Flandria grófjainak listája
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Flandria grófja vagy a flamand gróf (angol: Counts of Flanders, holland: Graaf van Vlaanderen, francia: Comté de Flandre) középkori nemesi cím, a németalföldi Flamand Grófság urainak örökletes címe a 9. századtól kezdve.
Bár a cím legelső birtokosait, I. Arnulf-tól kezdve, időnként mint Flandria márkiját is említették, az alternatív megnevezést a 12. szd-tól már nem használták. Ettől fogva Flandria urait mindig a grófi cím illette meg.
A flamand grófok az uralmuk alatt álló területeket ügyes diplomáciai fogásokkal növelték: a korábban független Hainaut, Namur, Béthune, Nevers, Auxerre, Rethel, Burgundia és Artois grófságok mind az uradalmak örökösnőivel kötött előnyös házasságok révén kerültek Flandria uralma alá. A sors iróniája, hogy Flandria is így vesztette el önállóságát: III. Male-i Margit és II. Fülöp burgundi herceg házassága révén Flandria a Burgundiai Hercegség része lett 1405-ben.
Tényleges uralmuknak 1790-ben a francia forradalom nyomán betörő francia csapatok vetettek véget, de a flamand grófi cím utána is fennmaradt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Flandria grófjainak listája
[szerkesztés] Örökletes uralkodók
[szerkesztés] A Morini-ház[1]
- 864-879 : I. „Vaskarú” Balduin, aki feleségül vette Martell Juditot. Balduin grófi címét hivatalosan II. Kopasz Károly francia királytól kapta, ezért a flamand grófok jogilag a nyugat-frank királyok, illetve később a francia királyok hűbéreseinek számítottak.
[szerkesztés] A Flandria-ház
A Flandria-ház egyik oldalról a kelta eredetű Morini-ház, másrészt a germán eredetű, a Karoling dinasztiával rokon Martel-házból származik.
- 879-918 : II. Kopasz Balduin,
- 918-964 : I. Nagy Arnulf,
- 958-962 : III. Balduin, I. Arnulf fia és 958-tól társuralkodó,
- 964-988 : II. Arnulf,
- 988-1035 : IV. Szakállas Balduin,
- 1035-1067 : V. Lillei Balduin
- 1067-1070 : VI. Balduin,
- 1070-1071 : III. Arnulf,
- 1071-1093 : I. Fríz Róbert, V. Balduin fia
- 1093-1111 : II. Jeruzsálemi Róbert,
- 1111-1119 : VII. Szekercés Balduin
[szerkesztés] A Knýtling-ház
- 1119-1127 : I. Jó Károly, VII. Balduin unokatestvére és utóda.
[szerkesztés] A Normand-ház
- 1127-1128 : I. Cliton Vilmos, Anglia és Normandia trónjának örököse, V. Balduin gróf dédunokája. I. Károly erőszakos halála után IV. Kövér Lajos francia király nevezte ki a flamand trónra.
[szerkesztés] Az Elzászi- vagy Metzi-ház
- 1128-1168 : I. Elzászi Thierry, I. Robert unokája, akit szintén VI. Lajos helyezett a trónra pártfogoltja, Vilmos halála után.
- 1168-1191 : I. Elzászi Fülöp,
- 1191-1194 : I. Elzászi Margit, férje és a grófi cím birtokosa később VIII. Balduin
[szerkesztés] A Hainaut-ház
- 1191-1195 : VIII. Balduin, Margit férje és V. Balduin néven Hainaut grófja, illetve I. Balduin néven Namur márkija.
- 1195-1205 : IX. Konstantinápolyi Balduin, illetve Konstantinápoly elfoglalása után I. Balduin néven az első latin császár
- 1205-1244 : I. Konstantinápolyi Johanna
- 1244-1278 : II. Konstantinápolyi Margit, Johanna nővére, férje II. Dampierre Vilmos
- 1246-1251 : I. Dampierre Vilmos,
[szerkesztés] A Dampierre-ház
- 1252-1305 : Guy de Dampierre flamand gróf,
- 1305-1322 : III. Bethune Robert vagy más néven Flandria oroszlánja (the Lion of Flanders)
- 1322-1346 : I. Neversi Lajos,
- 1346-1384 : II. Male-i Lajos,
- 1384-1405 : III. Male-i Margit, Lajos lánya és II. (Merész) Fülöp burgundi herceg felesége
[szerkesztés] A Burgundi-ház vagy A Valois-ház
- 1405-1419 : Rettenthetetlen János,
- 1419-1467 - Jó Fülöp,
- 1467-1477 : Merész Károly, II. Károly néven flamand herceg
- 1477-1482 : I. Burgundiai vagy Gazdag Mária, Merész Károly lánya, férje I. Miksa, utódja a házasságból született idősebb fia, Fülöp apja gyámsága alatt
[szerkesztés] A Habsburg-ház
- 1482-1506 : IV. Fülöp flamand gróf, és házassága révén Kasztília királya
- 1506-1556 : V. Károly német-római csárszár, Fülöp fia és I. Károly néven Kasztília és Aragónia királya
V. Károly 1556-ban lemondott trónjáról, de ezt megelőzően 1549-ben kihirdette a Pragmatica Sanctio-t, aminek értelmében a flandriai grófságot egyesítette a többi németalföldi tartománnyal. Amikor a Habsburg-birodalmat felosztotta örökösei között, a Németalföldi tartományok a család spanyol ágának, II. Fülöp spanyol királynak jutottak.
