Vita:Horthy Miklós
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Vegyél részt a szócikk szerkesztésében! |
|||
Kitüntetett | Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. február 16. | |||
A szócikk értékelői egyelőre nem hagytak a besorolással kapcsolatos megjegyzéseket a lapon. Ha teheted, nézd át a szócikket, és írd le észrevételeidet itt.
|
|||
|
[szerkesztés] Tost Gyula
A kiemelt részt kivágtam a cikkből. Ha 1 kitüntetett cikket módosít valaki, akkor jó lenne, ha forrást is mellékelne hozzá. Horthyt amúgy nem a német megszállás másnapján internálták, hanem jóval később.Carlos71 vita 2008. április 29., 23:40 (CEST)
A Gestapo 1944. október 15-én elrabolta Horthy fiát, ifjabb Horthy Miklóst és a mauthauseni majd a dachaui koncentrációs táborba szállították. A kormányzó pedig október 16-án kénytelen volt visszavonni parancsait és lemondani; a hatalmat Szálasi Ferencnek, a nyilasok vezetőjének adta át. A Szövetségesekkel történő titkos kapcsolatot tartó szárnysegéd, (a Kiugrási Iroda vezetője) Tost Gyula repülő vezérkari őrnagy, a német megszállás napján (állítólag) öngyilkosságot követett el. Az általa használt rádió adó-vevő készülék a Vár kupolájában volt. Másnap Horthyt családjával együtt a németországi Hirschbergbe internálták. Szálasi Ferenc hatalomátvétele után, ilyen Horthyt gyalázó propaganda plakátok jelentek meg az utcákon "Horthy Miklós, Magyarország zsidóbérenc, hazaáruló volt kormányzója...".
[szerkesztés] Antiszemita?
Szó sem esik arról, hogy Horthy alapvetően antiszemita beállítátottságú volt. Ezt maga is bevallotta írásában. A numerus claususról ezt írják: "Az országtól elcsatolt területekről hazánkba menekülő értelmiségiek tízezreit munkához kívánta juttatni[37], ezért fogadtatta el az országgyűléssel a numerus clausus („zárt szám”) törvényt, aminek értelmében a nemzetiségek csak etnikai arányaiknak megfelelő arányban lehetnek jelen az értelmiségi pályákon (1920. évi XXV. törvénycikk 3.§).[38] A törvényt, amely elsősorban a zsidóságot sújtotta" - ez megint egy nagyon erős csúsztatás. Az egész világon, ezta a törvényt a XX. század első zsidóellenes törvényének tartották. Ezt a New York Times is így írta. Azzal kívánja menteni a cikkk írója, hogy a hazánkba menekülő értelmiségiek tízezreit akarta munkához juttatni. Ezt tiszta, antiszemita, a XX. századhoz nem méltó diszkriminációt jelent. Ez nem menti Horthyt, hogy másoknak akart munkát adni, ezért zsidók tömegei elől zárták el a továbbbtanulás lehetőségét. Mindezt faji alapon. Az egész Horthy rendszerre az antiszemitizmus volt jellemző. Kezdve az 1920-as numerus clausustól a zsidó törvényeken át, deportálásokig. Mindez 1920-1944-ig tartott. Ez épp megegyezik Horthy "uralkodásának" dátumaival, ami ugye teljesen véletlen. A deportálások leállítását úgy állítják be itt is, és máshol is, hogy szinte belső erkülcsi parancsra tette azt. Horthy a videéki zsidóság deportálásának időszakában tudott már arról, hogy azok az emberek sohasem fognak visszajönni. Utalok itt Randolph Braham-re. Arról sem írnak, hogy összességében ténykedése tehetségtelenségről árulkodik. Már ami a politikai tevékenységét illeti. " Horthy korlátolt képességeit, atavisztikus tárgyalási stílusát ellenfelei nem sok becsülték, a magyar kormányzót nem tartották sokra az európai politikusok képzeletbeli klubjában. " és lehetne írni még rengeteg dolgot, kezdve onnét, hogy mit vallottak róla később azok a külföldi politikusok akikkel vmilyen diploméciai kapcsolatban volt.
Ismét leírom, amit a megítélésénél, hogy a cikk tendenciózus, nem látni benne objektív értékelést. Erősen átdolgozásra szorul, ha már kiemelt, és ilyen-olyan szócikk lett belőle.