John Maxwell Coetzee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

John Maxwell Coetzee (Fokváros, Dél-Afrika, 1940. február 9. -) író, irodalomtörténész, kritikus, nyelvész, fordító és esszéista. A nyilvánosság előtt J. M. Coetzee néven szerepel. 2003-ban irodalmi Nobel-díjat nyert. Ma ausztrál állampolgár, Dél-Ausztráliában él. Anyanyelve angol, de beszéli az afrikaans-t, a dél-afrikai búr telepesek nyelvét is.

Tartalomjegyzék 1 Ifjúkora és neveltetése 2 Akadémiai és irodalmi pályája 3 Egyénisége és hírneve 4 Sikerek és díjak 5 Bibliográfia 5.1 Regények 5.2 Fiktív elemekkel tűzdelt önéletrajzi írások 5.3 Prózai munkák 5.4 Fordítások/könyvbevezetők 6 Utalások 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Ifjúkora és neveltetése

Coetzee a dél-afrikai Fokvárosban (Cape Town) nevelkedett. Ügyvéd apja és tanítónő anyja a 17. század körüli holland telepesek leszármazottai voltak. Dédnagyapja Baltazar (avagy Balcer) Dubiel Lengyelországból vándorolt ki Dél-Afrikába. Coetzee ifjúsága nagy részét Cape Town-ban, és a Western Cape Province-beli Worcester-ben töltötte, ahogyan azt a Boyhood (Fiúkor) című emlékiratában leírja. A Cape Town elővárosában, Rondeboschban lévő St. Joseph katolikus főiskolán folytatta tanulmányait. 1961-ben a fokvárosi egyetemen elsőfokú (Bachelor of Arts) diplomát szerzett matematika és irodalom szakon, majd 1963-ban megkapta a középfokú ( Master of Arts) végzettséget is.

[szerkesztés] Akadémiai és irodalmi pályája

Az 1960-as évek elején Coetzee Londonban dolgozott az IBM vállalatnál mint számítógép programozó. Londoni tartózkodásának hatására születik később két fikcionalizált, önéletrajzi tanulmánya: Boyhood: Scenes From Provincial Life (1997), és Youth: Scenes From Provincial Life II (2002).

1965-től 1971-ig az Egyesült Államokban élt, ahol folytatta tanulmányait és tanársegédként dolgozott a texasi egyetemen (University of Texas, Austin); itt kapta meg 1969-ben a nyelv-és irodalomtudomány doktora címet. Disszertációja a számítógép felhasználásával Samuel Beckett munkáinak stilisztikai elemzése volt. Miután elhagyta Texast, angol irodalmat tanított New York állam egyetemén (University of New York at Buffalo, NY) 1971-ig. 1971-ben Coetzee kérvényezte letelepedését az Amerikai Egyesült Államokban, de az amerikai kormány ezt visszautasította a vietnámi háború elleni felszólalásai miatt. Ekkor visszatért Dél-Afrikába, és a fokvárosi egyetemen angol irodalmat tanított. Nyugdíjba vonulása után, 2002-ben az ausztráliai Adelaide-be költözött, ahol az Adelaide-i egyetem angol szakán a "tiszteletbeli kutató" címét kapta. Élettársa, Dorothy Driver, ugyanitt tanít. 2003-ig fenntartotta professzori állását is a chicagoi egyetem (University of Chicago) a Társadalmi Gondolat Bizottsága (Commitee on Social Thought) nevezetű fakultásán. Regényei mellett Coetzee kritikai munkákat, azonkívül fordításokat holland és afrikaans nyelvekből is publikált.

2006 március 6-án Coetzee-t ausztrál állampolgárrá avatták. A ceremónia után Coetzee ezt mondta: "Az ausztrál nép szabad és nagylelkű szelleme vonzott ide, azonkívül maga a földrész szépsége, és -- amikor Adelaide-t először megláttam -- a város bája, azé a városé, melynek most megtisztelt tagja lehetek és otthonomnak nevezhetek." ("I was attracted by the free and generous spirit of the people, by the beauty of the land itself and — when I first saw Adelaide — by the grace of the city that I now have the honour of calling my home.")

