Skandináv mitológia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A skandináv mitológia az északi germán népek, svédek, dánok és norvégok közös (kereszténység előtti) hitvilága. Az ősi, közös germán mitológia legjobban megőrződött változata, amelybe beletartozik a (szorosan kapcsolódó) angolszász mitológia. A germán mitológia gyökerei pedig a korai indo-európai mitológiáig nyúlnak vissza.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A skandináv mitológia forrásai
A déli germán és a skandináv mitológia közös tőről fakad, de mivel a déli germán népek aránylag hamar felvették a kereszténységet, ősi mitológiájuk nagy része hamar a feledés homályába veszett. A skandinávok ellenben sokáig megőrizték pogány hitüket és ezzel együtt mitológiájukat, amelyet a kereszténység első évszázadaiban az izlandi történetírók lejegyeztek.
A legfontosabb forrás a Régi vagy Verses Edda (Edda-versek) és a Próza-Edda, Snorri Sturluson műve. A norvég királyok történetét elbeszélő sagájában, a Heimskringlában is sok mitológiai tárgyú utalás található. Saxo Grammaticus dán történetíró művében, a Gesta Danorumban a mitológiai történeteket keresztény környezetbe helyezte. Más íróktól is találhatunk a skandinávok mitológiájára utalásokat, leírásokat vallásgyakorlásukról, mint például Brémai Ádám művében.
De forrásként szolgálnak a helynevek, amely képet ad az egyes istenek áldozati helyeiről, tiszteletük elterjedtségéről. A régészeti ásatások során sok áldozati állat teteme került elő. Találtak sziklarajzokat is, amelyek mitológiai utalásokat tartalmaznak. A rúnaköveken is találtak istenekre célzásokat, a rúnajeleknek egyébként is mágikus jellemzőket tulajdonítottak.
[szerkesztés] Mitológiai helyszínek
A germán mitológiával ellentétben a skandináv mitológiai rendszer jól feltérképezhető. A Földet egy lapos korongként képzelték el, amely a világ közepén álló kőrisfa (az Yggdrasil) ágai közt helyezkedik el. Középen található Asgard, az istenek lakhelye, amely a Bifröszt nevű szivárványhídon átkelve közelíthető csak meg. Itt található a Valhalla, a hősök csarnoka, ahol a csatában elesett harcosok lelkei gyűlnek össze, és készülnek a végső összecsapásra.
Egy sötét, hideg terület a Niflheim, a holtak otthona, amelynek uralkodója Hél, Loki lánya. A Próza Edda szerint ez a végső lakhelye a holtak többségének. Valahol délen található Muspell, a tűzóriások birodalma. Asgard és Niflheim között található Midgard, ahol az emberek élnek, s Utgard, a hideg és kietlen peremvidék, az óriások otthona. A Midgardot és az Utgardot körülöleli az óceán, ahol Jörmungand, Midgard kígyója tanyázik. A további birodalmak között található még Álfheim, a fény-tündék (ljósálfar) otthona, és Svartálfaheim, a sötét-tündék lakhelye.
[szerkesztés] A skandináv eredetmonda
Kezdetben volt a káosz, amelyből szétvált két ország, az északi jégország, a Nilfheim, és a déli tűzország, a Muspelheim. Jég és tűz érintkezéséből keletkezett az első déróriás, Ymir, aki hímnős volt, és képes utódok létrehozására. Így keletkeztek az óriások. Ymir felesége a megolvadt jégből keletkezett tehén, Audhumla. Az ő nyelve nyalogatta ki a kősziklából Burit, akinek fia született, Bur. Bur egy óriáslányt vett feleségül, s három fia született: Odin, Vili és Vé. Ezek a fiúk megölték Ymirt, és testéből megteremtették a világot: húsából jött létre a föld, csontjából a hegyek, véréből a tenger, agyából a felhők, hajából a fák, szemöldökéből pedig az emberek lakta világ, a Midgard.
A déróriások a vérből teremtett tengerbe vesztek, csak egy pár maradt életben, akik északra menekültek, a világ peremére, s ott családot alapítottak. Bur fiai a tűzország szikráit feldobták az égre, így keletkeztek a csillagok, a Hold és a Nap, a három fiú pedig istenné vált. Ők lettek az első Áz-istenek.
