Pompeii épületeinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az alábbi lapon Pompeii fontosabb utcáinak és épületeinek listája található.

Tartalomjegyzék 1 Utcák és kapuk 2 Közigazgatás 3 Házak 4 Villák 5 Templomok 6 Sport és szórakozás 7 További épületek

[szerkesztés] Utcák és kapuk

• A Via dell'Abbondanza a város főutcája, mely a fórumtól a Sarnói kapuig tart. Nevét az utcán található kút után kapta, mely a bőséget jelképezi: tele kosarat tartó női alak. A 600 m hosszú út mentén volt a város kereskedelmi központja, itt volt a legtöbb kézműves manufaktúra, kis üzlet, kocsma. Az utcára néző épületeket restaurálták: újraépítették az épületek cseréptetőit, az ajtókat is helyreállították.

• A Via Stabiana a város észak-déli irányú főutcája, merőlegesen a Via dell'Abbondanzara. Az utcaburkolatában látható mély szekérnyomok arra engednek következtetni, hogy egykoron a város legforgalmasabb utcája volt.

• A Via dei Sepolcri (azaz a Sírok útja) a Herculaneumi kaputól kiinduló út, mely mentén találhatók Pompeii legismertebb és legépebben fennmaradt sírkamrái.

• A Porta Marina a leghíresebb kapuja a városnak. Nevét onnan kapta, hogy a tengerpart felé vezető út kiindulási pontja volt. Ugyanakkor Porta Neptunia néven is ismert, miután a közelében található Neptun kis temploma. Egy két részre osztott boltív alkotja: egyiket a járókelők, míg a másikat az állatok és szekerek használták.

• A Porta di Nola (Nolai-kapu) nagyrészt tufából épült, kivéve a külső oldalát, melyet mészkőből áll. Ugyancsak mészkőből épült a kaput védő két előbástya is, melyeket falakkal kötöttek össze a tulajdonképpeni kapuval. Támadás esetén, amennyiben az ellenségnek sikerült a védőbástyákon túljutnia, ezen szűk utcán a városvédőknek még egy lehetőségük adatott visszaverésükre. A kapu két oldalán lépcsők vezetnek fel a városfalakra. A kaput Minerva fejszobra díszíti.

• A Porta di Stabia (Stabiai kapu) a legrégebbi kapuja a városnak. A kapunak a Nolai kapuhoz hasonló védelmi rendszere volt.

• A Porta Vesuvius (Vezúvi kapu) – a város egyik legfontosabb kapuja volt a Via Stabiana északi végében. A 62-es földrengésben súlyosan megrongálódott, a Vezúv 79-es kitörése idején még újjáépítés alatt volt. A kapu mellett található a Castellum Aquae, egy víztartály, mely segítségével az akveduktuszon keresztül érkező vizet a városban szétosztották.

[szerkesztés] Közigazgatás

• A fórum 32 m széles és 142 m hosszú, négyszög alakú tér, melyet három oldalról árkádok határoltak. A város politikai és vallási központja volt. A szamniszok idejében az árkádokat két sor, nocerai kőből épített dór oszlopsor tartotta. A mai (egysoros) kialakítását a római időkben nyerte el. A tér nyugati oldalán található a suggestum, amelyről a szónokok beszéltek a néphez. A déli árkádsor előtt több talapzat is látható, amelyen a város egykori hírességeinek szobrai álltak. A fórum északi oldalát Jupiter temploma zárja, mindkét oldalán egy-egy diadalívvel.

• A közigazgatási hivatalok épülete a fórum déli oldalán helyezkedik el. Itt voltak a városi hivatalnokok és bírák irodái. Az i. sz. 62-es földrengés lerombolta, de hamar újjáépítették az eredeti terveknek megfelelően.

• A gyűlésterem a fórum délkeleti oldalán található. Valószínűleg ebben az épületben tartották meg a városi választásokat. A választók észak felől közelíthették meg öt bejáraton keresztül az épületet, majd a nyugati oldalon távozhattak, szintén öt kijáraton keresztül a Via dell' Abbondanza irányában. A déli oldalán az épületnek egy tribün található, ahonnan a megbízott városvezetők figyelhették a szavazás folyamatát. A belső falakat és a padlót eredetileg márványburkolat díszítette.

