Pribina
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Pribina (a frank krónikákban Priwina vagy Privina), morva származású herceg, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd a nyugat-dunántúli (alsó-pannóniai) szlávok fejedelme volt (840?-861). Életének eseményeit legbővebben a Libellus de conversione Bagoariorum et Carantanorum című salzburgi krónika írja le (a 870-es évekből). Pribina herceget a mai Szlovákiában az első szlovák uralkodónak tartják, de tekinthető szlovén vagy cseh uralkodónak is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pribina nyitrai uralkodása
Nyitrai uralkodása alatt valamikor 827 vagy 828 körül, noha pogány volt még, engedélyezte egy keresztény templom építését, amit a salzburgi érsek szentelt fel. Feleségül vette egy bajor nemes leányát, akitől született majdani utóda, Kocelj.
833-ban I. Mojmir, morva fejedelem elűzte, és Pribina nyitrai fejedelemségét Morvaországhoz csatolva létrehozta a ma Nagymorva Birodalom néven emlegetett államot.
[szerkesztés] Pannónia hercege (Dux in Pannonia)
Pribina és fiával együtt Ratbod comeshez, keleti-frank prefektushoz menekült. Annak révén került kapcsolatba Német Lajossal, a Keleti-Frank Birodalom uralkodójával. Lajos parancsára keresztelkedett meg Traismauerban. Ratboddal később szintén konfliktusa támadt, és a Szerémségbe menekült.
840-ben hűségesküt tett Lajosnak, aki hűbérbirtokul adta neki az akkor többségében szlovének lakta Nyugat-Dunántúlt (Alsó-Pannóniát). A Zala folyó környékén, a Balaton közelében jött létre központja Mosaburg (Mocsárvár) néven, ami a mai Zalavár helyén állt és a vára a Várszigeten épült.
Pribina egyik feladata a kereszténység terjesztése volt a szlávok körében, akik még a 6. században települtek le a vidékre a Kárpát-medencei Avar Birodalom alattvalóként. Ebben segítségére volt a Bulgáriából származó Metód és Cirill papok. Előbbit II. Adorján pápa Kocelj kérésére a terület érsekévé nevezte ki. Számos templom épült és az ország egyfajta gazdasági virágzást is élt.
Mint frank hűbéres, katonái élén részt vett a morva Rasztiszláv ellen vívott csatában, ahol maga is életét vesztette (861).
[szerkesztés] A nyugat-dunántúli szlávok Pribina után
Pribina fia, Kocelj örökölte a fejedelemséget. Utód nélkül hunyt el, a fejedelemség jelentősége csökkent, és vezetőit is a frank királyok nevezték ki, egészen 900-ig, amikor a honfoglaló magyarok el nem foglalták a Dunántúlt, elsöpörve ezzel a szláv államot.
