Finta
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Finta (Fintice) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Kistérség | Sztrázsa |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1272 |
| Polgármester | Terézia Gmitrová |
| Népesség | |
| Népesség | 1707 (2006) |
| Népsűrűség | 152 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 271 m |
| Terület | 11,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Finta
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Finta (szlovákul Fintice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2001-ben 1615 lakosából 1599 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Eperjestől 6 km-re északkeletre a Szekcső jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek szerint területén az újkőkorban a bükki kultúra embere élt a területén. A később korból a hallstatti kultúra településének nyoma került itt elő. 1272-ben "Fyntha" alakban említik először, első lakói királyi szolgálatban állt határőrzők voltak. Ebben az időben valószínűleg őrtorony is állt a településen. Templomát és Pál nevű papját az 1332 és 1337 között készített pápai tizedjegyzék már említi. 1427-ben 50 adózó portát számláltak a településen. Gótikus kastélyát a birtokos Fintai család építette. 1493-ban egy oklevélben újra említik a falu papját. A 16. század végén a Darholci család birtoka, akik a kastélyt reneszánsz stílusban építették át. 1662-ben a család kihaltával a Pethő család birtoka lett. A 17. század elején a Dessewffy család szerezte meg a birtokot, ekkor már malom is működött a faluban. 1787-ben 80 házában 573 lakos élt, többnyire zsellérek. 1797-ben már működött a falu katolikus iskolája. 1828-ban 112 háza és 833 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "FINTA. Fintitze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Desõfy Uraság, az elõtt Fintai Darholtz birtokában vala, lakosai katolikusok, fekszik Eperjestõl egy mértföldnyire az Ország úttyában, melly Bártfa felé vezet, és az Uraságnak szép kastéllyával díszesíttetik. Határbéli földgye minden veteményt, ’s gabonát is bõven terem, ’s más javai is külömbfélék, elsõ Osztálybéli. " [1]
Fényes Elek szerint "Finta, (Fincice), tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez éjszak-keletre 1 mfld: 834 kath., 12 evang., 1 ref. lak. Szép emeletes kastély. Bõrgyár, melly igen kapós portékákat készít. Derék erdõ. Tehenészet. F. u. gr. Dessewffy Sámuel. " [2]
1910-ben 865, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Dombon álló reneszánsz temploma a 16. században épült. A templomot 1775 és 1778 között Dessewffy Sámuel barokk stílusban építtette át. Mária látogatását ábrázoló főoltárképe 18. századi.
- Kastélyában 1801-ben Beethoven is vendégeskedett.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
Az Eperjesi járás települései
 |
|
|---|---|
|
Eperjes (Prešov) Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsegnye (Žehňa) · Zsebefalva (Župčany) |
|