Ahogy a három fiú egyszer a tengerparton sétált, (más változatban Odin, Loki és Hödir) találtak két fadarabot. Az egyikük életet lehelt beléjük, a másikuk értelmet és mozgáskészséget adott nekik, a harmadik megalkotta az arcukat. Így teremtették az első emberpárt, Askrt és Emblát, Kőrisfát és Szilfát. Ezentúl az istenek kevés figyelmet fordítottak az emberekre, akik lassan benépesítették Midgardot.
[szerkesztés] Ászok (Æsir) és Vánok (Vanir)
A skandináv mitológiában az isteneknek két fő „klánja” van: Ász-istenek és Ván-istenek. Asgardot először az Ász-istenek népesítették be, a Ván-istenek csak később jelentek meg, s ekkor kitört az istenek első háborúja, amely békekötéssel és túszcserével végződött. Azontúl az istenek békében éltek együtt Asgardban.
Bár a békeszerető Ván-istenek később költöztek Asgardba, a kutatók szerint a mitológiák legősibb rétegéből jöttek, hiszen ők a termékenységistenek skandináv megszemélyesítői, ellentétben az Ászokkal, a harcos istenekkel, akiknek ősalakjai az indoeurópai népvándorlások korában kerültek az északi mitológiákba.
[szerkesztés] A legfontosabb Ász-istenek
[szerkesztés] Odin, az arisztokratikus
A skandináv mitológia főistene, akinek sok csodás, bátor tettét örökítették meg a sagák. Apja Bur, anyja Besztla, Odin pedig szinte az összes Ász-isten apja. Csodálatos, félelmet keltő, démonikus alak. Pártfogolja a harcosokat, a harci avatási és áldozati szertartásokat, s háborús viszályokat kelt, így hadistennek tekinthető. A valkűrök segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét, hogy az utolsó, végső összecsapáskor megfelelő serege legyen. Mivel megszerezte a költészet mézét az óriásoktól, ő a költészet istene is, a szkáldok pártfogója.
Állandóan járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon. Tud alakot váltani és láthatatlanná lenni, ismeri a jövendőt és a babonákat. De Odin a tudásért nagy árat fizetett. Amikor belenézett a Bölcsesség Kútjába, elveszítette a fél szemét. Az Yggdrasil ágán függött dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a rúnákat tartalmazó, bölcsességet jelentő pálcikákat. A kilences szám ezért különös jelentőségű a skandinávok vallási szertartásaiban.
Odint tudása komorrá és melankolikussá tette, de emellett ármányos volt és ravasz, mint fogadott testvére, Loki, akit olykor ő bujtott fel különféle csínyekre. Odin állandó kísérői két farkasa és hollói (Hugin és Munin, azaz gondolat és emlékezet), nyolclábú lova, Sleipnir, és híres dárdája, a Gungnir, amelyet a törpék készítettek, és amely tulajdonságaiban nagyon hasonlít a modernkor nyomkövető rakétáihoz. Odin Isten Yule idején a Sleipniren járja a világot, és minden jóval halmozza el az embereket. Bár piros sapkát és mellényt nem hord, mégis felismerhetjük benne a mi Mikulásunkat…
[szerkesztés] Thor, a népszerű
Thor, a legnépszerűbb isten, Odin és Jörd, a Föld fia, a mennydörgés, a vihar és a vegetáció istene, akinek fő feladata az emberek védelme az óriások ellen. Kecskék vonta szekéren jár, és csodás tárgyak tették félelmetes harcossá: egy öv, mely megkétszerezte az erejét, egy pár vaskesztyű és híres kalapácsa, a Mjölnir, amely villámokat szórt, ha gazdája eldobta, és visszatért, mint a bumeráng. A kalapácsot természetesen szintén a törpék készítették.
Thor Odinnal ellentétben nem volt rosszakaratú, sem túl okos, ezért gyakran volt apja tréfáinak céltáblája. De jóindulattal viseltetett az emberek, főleg a parasztok iránt, gondoskodott a gabonáról, a háziállatokról, az esőről és az asszonyok termékenységéről. Ő nem a harcosok, hanem a fegyvert viselő parasztok istene volt. Lobbanékony volt, de jóságos, akit gyakran lépre csaltak, ezért sokszor rászorult Loki segítségére.
