Rőtfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Rőtfalva (1899-ig Rőt, németül Rattersdorf, horvátul Ratištrof) falu a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.

[szerkesztés] Fekvése

Kőszeggel átellenben a magyar határ mellett a határátkelő osztrák oldalán fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Régi regősszállás a Gyöngyös mentén, neve a regősök régi röjtök nevéből alakulhatott ki.

[szerkesztés] Története

1279-ben Reuth néven említik először. Római katolikus temploma a 13. század elején épült, szentély felőli homlokzatán 1207-es évszám látható. A 14-15. században bővítették. 1532-ben a török lerombolta, közben 110 évig a protestánsoké volt és csak 1650-ben lett újra a katolikusoké. Esterházi Pál herceg 1696-ban teljesen újjáépíttette. 1644-ben egy kőszegi asszony adományozta a templomnak a gyermekét tápláló Mária kegyképét, amely azonban Lékára került. 1660-tól a lékai templom képének másolata látható itt. Kegyszobrát Eszterházy Pál adományozta 1676-ban. Évszázadok óta búcsújáróhely, keleti oldalánál van a szent forrás. A kút a 19. században beomlott, de 1964-ben helyreállították. 1910-ben 687, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Rendekkel együtt településcserével került Ausztria birtokába Ólmodért cserébe 1923-ban (ld. még soproni népszavazás/További népszavazások a soproni siker nyomán ).

A falunak alig több mint 500 lakosa van.