Fönícia művészete
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A mai Libanon, kis részben Szíria és Izrael partvidékén alakult ki a föníciai kultúra. Időről-időre magába olvasztotta más népek formakincsét, melyekkel kereskedelem révén érintkezett, így az egyiptomiakét, görögökét, asszírokét. Nehezíti a művészettörténészek dolgát az is, hogy élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak az akkor ismert világ négy táján élő összes népekkel, exportáltak Itáliába is. Felfedező kedvük majdnem az egész Mediterráneumban nyomot hagyott, az őshonos föníciai partvidéken és a gyarmatvárosokban egyaránt. A Kr. e. 9-6. század a föníciai művészet virágkora, ekkor volt tengeri nagyhatalom. Hajóikkal körbeutazták az egész Földközi-tengert, magukba olvasztották néhány eredeti szigeti kultúra hagyományait (Málta, Ciprus), és még Afrikát is körülhajózták.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Építészet
Büblos és Türosz a legismertebb és legfontosabb városok. Büblos temploma egyiptomi mintára sziklába vájt, oltára az udvar közepén helyezkedik el, mellette sziklasírok találhatók. A Resef-templomban egyiptomi hatású obeliszkeket találunk, ami a föníciaiakat ért számos hatás biztos jele.
[szerkesztés] Szobrászat
Első emléke Ahiram bybloszi király szarkofágja, melyen egyiptomias alakok áldozatot mutatnak be az istenné vált király előtt. Ám mégsem teljesen egyiptomi stílusú az összhatás, mert jóval ridegebben, nyersebben adja elő a faragó a jelenetet. Később elefántcsont-domborművek jelennek meg, rajtuk főleg állatábrázolások (tehén borjával, öklelő bikák), de akadnak nőalakok, oroszlánt tartó istenalakok, fák és hasonló témák is. Sokan ezeket a krétai kultúrához sorolják, de tökéletes példái a föníciai művészetnek, mert az alakok egyiptomi és asszír hatásúak.
[szerkesztés] Iparművészet
A főleg kereskedéssel foglalkozó népeknek elsősorban az iparművészete fejlődött magasrendűvé. Így volt ez Fönícia esetében is.
A föníciaiak iparművészete a későbbi korokban nagyon nagy hatásúvá vált, ők fedezték fel a bíborcsigából készülő bíborfestéket, ami a hatalom jelképévé vált. A bíbor a középkorban és Bizáncban volt fontos színszimbólum.
Az üveg feltalálását is nekik tulajdonítja a hagyomány, bár ezt Egyiptomból vették át és tökéletesítették. A legszebb üvegleletek Szidónból és Türoszból kerültek elő: apró vázák, fülbevalók, karkötők, amulettek. Az üvegnek háromféle típusát különböztették meg. Az első a színtelen, áttetsző fajta, amit olcsó, hétköznapi tárgyak készítésére használtak. Színes üvegből létezett áttetsző és porcelánszerűen sötét üveg is. A legérdekesebbek azok a tárgyak, amelyek Ciprusról és Kamirosz városából kerültek elő. Ezek többszínűek, és a rajtuk lévő rajz olyan, mintha az üvegtömeg belsejéből világítana ki.
Hajóépítészetüket a görög-perzsa háborúk történetéből ismerhetjük.
Fönícia művészete Nagy Sándor hódításával ért véget.
[szerkesztés] Forrás
- Művészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1966.
Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