Népszerűségét jelzi, hogy képét sokszor megörökítették a skandináv mesterek, a nevéből képzett férfinevek pedig rendkívül gyakoriak voltak. Brémai Ádám leírásából tudjuk, hogy az uppsalai templomban három óriási istenszobor állt: Odiné, Freyé és középen, a főhelyen Thoré.
Mikor Thor isten kalapácsát ellopta egy Trym nevű óriás, nem akarta visszaadni, csak Freya istennő kezéért, Thor menyasszonynak öltözve elment az óriáshoz. Robosztus külsejének és szakállának ellenére nem vette észre, így visszaszerezhette a jogos tulajdonát.
[szerkesztés] Tyr, a becsületes
Tacitus Germania című művében Mars istennel azonosítja, mint hadistent. Bár ezt a funkcióját Odin ténykedése elhalványította, Tyr mégis nagy tiszteletben állt a skandinávok között mint bölcs, bátor isten. Ő az egyetlen, aki elég bátor ahhoz, hogy megetesse a vad Fenrirt. Amikor az istenek elhatározták, hogy leláncolják a farkast a törpék által készített eltéphetetlen lánccal, Tyr Fenrir szájába dugta a karját, jelezve, hogy az állat megbízhat benne. De a farkas leharapta a karját, amikor rájött, hogy becsapták.
Mint a legbecsületesebb, ő elnökölt az isteni thingben, így ő lett a földi thinggyűlések pártfogója. Hozzá fordultak a skandinávok szerződés- és házasságkötéskor, s neki mutattak be áldozatot a törvényszegők és a hadifoglyok.
[szerkesztés] Loki, az ármányos
Loki, a csalfa, hitszegő isten nem volt született Áz, Odin fogadott testvéreként került Asgardba. Feleségül vette Angrboda óriásasszonyt, aki három szörnyet szült neki: Fenrir farkast, Midgard kígyóját és Hélt, az alvilág asszonyát. Loki, mint óriás, maga is képes volt utódok létrehozására. Ő ellette Szleipnirt, Odin lovát.
Loki a legsötétebb jellem az istenek között, aki a rosszat önmagáért szereti. Csalással szerzi meg, vagy ellopja azt, amire szüksége van, de olykor kényszer hatására cselekszik. Amikor Tjászi óriás kezére játszotta Idunt, az ifjúság istennőjét, az istenek Idun aranyalmái nélkül rohamosan elkezdtek öregedni. Végül kényszerítették Lokit, hogy lopja vissza az istennőt, Tjászit pedig megölték.
Odinhoz hasonlóan ő is tudott láthatatlanná válni és alakot váltani. Mindent tudott, ami az istenek, az emberek és az óriások között történt, és tudását fel is használta: rágalmazott és sebeket tépett fel, viszályokat támasztott. Igazi Mefisztó volt, akinek az intrika a lételeme. De Baldr isten meggyilkolásával túl ment minden határon, és az istenek rettentő bosszút álltak rajta: sziklához láncolták és egy kígyó mérge csöpögött rá állandóan.
[szerkesztés] Baldr, az áldozat
Baldr, Odin és Frigg kedvenc fia, jó volt, tiszta és erényes, már-már nem is illett az asgardi istenek közé. Frigg megeskette a világ összes lakóját, az állatokat, a fákat, betegségeket és mérgeket, hogy nem tesznek kárt Baldrban, csak a jelentéktelen fagyöngyág nem tett esküt. Amikor a rosszindulatú Loki ezt megtudta, az ágból nyilat faragott, azt a vak Hödr isten kezébe csempészte, aki lelőtte Baldrt. Vali megölte az ártatlan Hödrt, Hermod, Baldr másik testvére pedig ellovagolt az alvilágba, hogy kiszabadítsa fivérét. Hél visszaengedte volna, de csak akkor, ha a világon minden élő és élettelen elsiratja.
Loki ármánykodásának eredményeként nem sikerült Baldr visszatérése. Bár az istenek Lokit megbüntették, Baldr halálával a Földről eltűnt a jóság és véget ért az aranykor. A ragnarök előrevetítette árnyékát.