• A bazilika a legjelentősebb épületek egyike Pompeiiben. A város egykori bíróságának adott otthont, illetve gazdasági életének központja volt. Az épület görög építészeti jellemvonásokat mutat, feltételezhetően Kr. e. 120-ban építették az oszkok. Belsője háromhajós kialakítású, öt bejárattal.

• Nero diadalíve, a fórum felől tekintve, Jupiter templomának bal oldalán található.

• Caligula diadalíve Jupiter templomának jobb oldalán található, az északi falak felé vezető főút mentén.

• A háromszögletű fórum (Forum Triangolare) Pompeii déli oldalán található. A bejáratát ión oszlopok díszítik. A fórumot 95 dór oszlop fogja közre, kivéve a déli oldalon, ahol a nagyszerű kilátásnak állták volna útját. A város "szórakoztató negyedének" részét képezi, mely magába foglalja Ízisz és Jupiter Meilichius templomát illetve a színházakat.

[szerkesztés] Házak

• A faun háza nevét az épület udvarán megtalált bronzszoborról kapta, mely egy táncoló faunt ábrázol. Egyike a legjelentősebb magánházaknak, úgy a belsőépítészeti, mint építészeti szempontból. Valószínűleg Publius Sulla, a diktátor unokaöccse számára épült, akinek feladata a település megszervezése illetve az őslakosok és rómaiak közötti megbékélés megvalósítása volt. A faun szobra mellett a házban egy gyönyörű mozaik is található, amely Nagy Sándor hadjáratainak jeleneteit mutatja be. A ház a szamniszok idején épült, abban a periódusban, amikor a görög kultúra nagy hatással volt a vidék építészetére. A ház bejáratát a „Have” felirat díszíti, melynek jelentése „Isten hozott”. A bejárat mellett két fülkében a Lares háziszentélyei voltak. A padló, valamint a belső udvar medencéjét színes márványborítás díszítette.

• Venus Marina házát a II. világháborúban súlyos bombatámadás érte, amely során az eredeti díszítések egy része elpusztult. A ház jellegzetessége egy óriási falfestmény, mely buja kertet ábrázol gazdag változatos növény- és állatvilággal. A festmény közepén Vénusz látható, amint egy rózsaszín kagylóhéjban fekszik két kerub által közrefogva.

• Octavius Quario házának tulajdonosát a bejárat mellett megtalált pecsétgyűrű alapján sikerült meghatározni. A Kr. e. 2 században épült, a későbbiekben csak igen kevés átalakításon esett át. Az épület helységeinek nagyrésze a központi átriumba nyílik. Az épülethez egy kert is tartozik, amely a tulajdonos vagyonának egyik kifejezője volt. A kertet két T-alakban elhelyezett medence díszíti, melyeket a Nílus allegorikus szobrai díszítenek.

• Akhilleusz larariumának háza nevét az itt található falfestmény után kapta, mely a Trójai háború utolsó eseményeit ábrázolja: Akhilleusz és Hektor csatája, Hektor halála és holttestének visszaküldése apjának Priamosz királynak. (A Lararium jelentése házitemplom).

• Ceius házának tulajdonosára egy, a ház oldalára felfestett kampányüzenet utal. A ház egyszerű kialakítású: belső udvar, melyre a lakóhelyiségek néznek, valamint egy hátsó kert. Az épület emelete építés alatt volt a kitörés idején. A belső díszítések a harmadik pompeii korszak jellegzetességeit viselik magukon: geometriai formákat ábrázoló padlómozaik. A kert végében levő falat egy óriási, vadászjelenetet ábrázoló festmény díszíti.

• A vaddisznó háza nevét a kertjének hátsó falán található festmény után kapta, mely vadászjelenetet ábrázol. Tipikus épület, központi átriummal, gazdag belső díszítésekkel, amelyek a negyedik pompeii korszak stílusjegyeit viselik. Tulajdonosa valószínűleg gazdag patrícius lehetett.

• Vettius házának tulajdonosát az épület oldalára festett kampányüzenetek valamint az itt talált pecsétgyűrű alapján sikerült azonosítani. A házat az 1. században felújították. Rögtön a bejárat mellett szépen kidolgozott falfestmények láthatók, melyek központi figurája Priapus, a termékenység istene. A bejárattól jobbra egy kis háziszentély található. A konyhában megmaradtak az edények valamint a sütőrácsok is. A kertet szobrok és kutak díszítették egykoron. A központi szoba pompeii vörös színben pompázik, frízének alapmotívumai játékos kerubok. A ház a negyedik pompeii korszak építészetének egyik reprezentatív példája.

