Siketfajd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Siketfajd

Státusz: nem veszélyeztetett

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 50 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes)
Család:	Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád:	Fajdformák (Tetraoninae)
Nem:	Tetrao
Faj:	T. urogallus

Tudományos név

Tetrao urogallus
Linnaeus, 1758

A Wikifajok tartalmaz
Siketfajd témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Siketfajd témájú médiaállományokat.

Dörgő kakas

A siketfajd (Tetrao urogallus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Egyes rendszerezések fajdfélék (Tetraonidae) néven, önálló családba sorolják.

[szerkesztés] Előfordulása

Észak- és Közép-Európában valamint Ázsia területén honos. Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát.

[szerkesztés] Alfajai

Tetrao urogallus aquitanicus – Pireneusok
Tetrao urogallus cantabricus – Spanyolország
Tetrao urogallus grisescens
Tetrao urogallus hiomanus
Tetrao urogallus karelicus – Finnország és Karélia
Tetrao urogallus kureikensis
Tetrao urogallus lonnbergi – Kola-félsziget
Tetrao urogallus lugens
Tetrao urogallus major – Közép-Európa
Tetrao urogallus obsoletus – Észak-Európa és Oroszország
Tetrao urogallus pleskei – Közép-Európa, Fehéroroszország és Oroszország
Tetrao urogallus rudolfi – Bulgária és Ukrajna
Tetrao urogallus taczanowskii
Tetrao urogallus uralensis – Urál-hegység és Szibéria nyugati részén
Tetrao urogallus urogallus – Skandinávia
Tetrao urogallus volgensis – Észak-Európa és Oroszország

[szerkesztés] Megjelenése

Testhossza 60-87 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-125 centiméter, súlya 2900-4000 gramm. A kakasoknak a nász idején szakálla van és zöldes fémfény a mellén. A tyúknak nagy rozsdasárga folt van a mellén.

[szerkesztés] Életmódja

Bogyókkal, rügyekkel, a fenyő tűleveleivel, hangyákkal és azok bábjaival táplálkozik. Néha egy egész fát megkopaszt a tűleveleitől. Csak rövidtávon és nagy zajjal repül.

[szerkesztés] Szaporodása

Tojó

Dörgés idején tánccal, pózolással és hanggal udvarol a tojónak. Fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 5-12 tojásból áll, melyen 26-29 napig kotlik.

Dürgéskor, köszörülés közben süket, ugyanis a fejébe száll a vére és így a hallójárat hátsó falán elhelyeződött, a vértolulás folytán erősen megduzzasztható redő is, másrészt pedig a szájtátogatás következtébenaz alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen a siket név. Ahogy azonban a csőrét összecsukja, ismét élesen hall. ^[1]

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka alkalmi kóborló. Romániában a Kárpátok egész területén megtalálható a tűlevelű erdőkben, bár állománysűrűsége területenként igen nagy változást mutat. Olykor a vegyes erdőkben (lúc- vagy jegenyefenyő és bükk) is megtalálható mint költőfaj. Egyes becslések szerint romániai állománya 10.000 példányra tehető. A párokra való állománybecslés aligha lehetséges, mivel a siketfajd kakasok poligámok, és az egy kakasra jutó tyúkok száma változó lehet.