[szerkesztés] Ván-istenek
[szerkesztés] Njörd, a békeszerető
A legidősebb Ván-isten, Frey és Freya apja. A tenger istene, a halászok, kereskedők pártfogója. Bár nagyon szerette lakhelyét, a madarak rikoltását, a tenger zúgását, felesége, Szkádi, az erdők és hegyek Áz-istennője nem kedvelte. Ezért egyezséget kötöttek: kilenc napot Njörd tengeri birodalmában, kilenc napot Szkádi hegyei között töltöttek.
[szerkesztés] Frey, az élveteg
A Vánok főistene, akinek kocsiját arany vadkan húzta, és csodás tárgyak voltak birtokában: egy hajó, amely összehajtva elfért Frey köpenyében, és egy kard, amely magától sújtott le. Frey a növények, a termés és a béke istene, akinek olykor emberi vágyai támadtak. Így kívánta meg Gerdet, az óriáslányt, s azonnal elküldte érte szolgáját, hogy szó szerint a tűzön menjen át érte. A történet folytatását nem ismerjük, de Freyről sokat elárul, hogy egy hatalmas fallosszal ábrázolták, és nagy kultusza alakult ki.
[szerkesztés] Freya, a szépséges
A szerelem és a szépség mágiában jártas istennője, aki macskák vonta kocsiján közlekedik. Könnyen osztogatta kegyeit: Loki szerint híres nyakékéért, a Bríszingamenért négy törpével töltött el egy-egy éjszakát. Egy másik legenda úgy tartja, mikor Freya aludt, az ármányos Loki levágta az összes szép szőke haját, és nem akarta visszaadni Freyának, csak ha hozzámegy feleségül. Mikor ezt Thor meghallotta, a Mjöllnirrel elpáholta Lokit, és kényszerítette arra, hogy engesztelje ki a hölgyet. Loki sajnálta, de nem tudott mást tenni, ezért a törpékkel csináltatott neki aranyból egy szép hajat, és nyakláncot is kapott tőle, a Bríszingament.
Freya Odinnak is segített: mint a valkűrök vezetője, a Valhallában ő fogadta az elesett hősöket, és minden második harcost ő vendégelt meg. AZ ő áldását kérték a meddő asszonyok, és általában nagy tiszteletnek örvendett a nők körében.
[szerkesztés] Ragnarök, avagy az istenek alkonya
Bővebben: Ragnarök
Az istenek a nornák figyelmeztetéséből tudták, hogy világuk nem állandó, egyszer meg kell fizetniük mindazért a gonoszságért, bűnért, amit elkövettek. Ezért hívta magához Odin a legkiválóbb harcosokat, és ezért alakította ki a Valhallát úgy, mint egy kiképzőtábort. S amikor az égben az istenek között és a földön az emberek között az erkölcsi káosz teljesen eluralkodott, eljött a világvége, a ragnarök.
Heimdall, az őrszem megfújta a kürtjét, jelezve a csata kezdetét, az óriások támadását. A csillagok lehullottak, a Nap elsötétült, az Yggdrasil megremegett, a víz elárasztotta a Földet. Fenrir letépte láncait, és megölte Odint. Thor a Midgard kígyót verte agyon, de annak nyála ráfröccsent és megmérgezte. Loki az óriások oldalán szállt be a harcba, és megölték egymást Heimdallal. Tyr és Hel kutyája hasonlóan jártak. Meghalt minden isten, és az emberek világát is elpusztították a tűzvészek és a szökőárak.
A káoszból azonban új világ sarjadt. Visszatért Baldr, az ártatlan Hödr, Odin fiai, Vali és Vidar, Thor fiai, Magni és Modi, akik nem vettek részt az intrikákban és más bűnökben. És a földet újra benépesítették az egyetlen életben maradt emberpár, Líf és Líftraszir utódai.
