Idríszí
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Arab |
| أبو عبد الله محمد الإدريسي |
| Tudományos átirat |
| 'Abū ʿAbd al-Lāh Muḥammad al-'Idrīsī |
Idríszí (1100 – 1165 vagy 1166), teljes nevén Abú Abdalláh Muhammad al-Idríszí arab térképész, földrajztudós és utazó volt, aki Szicíliában élt, II. Roger normann király udvarában. Szabtában született, majd az Almohád Birodalomban élt (ma Ceuta, Spanyolország) és Szicíliában, vagy Szabtában halt meg. Idríszí Mohamed próféta egyenes ági leszármazottja, a Fez városát alapító és uraló Idríszida-dinasztia sarja volt.
Fiatalon került a korabeli tudományos élet egyik központjába, Córdoba városába, innen indult észak-afrikai és kis-ázsiai utazásokra, melyeket azután is folytatott, hogy a szicíliai normann király, II. Roger szolgálatába állt.
1154-ben készítette el a Tabula Rogeriana néven ismert ezüst mappa mundi (világtérkép) magyarázata gyanánt fő művét, melynek címe A vágyakozónak gyönyörködtetése – A világtájak átszelése (arabul Nuzhat al-musták fí l-ihtirák al-áfák), de inkább egyszerűen Kitáb Rúdzsárként (Roger Könyve) ismerték.
Munkáját a térképpel századokig használták a közlekedéshez Európában, több nyelvre lefordították. Kolumbusz Kristóf is olyan világtérképeket használt, amelyeket eredetileg Idríszí munkája alapján készítettek. 1161-ben a térképnek készült egy második, kiterjesztett változata, Az Emberiesség Kertjei és a Lélek Szórakoztatása címen, de ennek minden másolata elveszett. Egy rövidített változata, az Örömök Kertje – gyakran hivatkoznak rá Kis Idríszí néven – 1192-ben jelent meg.
A könyv nem tökéletes történelmi forrás, mivel Idríszí (ahogy szokás volt akkor és még századokig) más forrásokat használt fel a megírásakor. Például mikor Lengyelországról írt, összetévesztette a területet a mai Cseh Köztársaságéval, mert azt írta, hogy „egy ország hegyekkel körülvéve”. Az általa személyesen bejárt területekről azonban kulturális érdeklődésének köszönhetően műve ma is kiváló néprajzi és kultúrtörténeti forrás.
A kor akkor ismert világföldrajzát égövekre osztva tárgyalja, mindegyikhez térképet is mellékelve. A műnek hat kéziratos másolata is fennmaradt, rövidített változata már 1592-ban megjelent Itáliában, olasz fordítása pedig 1600-ban.
[szerkesztés] Hivatkozások
- Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212
- Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963 280 286 4
- Profil
- Britannica