[szerkesztés] Egyénisége és hírneve

Annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy nem volt hajlandó személyesen átvenni a két angol irodalmi díjat sem, amivel megjutalmazták (Booker Prize). 1963-ban megházasodott, majd 1980-ban elvált. A házasságból egy lánya és egy fia született. Fia 23 éves korában egy baleset következtében meghalt. A tragikus eseménnyel a The Master of Petersburg (1994) című regényében próbált szembenézni. Rian Malan, a Dél-Afrikában született író és újságíró ezt írta róla: Coetzee "...egy majdnem kolostori önfegyelemmel és dedikációval rendelkező ember. Nem iszik, nem dohányzik, nem eszik húst. Hogy formában tartsa magát, nagy távolságokat jár be kerékpárral, és legalább egy órát tölt minden reggel az íróasztalánál, a hét minden egyes napján. Egy kollégája, akivel több mint egy évtizedig dolgozott együtt, állítja, hogy csak egyszer látta nevetni. Az író egy másik ismerőse, bizonyos vacsorameghívásokon megfigyelte, hogy Coetzee egyetlen szót sem szólt ezeken az összejöveteleken."

Magánytkereső életmódja miatt Coetzee dedikált regényei széleskörű keresletnek örvendenek. Amikor ezt Coetzee észrevette, segített az "Oak Tree Press' First Chapter Series" nyomdai vállalkozás megalapításában, mely az irodalmi nagyok megszabott kiadású, dedikált munkáival igyekszik pénzt szerezni az afrikai árva gyerekek és a HIV/AIDS kiskorú áldozatai számára.

[szerkesztés] Sikerek és díjak

Írói pályafutása alatt Coetzee legtöbb regénye nyert valamilyen díjat: 1980-ban a Waiting for the Barbarians megkapta az angol James Tait Black Memorial Prize-t; háromszor a CNA Prize-t (dél-afrikai irodalmi díj); az Age of Iron a "Sunday Express Book of the Year" jutalmát kapta; The Master of Petersburg című regényt az Irish Times International Fiction Prize díjnyertes könyvvé nyilvánította 1995-ben; megnyerte a French Fémina Prize, a Faber Memorial Award, the Commonwealth Literary Award díjakat is, és 1987-ben a Jerusalem Prize nevű jutalmat az egyéni szabadság érdekében írt munkáiért. Ő volt az első, aki kétszer is megkapta a magas tiszteletben álló angol Booker Prize irodalmi díjat: először a Life & Times of Michael K regényéért 1983-ban, majd a Disgrace címűért 1999-ben. Azóta csak az ausztrál Peter Carey részesült ebben a kitüntetésben.

2003 október 2.-án nyilvánosságra került, hogy rövidesen megkapja az irodalmi Nobel díjat -- ő lett a negyedik afrikai, és abban az időben második dél-afrikai író (Nadine Gordimer után), akit Nobel díjjal fognak kitüntetni. Amikor a jutalmat átnyújtották, dicséretet kapott jól megépített regényeiért, tömör párbeszédeiért, kiváló analitikus képességéért, és munkája erkölcsi értékéért. Az ünneplést 2003. december 10-én tartották Stockholmban.

Coetzee-t 2005. szeptember 27-én a dél-afrikai kormány az "Order of Mapungubwe" nemzeti rendjellel tisztelte meg az irodalom mezején végzett kivételes munkájáért, és nem utolsósorban azért, mert írásaival hozzájárult ahhoz, hogy Dél-Afrika végre a világ színpadára került.

