Pornóapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°09′22’’, k. h. 16°27′56’’47.1561111111, 16.4655555556

Pornóapáti

A római katolikus templom

Pornóapáti címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

9796

Körzethívószám

Népesség

382 (2001)

Népsűrűség

25,23 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

15,14 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Pornóapáti

é. sz. 47°09′22’’, k. h. 16°27′56’’

Pornóapáti (1899-ig Pornó, németül Pernau, horvátul Pornova) község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A falu Szombathelytől 16 km-re délnyugatra az országhatár mellett a Pornó patak és a Pinka összefolyásánál fekszik. Határos települések: Horvátlövő, Nárai, Ják.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal.

[szerkesztés] Története

A község területén már a római korban villák lehettek. Ezt látszik igazolni a határában megtalált 4. századi latin feliratos római sírkő. A települést 1221-ben Porno néven említik először. Apátságát 1221-ben alapította a Ják nembeli István nádor fia Chepan. Az apátság kegyura 1457-ben Ellerbach Bertold, majd a család kihalása után Bakócz Tamás lett. Bakócztól örökösei az Erdődyek birtokába szállt. A 16. században Kőszeg ostromakor a török teljesen elpusztította, de újjáépült. Az apátságot a török elleni védekezésül erődítménnyé építették ki, egykori vizesárkainak nyomai ma is láthatók. 1643-ban a jezsuiták kapták meg és a szentgotthárdi apátsághoz csatolták, majd feloszlatásuk után az Eszterháziaké és a Lichtenstein hercegeké lett. Az apátsági épületek maradványaiból épült a Pinkától nyugatra Ómajor, melynek gazdatiszti lakása falába befalazva található az egykori apátság 1612-ből való feliratos köve. A monostor a 18. század derekára teljesen elpusztult, temploma is olyan állapotba jutott, hogy 1799-ben le kellett bontani. A falu római katolikus temploma 1780-ban épült.

Vályi András szerint "PORNÓ. Bernau. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Pinkavize mellett, Monyorókerékhez 3/4 mértföldnyire; Apátúrsága is van, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli." ^[1]

Fényes Elek így ír a községről: "Pornó, Pernau, német falu, Vas vmegyében, közel a Pinka vizéhez, ut. post. Szombathelyhez 2 óra, 506 kath. lak., paroch. templommal. Nevezetes e helység régi cistercita monostoráról és apátságáról, mellynek eredete 1235 esztendőre határoztatik; sőt már II. András szabadság-levelében 1221. arról emlités van: hogy István, egyetlen fia Istvánnak (Chebánnak) Magyarország nádorának igen istenes ember levén, a sz.-gothárdi apáthoz folyamodott, ki őt atyai módon fogadván, szerzete köntösébe öltöztette; István pedig minden ősi örökségét, melly a pornói és monyorókeréki uradalmakból állott, a sz.-gothárdi monostorhoz kapcsolta. Mikor szakittatott el a pornói apátság s a monyorókeréki uradalom a szent-gothárdi cistercitáktól; az nem bizonyos, de hihető, hogy az 1532-ki kőszegi török-ostrom alkalmával történhetett, midön az ellenség e megyében mindent tűzzel, vassal pusztitott. Később, azaz 1643-ban a pornói uradalom a soproni jesuitáknak adatott; ezek eltöröltetése után majd a kamara, majd hg. Lichtenstein valának birtokában, most azonban főherczeg esztei Ferdinand birja." ^[2]

A falunak 1910-ben 696, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába. (ld. még soproni népszavazás/További népszavazások a soproni siker nyomán ). Az 1941 évi népszámlálás szerint a 632 fős lakosságból 467 német, 157 magyar és 7 horvát anyanyelvű, 1 egyéb.

Ómajor az egykori kolostor helyén áll

[szerkesztés] Nevezetességei

Árpádházi Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült. 1804-ben barokk, majd a 19. század végén eklektikus stílusban építették át. Tornyában az ország legrégibb, 1493-ban öntött harangjával. Oltárképét Dorfmeister István festette.
A templom előtti Szentháromság-szobor 1906-ban készült.
Az egykori apátság romjai a Pinka jobb partján Ómajor alatt rejtőznek, felszíni nyomuk nem látható.