Hegedűs Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Hegedűs Géza (Budapest, 1912. május 14. – Budapest, 1999. április 9.) író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Díjai
3 Művei
- 3.1 Szakirodalom
4 Forrás

[szerkesztés] Élete

1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből is lediplomázott. Dolgozott dramaturgként, újságíróként, lapszerkesztőként is, tanított színház- és drámatörténetet, verstant. Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel.

Elsősorban történelmi regényeket, drámákat írt.

[szerkesztés] Díjai

József Attila-díj (1951, 1954, 1975)
Munka Érdemrend (1955)
Munka Érdemrend arany fokozata (1972)
Szocialista Magyarországért (1982)
Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1987)
Művészeti Alap Életmű Díja (1991)
Fehér Rózsa-díj (1994)
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
Budapest Díszpolgára (1997)

[szerkesztés] Művei

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Anyagi büntetőjog az Árpádházi királyok korában (1935)
A mámor zendülői (regény, 1937)
Olaszország születése (1943)
Bálványrombolók (regény, 1944)
A magántulajdon lázadása (1945)
A Szovjetunió és a vallás (1945)
Az emberi méltóság (1945)
Budai Nagy Antal (1946)
Polgár Szilárd (1946)
Szent István, az országépítő (1946)
A polgári irodalom stílusirányai (1947)
Az istentelen Kulin bán (regény, 1947)
Az óceán vándora (1947)
Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe (1947)
Mátyás király (1947)
Orosz könyvek között (ismertetések, 1947)
II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (1947)
A kalmár és a forradalom (verses vígjáték, 1948)
A véres csillag (regény, 1948)
Magyar irodalom (1948)
Hunyadi János, Magyarország kormányzója (1948)
Magyar romantika (1948)
Társadalomtörténet (1948)
A mindentudás városa (regény, 1949)
Az ember hidat épít (regény, 1950)
Az erdőntúli veszedelem (regény, 1950)
Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért (1951)
Kievi küldetés (kisregény, 1951)
Megkondulnak a harangok (regény, 1951)
Zálogba tett város (1951)
A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után (1952)
Hajnal a tárnák fölött (regény, 1952)
Az aranypecsét (regény, 1953)
A fekete ember históriája (1953)
Csiky Gergely (1953)
Útvesztő (regény, 1954)
Mátyás király Debrecenben (dráma, 1954)
A sötétség utolsó órái (regény, 1955)
Az írástudó (regény, 1956)
Bojár Bálint (regény, 1957)
A milétoszi hajós (regény, 1957)
Szatírák könyve (1957)
A Kálmánszeghyek (regény, 1958)
A hadvezér (Stromfeld Aurél életéről) (1958)
Régi istenek (regények és elbeszélések, 1959)
A pengő boszorkánytánca (regény, 1959)
Az írnok és a fáraó (regény, 1960)
Szerelem a fűzfák alatt (1960)
Az idők mélyén (hangjáték, 1961)
Byron (kismonográfia, 1961)
Összhang és zűrzavar (versek, 1962)
Megkondulnak a harangok (regény, 1962)
Szent Szilveszter éjszakája (regény, 1963)
Vasbordájú szentek: regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról (1963)
Az életművész hagyatéka (regény, 1964)
Az isten és a részegek (regény, 1965)
Az állam én vagyok (regény, 1965)
Régi szép idők (dráma, 1966)
A néző művészete (1966)
Földönjáró csillagok (drámai jellemrajzok, 1966)
Thézeusz (verses drámák, 1967)
Akit vörös grófnak neveztek: Károlyi Mihály élete (1967)
A végzet sógora (1967)
Kulcsra zárt szobában (életrajzi regény, 1969)
Kettesben a Tragédiával (regény, 1969)
A leghuszárabb huszár (ifjúsági regények, 1969)
Az a májusi riadó (regény, 1969)
Hermész pecsétje (versek, 1970)
Várj, madár, várj... (történelmi regény, 1970)
Palota a hegytetőn (regény, 1971)
Így élt Dózsa György (1972)
Valló Bonifác történetei (1972)
A milétoszi hajós (regény, 1972)
Versenyt a szelekkel (dráma, 1972)
Őszi divertimento (versek, 1972)
Szenvedélyek (regény, 1973)
A menekülő herceg: regény az ifjú Rákócziról (regény, 1973)
Az egyetlen út (regények, 1974)
A megalázott Babilon (regény, 1974)
Dobsa Lajos emlékezete (1974)
Európa közepén (1975)
A magyar irodalom arcképcsarnoka (portrék, 1976)
Évezredek szépprózája (1976)
Az olvasás gyönyörűsége (1978)
A világosság gyermekei (regény, 1979)
Arcképvázlatok, tanulmányok száz magyar íróról (1980)
A titkosírás titka: Valló Bonifác újabb történetei (1981)
Négyszemközt a mindenséggel (vers, 1981)
Előjáték egy önéletrajzhoz (regény, 1982)
Egy jólnevelt fiatalember (regény, 1984)
A méneskúti családirtás (regény, 1985)
Hősök emlékezete (versek 1985)
Sötétség és világosság (1986)
A tegnap alkonya (visszaemlékezések, 1987)
Bordélyház Bizáncban (regény, 1987)
A néhai bűnöző (bűnügyi elbeszélés, 1988)
Ábrahám regéje (krónikás ének, 1988)
A visszanyert élet (regény, 1989)
Börtönfalak ábécéje (regény, 1990)
Ágyban szerzett diadal (1990)
A Nagy Parázna szemtanúja (1990)
Géza fia István, a magyarok legelső királya (történelmi regény, 1997)
Szóvarázs: válogatott költemények, 1940-1997 (1997)
Mózes, a népvezér (1998)
A halhatatlan hamisjátékos (1999)
Isten jött Thébába (válogatáskötet, 1999)

[szerkesztés] Szakirodalom

A költői mesterség: bevezetés a magyar verstanba (1959)
A görög színháztól a szovjet színházig: az európai színjátszás rövid története (1960)
Párhuzamos életrajzok (regények és elbeszélések, 1962)
A magyar dráma útja (1964, Kónya Judittal)
A kentaur és az angyal: esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből (1968)
Kecskeének, azaz két és fél ezer év drámatörténete (1969, Kónya Judittal)
G. B. Shaw világa (1970)
Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében (1971)
Kalandozás a dramaturgia világában (1973, Kónya Judittal)
A költői mesterség bevezetés a magyar verstanba (1978)
Kalliopé bűvöletében, avagy Az európai verses epika évezredei (1988)
Tudniillik tudni illik. Száz fogalomról röviden (1991)
Az európai gondolkodás évezredei (1992, 1994)
Magyar századok: a magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig (1996)