pica galliae
- Pica pica hemileucoptera
- Pica pica leucoptera
- Pica pica mauretanica
- Pica pica melanotos
- Pica pica pica
- Pica pica sericea
[szerkesztés] Megjelenése
E madár testhossza 40-45 centiméter, farokhossza körülbelül 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 50 centiméter és testtömege 200-250 gramm. Mindkét nemnek fekete-fehér tollazata és hosszú, ék alakú szárnya van.
[szerkesztés] Életmódja
Magányosan vagy párosban él. Táplálkozáskor több madár is összegyülhet. A szarka mindenevő, a magoktól és rovaroktól kezdve a dögökig mindent megeszik, néha nagyobb emlősöket tísztit meg a parazítáktól.
[szerkesztés] Szaporodása
A szarka egy éves korában lesz ivarérett. A párzási időszak áprilistől júniusig tart. Általálában egyszer költ, de ha az előző fiókák elpusztulnak, akkor még egy fészekaljat rak. A fészekalj általában 5-7 halványkék vagy zöld, barna pettyes tojásból áll. A szarkafészek nagy, fedett építmény, amely gallyakból készül és agyaggal vagy trágyával van kitapasztva. Vékony gabonaszár, fű vagy szőr béleli, ez utóbbit a szarka időnként élő állatból tépi ki. A tojásokat egyedül a tojó költi ki, de a hím eközben eteti a tojót. A kotlás 17-18 napíg tart. A fiatal madarak 3-4 hetesen repülnek ki.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
[szerkesztés] Külső hivatkozás
