Malawi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Malawi Köztársaság
Dziko la Malaŵi

Malawi zászlaja Malawi címere
Nemzeti mottó: Egység és Szabadság
Himnusz: Mlungu dalitsani Malawi
Főváros	Lilongwe d. sz. 13°57′ k. h. 33°42′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Legnagyobb város	Blantyre
Államforma	elnöki köztársaság
- Elnök	Bingu wa Mutharika
Hivatalos nyelv	Angol Chichewa
függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1964. július 6.
Terület
- Összes	118 480 km² (98.)
- Víz (%)	20,6%
Népesség
- 2000 évi becslés	10 385 849  (67.)
- Népsűrűség	88 fő/km²
GDP
- Összes	7 507 millió USD (145.)
- Egy főre jutó	723 USD (164.)
HDI ()	(.) –
Pénznem	Malawi kwacha (MKW)
Időzóna	CAT (UTC+2)
Internet TLD	.mw
Nemzetközi gépkocsijel	MW
Hívószám	+265
ZAMBIA TANZÁNIA MOZAMBIK MOZAMBIK ZIMB. Chishumulu-sziget (MALAWI) Likoma-sziget (MALAWI) LILONGVE Chipoka Mzuzu Nkhata Bay Chilumba Karonga Monkey Bay Zomba Blantyre Sapitwa Shire folyó Njaza tó Malombe tó Chilwa- tó térkép szerkesztése

A Malawi Köztársaság (chichewa nyelven: Dziko la Malaŵi, angolul Republic of Malawi) egy állam Délkelet-Afrikában, Tanzánia, Zambia és Mozambik között.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Források 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az ország a Kelet-afrikai-árok déli végződésénél – Afrika harmadik legnagyobb tava – a Nyasza- (vagy Malawi)-tó mentén terül el. A Malawi-tó keskeny parti sávja és a Shire folyó völgyén kívül az ország területe a Közép-afrikai-fennsíkon található. Átlagos tengerszint feletti magassága, 750 és 1200 méter közt van, mind északról, mind délről közel 3000 méteres hegyvonulatok övezik.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Az országban a szubtrópusi éghajlat uralkodik és 4 évszakot különböztethetünk meg. Május és augusztus között hűvös, augusztus és november között forró, november és április között esős az idő. A hővmérséklet novembertől áprilisg 20°C körüli. Május és október között 25°C körüli.

A magasabb területeken 2000 mm a csapadék mennyisége évente, míg az alacsonyabb területeken 1000 mm, vagy még az alatti.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Az első bantu telepesek az I. és IV. század között érkeztek a területre. A mai lakosság nagy részét kitevő csevák a XVI. században vándoroltak be az ország területére, a zulu népcsoport 1830 és 1860 között érkezett.

Az európaiak David Livingstone felfedezőútjai nyomán ismerték meg, aki 1859-ben érte el a Nyasza-tó keleti partját (amely ma Malawi területe). 1875-ben nevezték ki a tó déli partján megszállt területre az első angol konzult. 1889-re már az egész tavat elfoglalták az angolok, majd 1891-ben Nyaszaföld néven brit védnökséggé nyilvánították az azt körülvevő területet.

Az európából érkező telepesek, nagybirtokosok az őslakosokat területeik elhagyására kényszerítették, akik nagy része bányákban és ültetvényeken kapott munkát. Az ebből fakadó elégedetlenség és a keresztény hittérítők által terjesztett faji egyenjogúság eszméje jó táptalajt nyújtott egy felkelés kirobbánásához, amit John Chilembwe vezetett. Az 1915-ben kitört lázadást még abban az évben leverték.

1944-ben jött létre a Naszaföldi Afrikai Kongresszus, amely tanulva a lázadás sikertelenségéből reformista elképzelésekkel szerette volna elérni céljait. 1953 és 1963 között Rhodesia (a mai Zimbabwe) és Nyaszaföld gyarmati államszövetségbe tagolták. Ez adta meg a politikai gyújtószikrát egy újabb elegedetlenségi mozgalomnak. A háttérben húzodott a gazdasági érdek is, mivel a helyi földművelőket hátrányosan megkülönböztették, a fehér farmerek számára sokkal jobb terményárazási rendszert biztosított a brit kormányzat.

A függetlenségpártiak élére a külföldről hazatérő Hastings Banda állt, az ő vezetésével alakult meg 1959-ben a Malawi Kongresszus Párt (MCP). Az erős nyomás hatására 1963-ban felbomlott az államszövetség, az ország belső önkormányzatot kapott, majd 1964-ben a brit Nemzetközösség független állama lett. Az elnöki széket Banda foglalta el.

Elsődleges kérdésnek a gazdaság felendítését tekintette. Igyekezett jószomszédi viszonyt ápolni a környező államokkal. Több kormánytag viszont Dél-afrikai Köztársaság elleni határozott fellépést és az államigazgatás gyors afrikanizációját követelte. A belső ellentét végül fegyveres konfliktusba csapott át az ország déli részén. A Henry Chipembere vezette lázadás 1964-ben tört ki, de 1965-re már le is verték. Banda megerősödött pozíciókkal került ki az esetből, amelyet fölhasználva az országot az MCP által irányított egypárti köztársasággá alakította. A hatalom ellenfeleit üldözték, sokan külföldre menekültek. Az állampolgároktól elvárták, hogy belépjenek a pártba. Ez vezetett el a legnagyobb kivándorlási hullámhoz, amikor a Jehova Tanúi közösség több ezer tagja hagyta el az országot, mivel szabályaik tiltják, hogy politikai párt tagjai legyenek.

A külpolitikában Banda továbbra is nyitott maradt, több afrikai vezetőből ellenszenvet kiváltva kapcsolatot ápolt a rhodésiai fehér rezsimmel, a mozambiki portugál gyarmati rendszerrel és a Dél-Afrikai Köztársasággal is.

Egyre erőteljesebb személyi kultusz alakult ki körülötte, 1971-ben örökös elnökké választották.

A nyolcvanas években megromlott a viszonya Mozambikkal, akik azzal vádolták, hogy támogatja az ottani lázadó Renamo-mozgalmat.

A gazdaságpolitikája nem volt elég sikeres, a lakosság életszínvonala a legrosszabbak közé tartozott és tartozik még ma is a világon. Elhibázott döntésekkel óriási adósságállományt halmozott fel.

1993-ban látta úgy az ENSZ, hogy be kell avatkoznia és többpárti választásokat rendezett. Az itt született eredményt Banda nem fogadta el, egy éven belül újabb választások kiírását akarta elérni. 1993 őszére megromlott az egészségi állapota, külföldön való gyógykezelése idejére egy megbízott tanácsra bízta a hatalmat. Ekkor feloszlatták a Malawi Fiatal Úttörők (MYP) nevű félkatonai szervezetet, amely az MCP párthadseregének számított. Habár Banda 1994-ben visszatért a hatalomba az újabb választásokon az Egyesült Demokratikus Front jelölte, Bakili Muluzi legyőzte őt.

Muluzi alkotmányos reformokat és korrupcióellenes intézkedéset vezetett be, kivizsgáltatta a Banda-rezsim alatti bűneseteket. Bandát és társait több esetben is elítélték, még gyilkosságok miatt is, de végül kegyelmet kaptak.

Muluzit ellenzéke korrupcióval és alkotmánysértéssel vádolta több alkalommal, kormánya egyre népszerűtlenebbé vált. Végül 1996 júniusában fel is bomlott, a hatalom viszont a kormány néhány tagja kezében maradt.

2004 májusában az újabb választásokon, legyőzve az MCP jelöltjét, Bingu wa Mutharika-t választották elnökké, aki ma is gyakorolja a hatalmat.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Malawi államformája köztársaság.

Malawi első alkotmányát 1966-ban fogadták el. Ekkor lett köztársaság a Nemzetközösség tagjaként. 1993-ig a Malawi Kongresszus Párt volt az ország egyetlen pártja. Azóta bevezették a többpártrendszert. A jelenlegi alkotmányt 1995-ben fogadták el.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlamentben 193 képviselő ül, akiket 5 évre választanak.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

• Központi régió
  • 1 – Dedza
    
  • 2 – Dowa
    
  • 3 – Kasungu
    
  • 4 – Lilongwe
    
  • 5 – Mchinji
    
  • 6 – Nkhotakota
    
  • 7 – eu
    
  • 8 – Ntchisi
    
  • 9 – Salima
    

• Északi régió
  • 10 – Chitipa
    
  • 11 – Karonga
    
  • 12 – Likoma
    
  • 13 – Mzimba
    
  • 14 – Nkhata Bay
    
  • 15 – Rumphi
    

• Déli régió
  • 16 – Balaka
    
  • 17 – Blantyre
    
  • 18 – Chikwawa
    
  • 19 – Chiradzulu
    
  • 20 – Machinga
    
  • 21 – Mangochi
    
  • 22 – Mulanje
    
  • 23 – Mwanza
    
  • 24 – Nsanje
    
  • 25 – Thyolo
    
  • 26 – Phalombe
    
  • 27 – Zomba
    

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 97%-a afrikai, 3%-a európai.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Malawi gazdaságilag rendkívül elmaradott ország.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A földeket törzsi-faluközösségi keretek között művelik. A kukorica mellett gumósokat termesztenek. A Malawi-tó partjának középső szakaszán kisparaszti mintagazdaságokban földimogyorót, rizst és gyapotot termesztenek.

[szerkesztés] Ipar

Legtöbb gyára Blantyreban található. Feldolgozóipara fűrésztelepekből, textil-, dohány-, cement- és cukorgyárakból áll, amelyek kicsi üzemek.

[szerkesztés] Kereskedelem

Legfontosabb exportcikkei a dohány és a tea.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

A malawi oktatási rendszer hasonlít a angolra. Itt is alapiskolában kezdik a gyerekek a tanulást. Az osztályok falun azonban túlzsúfoltak, mert 80 gyerek tanul egy osztályban.

Az ország egyetlen egyeteme az University of Malawi.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Források

• Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463006-5
• A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3
• Jocelyn Murray – Az afrikai világ atlasza (Helikon Kiadó, 2003) ISBN 963-208-720-8

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Malawi hivatalos oldala
• Malawi Térkép
• Oldal a Malawi-tóról (angol, francia és német nyelven
• Oldal Malawiról (angol)
• országinformációk

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság