Ivóvíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz.

Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete a népességrobbanás, a víz pocséklása és a szennyezések miatt. ^[1] Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80%-áért. ^[2] Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő ivóvize. ^[3]

Tartalomjegyzék 1 Ivóvízkészletek a világban 2 Milyen a jó ivóvíz? 3 Megengedett határértékek 4 Külső hivatkozások 5 Jegyzetek

[szerkesztés] Ivóvízkészletek a világban

Földünk édesvízkészletének kétharmada fagyott állapotban van, egyharmada (10,665 millió köbméter) felszín alatt található (talaj, folyó, mocsár) illetve a levegőben.

2007-ben a legnagyobb lelőhelyek Grönlandon, Alaszkában, Kanadában vannak.

A következő területeknek kevés ivóvízkészletük van: Bankok, Delphi, Florida, Szaúd-Arábia.

[szerkesztés] Milyen a jó ivóvíz?

A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik. [1]

A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől.

• Színtelen, átlátszó:

a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá teheteik a vizet.

• Szagtalan:

A kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.

• Kellemes ízű:

A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vízet eredményeznek.

• Kellemes hőfokú legyen:

A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.

• Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:

A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják.

• Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat:

A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. Vas és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ozonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet.

[szerkesztés] Megengedett határértékek

• KOl (mg/l) 3,5
• Klorid (mg/l) 100
• Vas (μg/l) 200
• Mangán (μg/l) 50
• Nitrát (mg/l) 50
• Nitrit (mg/l) 0,1
• Ammónium (mg/l) 0,2
• Összes keménység (CaO mg/l) 50-350
• Vezetőképesség (μS/cm) 2 500
• Nátrium (mg/l) 200
• Szulfát (mg/l) 250
• pH 6,5-8,5 ^[4]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Édesvízért kialakuló konfliktusok

[szerkesztés] Jegyzetek

m·v·sz Globális felmelegedés (műhely, portál, szójegyzék)
Okok	Üvegházhatású gázok • Szén-dioxid • Vulkanizmus • Hőrekord • Esőerdők irtása • Globális homály
Elméletek	Milanković-elmélet • Klímamodellek
Politikai megoldások	Kiotói jegyzőkönyv • Az ENSZ Környezetvédelmi Programja • Éghajlatváltozási Kormányközi Testület • Tiszta Fejlesztési Mechanizmus • sótalanítás • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Energia	Megújuló energiaforrások • Bioetanol • Napenergia • Szélenergia • Geotermikus energia • Biomassza • Energiatakarékosság
Közgazdasági megoldások	Emisszió-kereskedelem • Szénadó
Hatások	Tengerszint-emelkedés • Gleccserek olvadása • Ivóvízhiány • Aral-tó • Csád-tó
Meteorológia	El Niño • Hurrikán • Jégkorszak • Üvegházhatás • Árvíz
Aktivisták	Al Gore (Kellemetlen igazság) • Greenpeace • Carl Sagan • Charles David Keeling • Vahava-projekt