[szerkesztés] Bibliográfia

[szerkesztés] Regények

• Dusklands (1974) ISBN 0-14-024177-9
• In the Heart of the Country (1977) ISBN 0-14-006228-9
• Waiting for the Barbarians (1980) ISBN 0-14-006110-X
• Life & Times of Michael K (1983) ISBN 0-14-007448-1
• Foe (1986) ISBN 0-14-009623-X
• Age of Iron (1990) ISBN 0-14-027565-7
• The Master of Petersburg (1994) ISBN 0-14-023810-7
• Disgrace (1999) ISBN 0-09-928952-0
• Elizabeth Costello (2003) ISBN 0-670-03130-5
• Slow Man (2005) ISBN 0-670-03459-2
• Diary of a Bad Year (2007)

Magyarra már lefordított regényei:

• 1974 Dusklands: Alkonyvidék
• 1980 Waiting for the Barbarians: A barbárokra várva
• 1982 In the Heart Of The Country: A semmi szívében (egy elmebeteg nő belső világát rajzolja meg)
• 1983 Life & Times of Michael K: Michael K élete és kora (a dél-afrikai polgárháború borzalmait feldolgozó alkotás)
• 1986 Foe: Foe (egy női hajótörött története).
• 1999 Disgrace: Szégyen (ezzel a regényével nyerte el a Booker-díjat)
• 2003 Elizabeth Costello: Elizabeth Costello
• 2005 Slow Man
• 2007 Diary of a Bad Year

[szerkesztés] Fiktív elemekkel tűzdelt önéletrajzi írások

• Boyhood: Scenes from Provincial Life (1997) ISBN 0-14-026566-X
• Youth: Scenes from Provincial Life II (2002) ISBN 0-670-03102-X

[szerkesztés] Prózai munkák

• White Writing: On the Culture of Letters in South Africa (1988) ISBN 0-300-03974-3
• Doubling the Point: Essays and Interviews (1992) ISBN 0-674-21518-4
• Giving Offense: Essays on Censorship (1996) ISBN 0-226-11176-8
• The Lives of Animals (1999) ISBN 0-691-07089-X
• Stranger Shores: Literary Essays, 1986-1999 (2002) ISBN 0-14-200137-6
• Inner Workings: Literary Essays, 2000-2005 (2007) New York Times Review

[szerkesztés] Fordítások/könyvbevezetők

• Landscape with Rowers: Poetry from the Netherlands Translated and Introduced by J. M. Coetzee (2004) ISBN 0-691-12385-3
• Introduction to Robinson Crusoe by Daniel Defoe (Oxford World's Classics) ISBN 0-192-10033-5
• Introduction to Brighton Rock by Graham Greene (Penguin Classics) ISBN 0-142-43797-

[szerkesztés] Utalások

• J.M. Coetzee megkapja az ausztrál állampolgárságot (2006).
• Mail & Guardian online (2006-03-06). Retrieved on 2007-08-18.
• J. M. Coetzee "fodrozódó tükrei": ismertető (TLS by Elizabeth Lowry, 22/08/07)
• Életrajz ás fényképek (orosz)
• Hivatalos 2003 Nobel-Koszorús életrajz
• J.M. Coetzee Nobel beszéde
• J.M. Coetzee Online Exhibit, University at Buffalo Libraries/Könyvtári források
• Coetzee írásainak feltérképezése
• Könyvkritika--Disgrace (Booker Prize)
• John Maxwell Coetzee at www.contemporarywriters.com
• Interview a holland televízióban (Click on Video, right side)
• South African National Orders
• Coetzee 'Bookweb' az irodalmi website-on. ("The Ledge")
• Könyvkritika--Slow Man
• "Not a paltry Thing"--könyvkritika, Marco Roth: Diary of a Bad Year, (The New York Sun Dec.12, 2007 p 14)
• Életrajz és tények (spanyol), könyvkritika--Diary of a Bad Year (The New York Review of Books)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Magyarra való fordítás az alábbi forrásból: http://en.wikipedia.org/wiki/John_Maxwell_Coetzee

Az en.wikipedia saját forrásai:

• J. M. Coetzee at the Nobel Prize Internet Archive, Swedish Academy Press Release
• J. M. Coetzee in the New York Times Archives: an academic blog about writing a dissertation on Coetzee
• Brief Biography from Stanford University's Levinthan Distinguished Speaker Series
• J. M. Coetzee at the New York Review of Books
• Wikiquote--idézetek gyűjteménye: John Maxwell Coetzee[show]v • d • eWorks by John Maxwell Coetzee