Pénzügyminisztérium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete

A Pénzügyminisztérium a magyar kormánynak az állam pénzügyeinek intézésével megbízott szerve. Fő feladata előkészíteni és kidolgozni a kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatokat, összehangolni a pénzügypolitikát a monetáris politikával, gondoskodni a kormányzati intézkedések összhangjáról és a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározásáról.

[szerkesztés] Feladatai

előkészíteni és kidolgozni a kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatokat
összehangolni a pénzügypolitikát a monetáris politikával
a kormányzati intézkedések összhangjának megvalósítása
a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározása
előrejelzéseket készít a makrofolyamatok alakulásáról
közreműködik a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában
az államot illető befizetésekre - adók, illetékek, vámok - vonatkozó javaslatok, az adózás, vámeljárás rendjére vonatkozó jogszabályok tervezetének kidolgozása. Ebben a körben külön felhatalmazás alapján szabályozási feladatokat is ellát.
a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási rendszer fejlesztésére, szabályozására vonatkozó javaslatok kidolgozása
a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó szabályok kidolgozása
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak működésének vonatkozó szabályok kidolgozása
az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szabályok kidolgozása
a társadalombiztosítás költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos kormányzati feladatok ^[1]

[szerkesztés] Története

Magyarországon a pénzügyek kormányzati irányítását először az 1848-as szabadságharc idején szervezték meg, amikor is egy rövid időre az ország visszaszerezte függetlenségét a török hódítást követően. A Pénzügyminisztérium 1848. május 1-jén kezdte meg működését Kossuth Lajos vezetésével. A szabadságharc leverését követően a pénzügyek irányítása ismét a bécsi udvar kezébe került, Magyarországon csak országos pénzügyi igazgatóságok működtek tovább. Az 1867-es kiegyezést követően új közjogi helyzet alakult ki az Ausztria és Magyarország között létrejött államszövetség miatt. Ismét megalakult a független magyar pénzügyminisztérium, amely a közös ügyeket nem érintő pénzügyi kérdésekben teljesen önálló volt. Az első pénzügyminiszter, Lónyay Menyhért szervezte meg a minisztérium munkáját, a hivatalos nyelv a magyar lett.

A Pénzügyminisztérium az I. világháborút követően teljesen önállóvá vált a lényegesen kisebb területre szorult Magyarországon. A II. világháborút követően pedig a két alkalommal bekövetkezett rendszerváltás alapvetően módosította feladatait. A Pénzügyminisztérium 1947-ben költözött a József nádor térre, a Magyar Általános Hitelbank korábbi épületébe. Az államosításokat követően a minisztériumban a korábbi ügyosztályok helyett a tervgazdálkodás követelményeinek megfelelő főosztályokat hoztak létre. A 60-as évek végén az új gazdasági mechanizmus bevezetése során teremtették meg a jelenlegihez hasonló szervezeti kereteket. Ekkor a pénzügypolitika került előtérbe, a költségvetés bevételeinek és kiadásainak összehangolása pénzügy-politikai feladattá vált. Az állami költségvetés kidolgozása mellett a minisztérium tennivalói közé került a pénzügyi szabályozó rendszer, valamint hitelpolitikai irányelvek kidolgozása is. A minisztérium életében meghatározó időszakot jelentett az adóreform, amelyre a rendszerváltás előtt, 1988-ban került sor.

A rendszerváltás során teljesen megszűnt a központi irányítás, az Országos Tervhivatal beolvadt a Pénzügyminisztériumba, amely így a gazdaságpolitika centrumává vált.^[2]

[szerkesztés] Magyar pénzügyminiszterek

Bővebben: Magyarország pénzügyminisztereinek listája

Magyarország első pénzügyminisztere Kossuth Lajos volt, az 1848-as Batthyány-kormányban. A leghosszabb időtartamot Lukács László (1895.I.15.-1905.VI.18. és 1910.I.17.-1912.IV.22.) töltött be pénzügyminiszterként (4633 nap), a legrövidebbet Peidl Gyula miniszterelnökként (1919.VIII.2.-1919.VIII.6.), mindössze 4 napot. ^[3]