ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Herrerasaurus - Wikipédia

Herrerasaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat
Herrerasaurus
Evolúciós időszak: Késő triász
Herrerasaurus ischigualastensis rekonstruált képe
Herrerasaurus ischigualastensis rekonstruált képe
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Hüllők (Sauropsida)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Saurischia
Alrend: ?Theropoda
Alrendág: Herrerasauria
Család: Herrerasauridae
Nem: Herrerasaurus
Reig, 1963
Fajok
  • H. ischigualastensis (type species) Reig, 1963
Egyéb név
  • Ischisaurus cattoi Reig, 1963
  • Frenguellisaurus ischigualastensis Novas, 1986

A Herrerasaurus („Herrera gyíkja”, az első maradványt felfedező farmer nevéről) az egyik legkorábbi ismert ragadozó dinoszaurusz nem volt. Valamennyi ismert példányt Argentinában, Patagónia északnyugati részében találták. A késő triász korban, a karni korszak elején éltek, mintegy 228 millió évvel ezelőtt. A típusfajt, a Herrerasaurus ischigualastensist Osvaldo Reig írta le 1963ban. [1] Máig ez a nem egyetlen ismert faja.

Sok éven keresztül rendszertani besorolása bizonytalan volt, mivel a maradványok nagyon töredékesek voltak. Először azt feltételezték, hogy bazális (kezdetleges) Theropoda, bazális Sauropodomorpha, vagy bazális Saurischia lehet, esetleg nem is dinoszaurusz. 1988-ban azonban felfedeztek egy majdnem teljes csontvázat.[2][3] Ennek alapján több tanulmány korai Theropodaként, vagy korai Saurischiaként azonosította. A középméretű, két lábon járó herrerosaurust a Herrerasauridae család tagjaként sorolták be, amely a dinoszauruszok szétterjedésének egyik első állomását jelentette. (A még tágabb Herrerasauria alrendágból azonban a legtöbb vélemény szerint nem származott egyetlen későbbi dinoszaurusz csoport sem.)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Leírása

[szerkesztés] Koponyája

[szerkesztés] Végtagjai

[szerkesztés] Bazális és fejlettebb jegyei

[szerkesztés] Besorolása

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Paleoökológiája

[szerkesztés] Paleobiológiája

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. ^ Hiba a forráshivatkozásban: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) Reig1963 nevű ref-eknek
  2. ^ Sereno, P.C., Novas, F.E.; Arcucci, A.B.; and C. Yu (1988.). „New evidence on dinosaur and mammal origins from the Ischigualasto Formation (Upper Triassic, Argentina)”. Journal of Vertebrate Paleontology 8 (3, supplement): 26A. 
  3. ^ Sereno, P.C., and Novas, F.E. (1992.). „The complete skull and skeleton of an early dinosaur”. Science 258: 1137-1140. 

[szerkesztés] Külső hivatkozásoks

Angol nyelven:


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -