Rigyác
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Rigyác | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Letenyei |
| Rang | község |
| Irányítószám | 8883 |
| Körzethívószám | 93 |
| Népesség | |
| Népesség | 527 (2001) |
| Népsűrűség | 34,31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Rigyác
|
|
Rigyác község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
A néprajzilag Eszteregnyevel, Sormással és Becsehely-vel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben: Rigyalch. Szerb-horvát eredetű elnevezés. 1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy-családnak volt itt birtoka. A XVI. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai-család szolgálatában álltak. A kanizsai vár közelsége miatt Rigyác is sokat szenvedett a török támadásoktól. 1566-ban – azután, hogy felégették a falut – a lakosság Répásy Ferencné birtokán építették újra házaikat, s ezt azonnal el is nevezték Újrigyácnak. A XVIII. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el az Inkey Boldozsár adományából a római katolikus templom. A XIX. században a Benyovszky-család tulajdonába került, s 1900-ban kizárólag szegény, földnélküli parasztok, cselédek és napszámosok lakták. 1945-ben 45 szegényparaszt volt részese a földosztásnak, de mivel a téeszbe nem akartak belépni, építkezéseken, vasútnál és üzemekben kellett elhelyezkedni. A község értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik, de boronapincékből és a présházak faragott, főfás préseiből mára hírmondó is alig maradt. Rigyác 1990-ben hattagú testületet választott.
[szerkesztés] Természeti értékek
Védett természeti terület a rigyáci fás legelő, melynek védelmét 1976-ban a Zala Megyei Tanács a 32745 sz. rendelettel biztosította. A védett terület Rigyác községtől északkeletre az Öreg-hegy szőlői és a Felső-mező erdői közt helyezkedik el.
A múlt században még zárt bükkös volt itt, melyet a fák kiirtása után legelőként hasznosítottak: elsősorban sertésmakkoltatásra.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Millenniumi Emlékpark
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Zala megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| A Nagykanizsai kistérség települései |
|---|
| Belezna · Bocska · Börzönce · Csapi · Eszteregnye · Fityeház · Fűzvölgy · Gelsesziget · Hahót · Homokkomárom · Hosszúvölgy · Kacorlak · Liszó · Magyarszentmiklós · Magyarszerdahely · Murakeresztúr · Nagybakónak · Nagykanizsa · Nagyrécse · Nemespátró · Pölöskefő · Rigyác · Sormás · Surd · Szepetnek · Újudvar · Zalaszentbalázs |