[szerkesztés] A skandináv mitológia istenei, helyszínei, kellékei
A skandináv hitvilágban nem olyan tisztázott egyes istenek szerepköre, mint például a görög mitológiában. Olykor fedik egymást a feladatok, mint Odin, Tyr és Thor esetében a hadisteni feladatkörök. Sok isten nevéről, létéről csak kevés utalás áll rendelkezésre, olykor még az sem tisztázott, istenről vagy istennőről van szó.
| Név | Óizlandi írásmód | Mitológiai szerepe | Germán alakváltozata |
|---|---|---|---|
|
|
|||
| Baldr | Baldr | A fény istene, a kultikus áldozat mitológiai megszemélyesítője | Baldur |
| Bragi | Bragi | A szkaldköltészet istene, Idun férje | -- |
| Diszek | dísir | Alsóbbrendű istennők, nornák és valkűrök | -- |
| Fjörgün | Fiọrgyn | Valószínűleg a föld vagy a vihar megszemélyesítője | -- |
| Frigg | Frigg | Odin felesége, a házasság, a szerelem, a családi tűzhely istennője. Vonásai gyakran keverednek Freya vonásaival | Frija |
| Gefjon | Gefion | Szűz istennő | -- |
| Heimdall | Heimdallr | Odin fia, az istenek őre | -- |
| Hermod | Hermoðr | Odin fia | -- |
| Hödr | Hoðr | Odin vak fia, aki véletlenül megöli Baldrt | -- |
| Hönir | Hoenir | Odin társa | -- |
| Idun | Iðunn | Az ifjúság istennője, Bragi felesége | -- |
| Jörd | Iọrð | A föld isteni megszemélyesítése, valószínűleg Thor apja | Tuisto |
| Loki | Loki | Odin fogadott testvére, a ravaszság, ármány gonosz istene | nincs |
| Nornák | Nornir | A sors, a végzet istennői, akik a sors fonalát fonják | -- |
| Od | Óðr | Valószínűleg Odin egyik alakváltozata, s így Freya férje | -- |
| Odin | Óðinn | A skandináv mitológia főistene, többek között a háború és a harcosok istene | Wodan (Wotan) |
| Szif | -- | Istennő, aki aranyhajáról nevezetes, Thor felesége | |
| Szkádi | Scaði | Vadászistennő, Njörd felesége | Ull |
| Thor | þór | Odin után a legfontosabb isten, az emberek védelmezője | Donar |
| Tyr | Tyr | A csaták félkarú hadistene, egyike a három legjelentősebb istennek, a becsület,a fogadalmak istene többek között | Tiu |
| Ull | Ull | Thor fia, Odin Távollétében sokszor helyettese,vadászisten | -- |
| Vili | -- | Odin fia, a bosszú istene | -- |
| Vídar | Viðarr | Isten, aki az utolsó nagy csatában bosszút áll Odin gyilkosán | -- |
| valkűrök | valkyrja | Odin segítői, akik a csatákban meghalt harcosok lelkét a Valhallába kísérik | -- |
|
|
|||
| Njörd | Niọrðr | A szél és a tenger istene, termékenységisten, Frey és Freya apja, Szkádi férje | Nerthus (nőnemű) |
| Frey | Freyr | A termékenység, a nemi egyesülés istene, Gerd férje | Ing |
| Freya | Freyja | A termékenység, a szerelem irtennője, Frey húga, Od felesége | -- |
|
|
|||
| Alfok | Álfar | A természet szellemei | -- |
| Angrboda | Angrboða | Óriásasszony, a Fenrír farkas, a Mitgard-kígyó és Hél anyja | -- |
| Ask és Embla | -- | Az első férfi és nő | -- |
| Audhumla | Auðhumla | Tehén, aki megalkotta Burit | -- |
| Asgard | Ásgarðr | Az istenek égi lakhelye | -- |
| Bifröszt | Bifrọst | Szivárványhíd, amely összeköti az eget és a földet | -- |
| Brinszigamen | -- | Freya nyakéke, amelyet a törpék készítettek | -- |
| Bur | Burr | Buri fia, az istenek apja | -- |
| Buri | -- | Déróriás, az istenek ősatyja | -- |
| Dvergek | Dvergar | Törpék, akik a föld alatt élnek | Zwerg |
| Einherjarok | -- | elhunyt harcosok szellemei | -- |
| Fáfnir | -- | Kincset őrző sárkány | -- |
| Fenrir | Fenisulfr | Farkas, Loki és Angrboda utóda, Odin gyilkosa | -- |