• A hatalmas Pansa ház a szamniszok idejéből származik. Utolsó tulajdonosa több, kisebb lakosztályra osztotta külön bejáratokkal. A belső dekorációiból semmi sem maradt fent viszont látható a hatalmas oszlopcsarnok, amely a központi medencét vette körbe.

• Sallust háza egyike a legkiemelkedőbb nemesi épületeknek a szamniszok idejéből. Közepében hatalmas udvar áll medencével a csapadékvíz összegyűjtésére. A peristyliumot hat márványoszlop fogja közre. Az oldalsó lakószobákban freskók láthatók: a legszebb Akteónt ábrázolja, amint meglepi Artemiszt fürdés közben.

• A geometrikus mozaikok háza több, mint 60 szobából áll, két korábbi ház egybeépítése során keletkezett. Nevét a szinte tökéletes épségben fennmaradt padlómozaikoknak köszönheti, mely fekete és fehér berakású komplex mértani alakzatokat ábrázol.

• A kis kút háza nevét a belső udvarán található mozaikokkal díszített kútról kapta. Az egykori nimfaion falát tengerpartot és vidéki villákat ábrázoló freskó díszíti.

• A tragikus költő háza nevét egy itt talált mozaikról kapta, mely egy színész oktatót ábrázol. Az épület falait díszítő freskók mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Pompeii utolsó éveinek egyik legjellemzőbb középosztálybeli háza. A bejárat két oldalán üzletek találhatók, amelyek a vestibulummal állnak kapcsolatban. Ez a bizonyítéka annak, hogy az épület tulajdonosa kereskedő volt. A bejáratot egy láncra vert kutya mozaikja díszíti a cave canem (vigyázz, kutya) felirattal. A belső udvar közepén egy márványmedence található, az épület hátsó részében pedig egy kis szentély.

• Az orvos házának homlokzata spártai egyszerűségű, hatalmas mészkődarabokból épül fel. Ez az épület az egyik iskolapéldája az Kr. e. 4-3. század építkezéseinek, amikor elsősorban a mészkövet használták építőanyagnak. A későbbi változtatások nem befolyásolták a ház primitív szerkezetét. Az ásastások során orvosi eszközök kerültek itt elő, amiből arra következtettek a régészek, hogy ősi klinikaként működött ez az épület.

• A pékség egy régebbi ház átalakításából jött létre. Nyugati része lakóházként működött, melyet négy hatalmas oszlop tartott. A keleti felét pékséggé alakították át: a kőmalom, a kemence és a gabonatárolók is láthatók, valamint a kőmalmot hajtó állatok istállója is. Az épület homlokzatán egy kis üzlethelyiség volt kialakítva.

• Az arany Kupidók háza nevét az itt talált Cupidot ábrázoló aranylemezek után kapta, melyek az egyik szobát díszítették. A ház tulajdonosa valószínűleg Poppaeus Habitus volt, Poppaea Sabina, Nero második feleségének rokona. A Kr. e. 3. században épült házat többször átalakították. Falait a harmadik pompeii korszak stílusjegyeit viselő falfestmények díszítik. Kertjét márvány szobrok és domborművek díszítik. Az épületben kis háziszentélyek találhatók Anubisz, Ízisz és Szerapisz tiszteletére.

• Caecilius Jucundus házának tulajdonosát egy itt talált dombormű alapján sikerült beazonosítani, mely az épület tulajdonosát ábrázolja. Caeciliu Jucundus bankár volt, amit az itt talált 154 viasztábla (pénzügyi kimutatás) bizonyít. A ház szentélyének festményei a 62-es földrengést és annak következményeit ábrázolják.

• A citerajátékos háza kb. 2700 m2-en fekszik, egyike a legnagyobb épületeknek Pompeiiben. Nevét a peristyliumában talált bronz Apolló-szoborról kapta, mely az istent citera-játékosként ábrázolja. A falakon talált graffitik alapján valószínűleg a Popidii család szolgái számára épült. Az épülethez pékség és kocsma is csatlakozott.

