Orbán Ottó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Orbán Ottó (Budapest, 1936. május 20. - Szigliget, 2002. május 26.) költő, műfordító, esszéista.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Kisgyermekként veszítette el édesapját a II. világháború legvégén (1945-ben 9 éves volt). 1945 után félárvaként a Sztehló Gábor vezette intézetben nevelkedett. Érettségi vizsgát 1954-ben tett, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író.
1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt.
Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartják számon. Első kötete 24 éves (1960) korában jelenik meg.
Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének.
Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kap a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonítja magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól napjainkig a legváltozatosabb nyelvekből fordít.
2002. május 26-án, 66 éves korában hunyt el.
[szerkesztés] Díjai
- József Attila-díj (1973, 1985)
- Graves-díj (1974)
- Európa Könyvkiadó Nívódíja (1983, 1984)
- Déry Tibor-díj (1986)
- Az Év Könyve Jutalom (1986, 1994)
- Radnóti Miklós-díj (1987)
- Weöres Sándor-díj (1990)
- Babits Mihály-díj (1990)
- Alföld-nívódíj (1992)
- Kossuth-díj (1992)
- Kortárs-különdíj (1992)
- IRAT Alapítvány Nívódíja (1993)
- A Soros Alapítvány Életmű Díja (1997)
- Pro Literatura díj (1997)
- A MAOE életműdíja (1997)
[szerkesztés] Művei
- Fekete ünnep (1960)
- A teremtés napja (1963)
- Búcsú Betlehemtől (1967)
- A föltámadás elmarad (1971)
- Emberáldozat (1973)
- Kati-patika (1973)
- Szegénynek lenni (1974)
- Távlat a történethez (1976)
- Eszterlánc (1977)
- A világ teremtése és egyéb badarságok (1977)
- A visszacsavart láng (1979)
- Honnan jön a költő? (1980)
- Az alvó vulkán (1981)
- Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek (1984)
- A mesterségről (1984)
- Mese a csodálatos nyárról (1984)
- Összegyűjtött versek (1986)
- A fényes cáfolat (1987)
- Ablak a földre (1989)
- A kozmikus gavallér (1990)
- Szép versek (1991)
- Egyik oldalról a másikra fordul; él (1992)
- A keljföljancsi jegyese (1992)
- Útkereszteződés Minneapolisban (1993)
- Kocsmában méláz a vén kalóz (1995)
- Lakik a házunkban egy költő (1999)
- Boreász sörénye (2001)
- Az éjnek rémjáró szaka (2002)
- Ostromgyűrűben (2002)
[szerkesztés] Műfordításai
- B. Garson: Macbird (1968)
- Aranygyapjú (1972)
- R. Lowell: Közel az óceán (1972)
- A. Ginsberg: Nagyáruház Kaliforniában (1973)
- R. Lowell: Régi dicsőségünk
- J. Hernández: Martín Fierro (1977)
- K. Vonnegut: Macskabölcső (1978)
- V. Aleixandre: Testedből számkivetve (1979)
- K. Vonnegut: Börleszk, avagy nincs többé magány (1981)
- K. Vonnegut: Börtöntöltelék (1983)
- R. Lowell: Történelem (1983)
- A. Ginsberg: A leples bitang (1984)
- A. Ginsberg: Halál van Gogh fülére (1996)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Petőcz András két verse Orbán Ottó halálára [1]
- Orbán Ottó a PORT.hu-n
Szokolay andrás,