Ian Paisley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ian Paisley

Észak-Írország 2. kormányfője
Hivatali idő 2007. május 8. ‑ 2008. június 5.
Elődje	David Trimble
Utódja	Peter Robinson
Született	Armagh, Észak-Írország, 1926. április 6. (82 éves)
Házastársa	Eileen Paisley (* 1934)
Pártja	Demokratikus Unionista Párt

Ian Richard Kyle Paisley (Armagh, Észak-Írország, 1926. április 6. – ) északír tiszteletes, politikus, a protestáns Demokratikus Unionista Párt elnöke (1971–2008), tartományi kormányfő (2007–2008).

Tartalomjegyzék

1 Élete
- 1.1 Ifjúsága
- 1.2 A politikában
2 Jegyzetek

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Ifjúsága

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] A politikában

Mint evangélikus lelkész az 1950-es években saját egyházat alapított. Szélsőséges kirohanásai miatt vált ismerté, amikor katolikus papokat vádolt meg azzal, hogy az IRA-nak fegyvereket osztogatnak. Ekkor kezdődött politikai karrierje is, amely gyorsan ívelt felfelé. Az 1970-es években vezető szerepe volt a katolikus–protestáns kormány elleni megmozdulásokban, megnyilvánulásai miatt börtönben is ült. Eleinte csak pártján belül került egyre magasabb pozíciókba, azonban 1979-ben Európai parlamenti képviselő lett. Már első napján botrányosan viselkedett, amikor az Európa Tanács ír elnökét folyamatos bekiabálásokkal zavarta meg beszéde közben, de a legnagyobb nemzetközi felháborodást mégis az váltotta ki, amikor 1988-ban II. János Pál pápát antikrisztusnak nevezte az Európai Parlamentben.^[1] 1998 áprilisában – a Sinn Féin bevonása miatt tiltakozva – nem vett részt a nagypénteki béketárgyalásokon, az egyezményt nem írta alá. Ellenállását 2007-ben feladva,^[2] kiegyezett Gerry Adamsszel – az IRA politikai szárnyának, a katolikus – Sinn Féin vezetőjével és egységkormányt alakítottak.^[3] A pártelnöki tisztét 2008. május 31-én átadta Peter Robinsonnak, aki júniusban a kormányfői posztot is átvette tőle.^[4]

[szerkesztés] Jegyzetek

^ Ambrus Judith: Aki történelmet csinált – Búcsúzik az északírek első embere. Egy korszak vége URL hozzáférés – 2008. május 3.
^ Tálas Andrea: Arcok a múltból. In.: HVG. XXX. évf., 15. (1507.) sz., 30. p. – 2008. április 12.
^ Tálas Andrea: Az északír béke tíz éve. Jubileumi nyugalom. In.: HVG. XXX. évf., 15. (1507.) sz., 30. p. – 2008. április 12.
^ 40 év után leköszön az északír ’’Dr. No’’ URL hozzáférés – 2008. június 8.