• Menandrosz háza a Kr. e. 3. században épült. A régészeti leletek alapján valószínűleg Poppaea Sabina, Nero második feleségének rokonsága birtokolta. Az épület a negyedik pompeii korszak stílusjegyeit viseli magán, gyönyörű falfestményekkel, melyek a Trójai háború jeleneteit örökítik meg, valamint Hippodamea esküvőjének humoros jeleneteit. A peristylium egyik beugróját Menandrosz görög komédiaköltőt ábrázoló festmény díszíti.

• Julius Polybius háza a Kr. e. 2. században épült és az első pompeii stílus jegyeit viseli. A ház főbb látnivalói a Dirké szenvedéseit bemutató falfestmény, egy bronzból készült Apolló-szobor, valamint a Lares-szentély, mely közvetlenül a bejárat után található.

• Az Európa-hajó házához hatalmas konyhakert tartozott. A termést 28 nagy terakotta edényben raktározták, ezek ma is láthatók. A ház nevét egy falfestményről kapta, mely egy Európa nevű hajót ábrázol (a hajó megnevezése a görög mitológia Európájára vonatkozik).

• Héraklész kertjének háza központi udvarból állt, melyet hálószobák vettek körbe. Innen egy folyosó vezet át a hatalmas hátsó kertbe, melyben a paleobotanikai vizsgálatoknak köszönhetően megállapították, hogy gyógynövényeket és illatnövényeket termesztettek. Emiatt gyakran az illatszerkészítő házaként is emlegetik. Nevét a kertben talált Héraklész szobor után kapta, aki valószínűleg a ház népének védőszentje volt.

• Apolló háza nevét a bejáratot díszítő Apolló-szobor után kapta, mely napjainkban a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban látható. A kertet díszítő mozaikok a Trójai háború jeleneteit ábrázolják: Odüsszeusz felismeri Akhilleuszt Lükomédész király lányai között. A ház belsejét díszítő festmények Apolló mítoszának jeleneteit ábrázolják.

• Meleagrosz házának neve a bejárattól balra található falfestményből származik, mely a görög költőt ábrázolja. A lakóhelyiségeket korintoszi oszlopok díszítik, amelyek Pompeiiben ritkaságnak számítanak. A belső udvar körüli szobákban megmaradtak padlót borító mozaikok.

• Kasztór és Polüdeukész háza Pompeii legnagyobb és legfényűzőbb háza volt. Belső udvarát korintoszi tufaoszlopok övezik, melyek egyben a tetőt is tartják. Belső dekorációját képező freskóinak nagyrészét, melyek a negyedik pompeii korszakban keletkeztek, elszállították a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumba. A peristylium freskói viszont helyben maradtak. Nevét a bejárat melletti falfestmény után kapta, mely Kasztórt és Polüdeukészt ábárzolja.

• A nagy kút háza nevét a belső udvarán található mozaikokkal díszített kútról kapta. A díszítések keleti, főleg egyiptomi stílusjegyeket mutatnak. A víz egy tengeri istennőt ábrázoló szobor szájából csorgott. A kút két oldalát színházi maszkok díszítik, medencéjének közepén egy kerubot ábrázoló szobor áll, mely vállán egy delfint hordoz. A mozaikok elsősorban madarakat, arabeszkeket és komplex geometriai elemeket ábrázolnak.

[szerkesztés] Villák

• A Misztériumok villája i. e. 2 században épült, majd az 1. század során újjáépítették. Egyike a több, mint 100 római villának, amelyet a Vezúv környékén feltártak. A Herculaneumi-kaputól nem messze található a Via dei Sepolcri mentén. Lakóhelyiségeit a második pompeii korszak stílusjegyeit viselő falfestmények díszítik. Az egyik legérdekesebb freskó egy misztériumjátékot (rituálét) ábrázol, mely során egy fiatal nőt beavatnak a házasság misztériumába (innen származik az épület elnevezése is). Ugyanakkor számos harmadik pompeii korszakbeli falfestmény is található, ezek főleg egyiptomi motívumokat ábrázolnak.

• A Diomédesz villa valószínűleg Arrius Diomedes háza volt, akinek sírja a monumentális bejárat előtt található. A peristyliumot a lakóhelyiségek, fürdők, valamint a szolgák lakóhelyiségei övezik. A villa pincéjében 18 holttestre bukkantak, többek közt gyerekek és nők, akik valószínűleg a füst áldozatai lettek.