| Garm | Garmr | Fenrir párja, Tyr gyilkosa | -- |
| Ginnungagap | -- | Őskáosz | -- |
| Hél | -- | A holtak világának asszonya | -- |
| Hugin és Munin | -- | Odin hollói | -- |
| Jötunok | iọtunn | Óriások | -- |
| Líf és Líftraszír | Líf, Lífþrasir | Az emberpár, aki túlélte a világvégét (ragnarök) | -- |
| Mani | Maane | A Hold | -- |
| Midgard | Miðgarðr | A középső világ, az emberek lakhelye | -- |
| Midgardorm | Miðgarðsormr | Világkígyó, a Midgard kígyója, Thor gyilkosa | -- |
| Mímir | A bölcsesség forrásának őre | -- | |
| Mjölnir | -- | Thor legendás pörölye | -- |
| Muszpell | Muspelheim | A tűz országa | -- |
| Nilfheim | Nilfheim | A hideg, a jég és köd országa | -- |
| Ragnarök | Ragnarok | Az istenek pusztulása és a világvége, amelyből új világ sarjad | -- |
| Szleipnir | Sleipnir | Odin nyolclábú lova, amelyet Loki hozott a világra | -- |
| Sol | -- | A Nap | -- |
| Utgard | Utgarðr | A Föld peremvidéke, az óriások és a démonok lakóhelye | -- |
| Valhalla | -- | Odin lakhelye, ahol összegyűlnek a harcosok szellemei | Walhalla |
| Yggdrasil | Yggdrasill | Világfa, amely összekapcsolja az eget, a földet és a földalatti világot | Irminsul-oszlop |
| Ymir | Ỳmir | Az első óriás, akinek a testéből teremtették a földet | -- |
[szerkesztés] Az északi mitológia modern befolyása
| A napok nevei | és eredetük (angolul) |
|---|---|
| Monday | Moon's day, a Hold napja |
| Tuesday | Tyr's (Tiw's) day, Tyr napja |
| Wednesday | Odin's (Woden's) day, Odin napja |
| Thursday | Thor's day, Thor napja |
| Friday | Frigg's or Freya's day, Frigg (vagy Freya) napja (németül: Freitag) |
| Sunday | Sun's day, a Nap napja (ném.: Sonntag) |
A germán istenek nyomai fellehetőek a modern angol és német szókincsben: ennek egy példája a hét napjainak neve. Eredetileg a latin neveket vették át (Nap, Hold, Mars, Merkúr, Jupiter, Vénusz, Szaturnusz), majd később a hét négy napját a római istenek germán megfelelői váltották fel.
Richard Wagner négy operájához a skandináv hőseposzok egyes elemeit, témáit használta fel, amelyek együtt alkotják a A nibelung gyűrűje operatetralógiát („Der Ring des Nibelungen”).
Európában és az Egyesült Államokban is vannak újabb keletű kísérletek az ősi germán vallás felelevenítésére germán újpogányságként, különféle nevek alatt: Ásatrú, Odinizmus, Wotanizmus, Forn Sed vagy Heathenry. Izlandon az Ásatrú 1973 óta államilag elismert hivatalos vallás, ahogy majdnem az összes északi országban (bár Izlandot kivéve még eléggé új keletű).
A skandináv mitológia hatása felfedezhető a populáris kultúrában, például az irodalomban, és különösen a fantasy szerepjátékokban. J.R.R. Tolkien „A Gyűrűk Ura” című könyvére az író bevallása szerint nagy befolyással voltak az Észak-Európaiak mítoszai. A mű népszerűségének eredményeként a fantáziavilág elemei lassan a fantasy műfaj részévé váltak. Szinte az összes mai fantasy regényben találkozhatunk olyan északi lényekkel mint a tündék, tündérek, törpök vagy jégóriások.
[szerkesztés] Források
- Johannes Brøndsted: A vikingek. Corvina, ISBN 963 13 1755 2
- Rudolf Pörtner: A viking kaland. Kossuth, ISBN 963 09 2116 2
- Mitológiai enciklopédia. Gondolat, ISBN 963 282 026 6
- Bernáth István: Skandináv mitológia. Corvina, ISBN 963 13 5367 2
- Fiona Macdonald: 100 Állomás-száz kaland: vikingek. Lilliput, ISBN 963 9619 18 3
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
