Szalai Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

Dr. Szalai Miklós (Budapest, 1964. szeptember 20.) történész, vallásfilozófiával foglalkozó ateista filozófus.

[szerkesztés] Életrajza

„Az 1970-es évek második, és az 1980-as évek első felében, amikor én tinédzser voltam, Magyarországon még kommunista rendszer volt, amely ateista ideológiát hirdetett. Ámde ez a magát „tudományosnak” mondó ateista ideológia addigra teljesen hiteltelenné vált. Az én korosztályomban „meggyőződéses” kommunista, marxista már alig akadt – bár nem láttuk át azt, hogy a szocialista rendszer mennyire rosszul működik gazdaságilag, és azt sem gondoltuk, hogy belátható időn belül véget érhet. Az én számomra a hivatalos ideológiával való azonosulást mindenképpen kizárta a családi neveltetés: édesapám a demokratikus ellenzékben vett részt, és a rendszert – amelyet a társadalom legnagyobb része többé-kevésbé elfogadott – már-már mániákus megszállottsággal gyűlölte... Kamaszkorom kezdetén (tizenkét-tizenhárom éves koromban) fedeztem fel a saját zsidó identitásomat. A családban, a baráti, ismerősi körben szinte mindenki zsidó származású volt, A zsidó kultúráról alig tudtunk valamit – de tudtuk, hogy volt a Holocaust, és tudtuk azt is, hogy a „mi” országunk Izrael, amelyet a hatalmon lévő kommunista diktatúra és a Szovjetunió ellenséges szemmel néz.” – vallja Szalai Miklós önéletrajzi írásában.

Szalai Miklós 1983-ban érettségizett a pesti Anna Frank Gimnáziumban, 1984-1990 között járt az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-filozófia szakra, 2001-ben szerezte meg a „summa cum laude” történelemtudományi, 2002-ben pedig szintén „summa cum laude” a filozófia tudományos fokozatát (PhD).

Pályáját a pesti Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte történelem szakos tanárként. Jelenleg az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, de emellett oktató az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Budapesti Corvinus Egyetemen.

2006-tól Szalai Miklós a Ma.H.A.T egyesület alelnöke, szakmai vezetője.

[szerkesztés] Tudományos írásai

• A Horthy-rendszer születése. In: Múltunk 1994/3. pp.193-198
• Tisza-képünk viszontagságai. In: Múltunk 1995/3. pp.187-196
• Andrássy a kiegyezésről. In: Valóság. 1995/10. pp.26-41
• Választások a száz év előtti Magyarországon. In: Múltunk 1996/4. pp.3-22.
• Ifjabb Andrássy Gyula gróf pályájának első szakasza (1860-1904). In: Századok. 1997/3. pp.623-677
• Az 1885-ös főrendiházi reform. In: „Múltból a jövőbe”. Szerk.: Pölöskei Ferenc. Budapest, ELTE BTK, 1997. pp.28-43
• Swinburne istenérvei. In: Magyar Filozófia Szemle. 1998/1.
• Választójogi reformkísérlet a századforduló Magyarországán. In: Múltunk. 2000/2. pp.60-91
• Az állam-egyház viszony története a Német Szövetségi Köztársaságban. In: Oktatáspolitika és vallásszabadság. Új Mandátum Kiadó, 2000.
• A tapasztalattól a tudományig. Válogatott tanulmányok: Willard Van Orman Quine. Szerk. és vál. Forrai Gábor. Budapest, Osiris, 2002.
• Újrendiség és korporativizmus a magyar politikai gondolkodásban (1931-1944). In: Múltunk 2002/1 pp.52-105
• Ifjabb Andrássy Gyula élete és pályája. Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2003.
• Szent Tamás az ugaron: Horváth Sándor arcképéhez. In: Beszélő 2003/június-július
• Cionizmus, neológia, ortodoxia. A magyar zsidó identitás dilemmái a két világháború közötti Magyarországon. In: Múltunk 2004/3 pp.59-119
• Jászi útja, In: BUKSZ 2005/Nyár
• Létezik-e Isten? Ateista érvek a mai angolszász filozófiában. Budapest, L' Harmattan, 2005.
• Magyary Zoltán magyar államberendezkedést, alkotmányosságot érintő gondolatrendszere. In: Tudományos Lapok a rendszerről. Szentendre, 2006/1. pp.3-29
• Hume dialógusainak időszerűsége In: Magyar Tudomány. Főszerk.Csányi Vilmos 2006/8.