[szerkesztés] Templomok

• Aszklépiosz temploma a Via Stabiana mentén található. Homlokzata egyszerű, akárcsak belső kialakítása. Az udvar közepén álló oltárt nocerai tufából faragták, mögötte négy korintoszi oszlop választja el a szentélytől, ahol az imádott isten szobrát tartották. Korábban Jupiter templomának tartották, viszont az itt talált szobrok alapján valószínűbb, hogy Aszklépiosz számára épült az Kr. e. 3-2 században.

• Ízisz temploma egy udvar közepén épült fel. Központi részét korintoszi oszlopok tartják. Valószínűleg az i. e. 2 században épült majd a 62-s földrengést követően újjáépítették. Az templom két oldalfülkéjében Anubisz és Harpokrátesz szobrai álltak, míg a központi beugróban valószínűleg Ízisz szobra. A templom díszítései a negyedik pompeii korszak stílusjegyeit viselik.

• A Lares-szentély egyike a legértékesebb épületekenek a fórumon. A tér hosszanti irányába nyílik. Az épület előtt nyolc bazaltkő található vaskampókkal, amelyek segítségével márvány lapokat lehetett lefogatni. Valószínűleg egykori oszlopok alapjait képezték, amelyek az i. sz. 62-ben bekövetkezett kitörés során elpusztultak. A belső udvaron az egykori oltár alapköve látható.

• Jupiter temploma a fórum északi részét zárja le. Kr. e. 2. században épült a szamniszok uralkodása idején. A templomban Junonak, Minervának és Jupiternek áldoztak. Vestibulumát tizenkét korintoszi oszlop díszítette. A templombelső padlóját márványmozaik díszítette. Jupiter márványból készült fejszobrát, melyet itt találtak, ma a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzik.

• Vénusz temploma a Porta Marinatól jobbra található. A város egykori védőszentjének templomát a 62-es földrengés megrongálta, majd a 79-es kitörés során véglegesen elpusztult.

• Apolló temploma az Kr. e. 3. században épült. A templomot 48 korintoszi oszlop tartotta. A szentélyét szintén korintoszi oszlopok vették körbe. Apolló mellett Merkúrt illetve Dianát is tisztelték benne.

• Fortuna Augusta temploma Kr. e. 3. században épült Marcus Tullius megbízásából a császári család dicsőítésére. A templomot márványlépcsősoron keresztül lehet megközelíteni. Vestibulumát hat korintoszi oszlop díszíti. A templom végében két fülke található: egyikben Augustus császár szobra állt.

• Vespasianus temploma, melyet a császár dicsőítésére építették a fórum keleti oldalán található Eumachia épülete és Lares szentélye között. A márvány oltár domborművei az áldozatbemutatást ábrázolja. A templom hátsó részének egyik fülkéjében levő szobor szintén az áldozatbemutatás kultuszát ábrázolja.

• a dór templom az egyik legrégebbi templom volt a városban, melyet a 62-es földrengés puszításainak után nem állítottak helyre. Nevét a belső udvart körülvevő dór oszlopsorról kapta. Valószínűleg Athéné és Héraklész tiszteletére építették, ezt bizonyítja a közelben megtalált oszk felirat is.

[szerkesztés] Sport és szórakozás

• a nagy színház i. e. 2 században épült egy természetes lejtőn, mely kedvezett a cavea (széksorok) kialakításának. A patkó alakú cavea három részre volt tagolva: az alsó rész (ima cavea), melyet márvánnyal borítottak, a városvezetőség számára volt fenntartva; a felső széksorok valamint a páholyok később épültek a város polgárai számára. Augustus császár idejében a színház kb. 5 000 férőhelyes volt. A színpadot a 62-es földrengés után újjáépítették, ugyanekkor kapta márványborítását és díszítéseit. A leggyakrabban Terentius és Plautus műveit játszották, valamin az Atellanaet (népszerű oszk nyelvű humoros színdarab).

• a kis színházat elsősorban zenei darabok és költői felolvasások céljára használták. I. e. 80 körül épült. Az itt talált feliratok szerint a színháznak teteje is volt, ami fantasztikus akusztikát kölcsönzött az épületnek. Az alsó széksorokat (ima cavea) griffekkel díszített párkány választotta el a felsőbb széksoroktól (media cavea).

• a színházak quadriporticusa egykoron a két színházat összekötő hatalmas előcsarnok volt. Már Vitruvius De architectura művében leírja, hogy az egymás melletti görög színházaknak közös előtere volt, ahol szünetben a különböző előadásokat megtekintő polgárok találkozhattak. Ugyanakkor a közönség ide menekülhetett eső esetében. Az itt talált gladiátorleletek alapján azt feltételezik, hogy a város utolsó éveiben fegyverlerakatként szolgált.

• az amfiteátrum i. e. 70-ben épült és egyike a legjobban megőrzött római amfiteátrumoknak. Kb. 20 000 néző befogadására volt képes. Az auditóriumot három részre osztották, akárcsak a színházak esetében: az első sorokban (ima cavea) a város legtehentősebb polgárai ülhettek. Tűző nap esetén az nézőteret hatalmas ponyva, a velarium fedte be. Az épületet gladiátorviadalokra használták. A résztvevők a főtengely két végében található kapukon keresztül juthattak a küzdőtérre. Bevállt szokás volt, hogy míg az egyik kapun a gladiátorok a harctérre léptek, addig a másikon keresztül távolították el a halottakat. Kr. u. 59-ben egy heves verekedés tört ki Pompeii és Nuceria "szurkolói" között, ami miatt a játékok rendezését 10 évre felfüggesztették. A verekedés kitörésének oka talán az volt, hogy Pompeii lakossága nem nézte jó szemmel Nuceria római kolóniává való avatását, minek következtében területeket csatoltak el Pompeiitől.

• a nagy palaisztra egy hatalmas, négszögletű építmény volt, közepén egy medencével. Elsősorban a császári propaganda által támogatott fiatalság számára volt gyakorlótér. Elsősorban sportversenyeket tartottak itt, de ugyancsak ezen a helyen képezték ki a város fiatal katonáit.

• a szamniszi palaisztra jóval kisebb volt az előzőnél. I. e. 2. században épült Ízisz temploma mögött. Az oszkok uralkodása idején kisebb sportvetélkedőket szerveztek Pompeii fiatalsága számára, később gyűlések rendezésére használták.

[szerkesztés] További épületek

• Vetutius Placidus thermopóliuma egyike a 89 feltárt intézménynek, melyben meleg ételt és italt szolgáltak fel (amolyan ókori snack-bar). A városlakók körében elterjedt szokás volt az ebéd házon kívüli elfogyasztása. A thermopóliumok általában két helyiségből álltak: az elsőben, mely az utcára nézett, tárolták és szolgálták fel az ételt, míg a hátsó helyiségben a vendégek leülhettek és elfogyaszthatták ebédjüket. Vetutius Placidus thermopóliumát kis beugrók voltak, melyben Larest, Merkúrt és Dionüszoszt tisztelték.

• A Macellum, vagy fedett piac a császárok korában épült. Bejáratát a fórum felől márványoszlopok díszítették. A téren kívül az üzletek az északi oldalon álltak, míg kisebb üzletek a déli oldalon. A fedetlen részen szintén kisebb üzletek voltak, illetve egy kút. Az épület végében egy fülkében a császári család szobrai álltak. A fülke baloldalán egy csatorna található, amely az egykori halpiacnak számára biztosította a vizet.

• a Mensa Ponderaria a római piac azon része volt, ahol a mértékegységeket ellenőrizték.

• A Horrea egy négyszögletű, téglaoszlopokra támaszkodó épület egykoron gabonatároló volt. Ma a régészeti leleteket tárolják benne.

• Az Eumachia épülete volt a kelmefestők és kelmekereskedők központja. Eumachia papnő építette Concordia Augusta (Livia császárnő másik neve) tiszteletére. Az épület bejárata a fórumra nyílt. Az épület belső udvarát a császárnő szobra díszíti. A papnő szobra, amely szintén az udvart díszítette ma a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban látható.

• Stephanus ványolója kétszintes épület, melynek földszintjént volt berendezve a műhely, az emeletén pedig a lakóhelyiségek és a kelmék szárítására alkalmas helyiség. Az épület végében egy sor medence található, melyeket mosásra használtak, melyet akkor víz és szóda keverekével végeztek, mert a szappant még nem ismerték.