- 1556-1598 : II. Fülöp spanyol király, és III. Fülöp néven flamand gróf,
- 1598-1621 : Izabella Klára Eugénia, II. Fülöp lánya, férje VII. Albert osztrák főherceg, akivel közösen kormányozták a Spanyol-Németalföldi tartományt,
- 1621-1665 : IV. Fülöp spanyol király, Izabella unokatestvére, és halála után Németalföld kormányzója, flamand gróf,
- 1665-1700 : II. Károly spanyol király, és II. Károly néven flamand gróf
Fülöp halála előtt másodunokatestvérét, XIV. Lajos francia király unokáját, Bourbon Fülöpöt jelölte ki örökösének. Az öröklést vitatták az osztrák Habsburgok és több európai nagyhatalom is, amely meg akarta akadályozni a spanyol területek feletti francia befolyás megerősödését. A spanyol örökösödési háború néven ismert konfliktus során, 1706 és 1714 között Flandriát angol és holland csapatok foglalták el. 1713-ban az utrechti szerződés értelmében Flandria grófsága az osztrák Habsburgoknak jutott, míg a Bourbonok megtartották a spanyol királyságot.
- 1714-1740 : IV. Károly német-római császár, III. Fülöp unokája,
- 1740-1780 : Mária Terézia, Károly lánya és I. Ferenc német-római császár felesége,
- 1780-1790 : II. József német-római császár, magyar király és I. József néven flamand gróf.
- 1790-1792 : II. Lipót német-római császár és magyar király, , brother of, also Emperor of the Holy Roman Empire as Leopold II
A francia forradalom következményeként kitört nemzetközi konfliktusban a francia sereg elfoglalta az osztrák-németalföldi tartományt, miután a Jemappes-i csatában vereséget mértek az osztrák seregre 1792. november 6-án. Ezt követően a flamand grófság ténylegesen nem létezett, de Lipót leszármazottai továbbra is viselték a Flandria grófja címet, egészen IV. Károly trónra lépéséig
- 1792-1835 : II. Ferenc német-római császár,
- 1835-1848 : I. Ferdinánd osztrák császár és cseh király, 1830-tól V. Ferdinánd néven magyar király,
- 1848-1916 : I. Ferenc József,
[szerkesztés] Nem örökletes grófok
A francia forradalmat követő nemzetközi rendezés, azaz a bécsi konferencia után megalakult az Egyesült Holland Királyság, amely magában foglalta a mai Belgium, illetve a flamand grófság területeit. I. Vilmos holland király felvette a "Belgák királya" címet. Az 1830-as belga forradalom két részre szakította királyságát és 1839 után, amikor hivatalosan is megalakult a Belga Királyság, már sem ő, se utódai nem tettek kísérletet a flamand grófi cím használatára. A belga királyság megalakulását követően, 1831-től a Flandria grófja cím mindig a belga uralkodó kisebbik fiát illette meg.
A jelenlegi spanyol uralkodó, I. János Károly spanyol király is viseli a Flandria grófja címet, a Brabant hercege és Hainaut grófi címe mellett.
[szerkesztés] A Szász-Coburg-Gotha-ház
- Fülöp herceg, a Szász-Coburg-Gotha-ház tagja, I. Lipót belga király harmadik fia,
- Károly herceg, a Szász-Coburg-Gotha-ház tagja, II. Albert belga király második fia.
[szerkesztés] Lásd még
- Flandria
- Flandria grófjainak családfája
- Belgium uralkodói
- Kelet-Flandria
- Nyugat-Flandria
- Burgundia
- Németalföld
