Szakállasagáma
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A szakállasagáma (Pogona) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a leguánalakúak (Iguania) alrendágához és az agámafélék (Agamidae) családjához tartozó gyík nem.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A szakállasagáma nem az Ausztráliában élő agáma fajokat fogja egybe. Csak 1932-ben különítették el; korábban ezeket a fajokat az Amphibolorus nemzetségbe sorolták. Szakállasagámákat szinte az egész földrészen találhatunk, rendkívül változatos élőhelyeken (az erdőtől egészen a sivatagokig). A fajok többsége az erdőszéleket, a sztyeppéket és félsivatagokat kedveli.
A molekuláris genetikai vizsgálatok szerint az ausztráliai agámafajok közös őse mintegy 25–45 millió éve válhatott külön az ázsiai víziagáma (Physignathus cocincinus) ősétől.
[szerkesztés] Megjelenése
Legjellegzetesebb testrésze a viszonylag kis pikkelyekkel fedett, széles, háromszög alakú fej. Nevét a fej oldalán és a tarkó tájékán növő, kicsúcsosodó pikkelyeiről kapta. Izgalmi állapotában nyelvcsontja segítségével kifeszíti ezeket, és ekkor pofaszakállra emlékeztető benyomást keltenek. Egyúttal hatalmasra tátja a száját és kivillantja apró fogait, hogy félelmetes ragadozónak tűnjön. Szemei kicsik, szemdombjai kidudorodnak, dobhártyája jól látható.
Az izmos test két oldalán tövissor húzódik végig. Farka egyenletesen vékonyodik. Erőteljes végtagjai éles karmokban végződnek.
Színezete fajonként és élőhelyenként változik, de általában szürkés. Hátát többnyire sötétebb, szabálytalan alakú foltok tarkázzák. Hasa fehér; egyes fajok hasán több-kevesebb fekete folttal.
[szerkesztés] Életmódja
Nappali állat; rovarokkal, gyümölcsökkel és zsenge hajtásokkal táplálkozik.
[szerkesztés] Rendszertani felosztása
A nembe nyolc fajt sorolunk:
- Keleti szakállasagáma (Pogona barbata)
- Henry Lawson szakállasagámája (Pogona henrylawsoni)
- Északi szakállasagáma (Pogona microlepidota)
- Wallabi-szigeti szakállasagáma (Pogona minima)
- Törpe szakállasagáma (Pogona minor)
- Mitchell szakállasagámája (Pogona mitchelli)
- Déli szakállasagáma (Pogona nullarbor)
- Belföldi szakállasagáma (Pogona vitticeps) vagy (Amphibolurus vitticeps)
