Nógrádi Gábor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Nógrádi Gábor, (Nyíregyháza 1947. június 22.); magyar költő, író, újságíró, hangjáték-, tévéjáték- és filmforgatókönyv-író.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajza
Ötéves volt, amikor édesanyja megtanította írni, olvasni. Akkortól vált számára az irodalom kedvenc elfoglaltsággá, szórakozássá, gyógyszerré. 9-10 éves korától írt verseket, majd később novellákat, humoreszkeket. Költő, író azonban jóval később vált belőle. Szülei jóindulatú unszolására először olyan foglalkozást választott, amiből „nem hal éhen”. Így 1966-ban építőgépész-technikusi oklevelet szerzett Debrecenben. Érettségi után Budapestre került, s néhány évig technikusként, majd könyvügynökként dolgozott. 1969 és 1973 között elvégezte a főiskolát könyvtár-népművelés szakon. 1970-től népművelő volt. 1973-ban SZOT-iskolában, 1975-ben az ELTE-n népművelés-könyvtár szakon végzett. Céljait azonban nem adta fel. 1964 óta publikál. Huszonéves korában megjelent első verseskötete (Kéthátú életünkben, 1973), ifjúsági regénye (Gyermekrablás a Palánk utcában, 1983), melyet cseperedő, olvasni szerető gyermekei inspirálására írt meg. 1976-1989 között az Új Tükör munkatársa volt. 1990-től a Kurír főszerkesztő-helyettese, 1991-től főmunkatársa, 1992-től szabadfoglalkozású író. 1998-ban a Tanárnő folyóirat főszerkesztője. (A folyóirat néhány szám után megszűnt.) 2000-ben az IBBY (International Board on Books for Young People), a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa az év legjobb ifjúsági könyvének járó díjjal tüntette ki PetePite című gyermekkönyvét.
[szerkesztés] Álneve
Anna Moll – Képzelt életrajz
A költőnő édesapja, Vilmos Endre, szabómester, 1890-ben, tizenkilenc évesen, Élesdről (ma Románia) vándorolt ki az Egyesült Államokba. Néhány évig New Yorkban, majd Minneapolisban élt. Willistonban 1899-ben telepedett le. Szabóműhelyt nyitott és még abban az esztendőben megnősült. Feleségül vette a francia származású Marie Leclerc-t. Hat gyerekük született, négy fiú és két lány. Közülük öten élték meg a felnőttkort.
Anna, harmadik gyermekként, 1905-ben született. Visszaemlékezései szerint nagyon eleven, de sokat olvasó és jól tanuló gyerek volt. Magyarul és angolul anyanyelvi szinten beszélt. Tanítónőnek készült. Húszéves korában a helyi iskolában kezdett tanítani. 1928-ban ment férjhez a magyar származású dr. André Mollhoz. Néhány évig Jamestownban laktak, ahol a férfi állatorvosként dolgozott, majd 1937-ben visszatértek Willistonba.
A házaspár 1946-ban állatmenhelyet alapított. Ide elsősorban azok az állatok kerültek, amelyeket gazdáik meguntak, vagy amelyek tartásáról lemondtak. A menhely mind a mai napig mûködik az Amerikai Állatvédő Liga fenntartásában.
A Moll-házaspárnak 1930-39 között négy gyermeke született, három fiú és egy lány. A legidősebb fiú meghalt a koreai háborúban, a másik két fiú állatorvos, illetve középiskolai tanár lett. A lányuk etológusként dolgozik ma is a szülők által alapított menhelyen.
Az állatsírverseket Anna Moll 1945 és 1970 között írta angol nyelven. A versek sem folyóiratban, sem kötetben nem jelentek meg eddig, mert a költőnő végrendeletében úgy határozott, hogy költeményei, a személyes vonatkozások miatt, csak halála után kerülhetnek nyilvánosságra.
Anna Moll és férje a hetvenes évek közepén többször is ellátogattak Magyarországra. A költőnő azután fordította le a verseit magyar nyelvre.
Anna Moll nyolcvanegy éves korában, 1989. augusztus 4-én hunyt el Willistonban. Anna Moll állatsírverseit, mint az évszázad-évezred első magyar kiadványát hirdeti a nogradi.hu honlap. Az angol–magyar nyelvû kis kötet korábban (csak magyarul) már kétszer is megjelent (1990, 1993), de akkor a szerző, Nógrádi Gábor nem leplezte le magát. Most miért volt erre szükség?
Kicsoda is valójában Anna Moll?
Az Anna Moll név az angol állat szóból származik. (animal). Egyébként egy képzelt költő, aki érthető és népszerû verseket akart írni egy verseket már nem olvasó korban. Tizenéves koromban kedvenc költőm volt Edgar Lee Masters. Az ő sírversei jelentették az indíttatást az Anna Moll kötethez. Második ok, hogy a sírvers formát választottam a story-jelleg. Ez is közelebb viheti a verseket az olvasókhoz. Ezért szól állatokról (sőt, ők beszélnek!), ezért mond el minden vers egy történetet, és ezért egy kedves nevű amerikai költőnő írja a verseket, és nem egy „ismeretlen” magyar.
[szerkesztés] Könyvei
- A bátyám zseni
- Galambnagymama
- Gyermekrablás a Palánk utcában
- Hecseki és a kedves betörők
- Mit jelent?
- Marci öröksége
- Hogyan neveljünk? 1-2
- Segítség, ember! 1-2
- Petepite
- Az anyu én vagyok!
- A mi Kinizsink
- Gyerünk haza!
- Marci visszavág(készülőben)
- A pénz nem a fákon nő!
- Ide nekem a címlapot is!
- Édes Munyimunyi!
- Itt éltünk köztetek
Nézz rám mami!
[szerkesztés] Filmforgatókönyvek
- Egy Szoknya, Egy Nadrág (2005)
- A mi Kinizsink, tévéfilm (2002)
- Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001)
- Meseautó (2000)
- Hippolyt (1999)
- Patika, tévésorozat (1995)
- Sose halunk meg (1993)
- Gyerekrablás a Palánk utcában (1985)
