Epikharmosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Epikharmosz (Kr. e. VI-V. század) görög komédiaköltő.

[szerkesztés] Élete

Életéről szinte semmit sem tudunk. Születési helye bizonytalan, Szürakuszaiban működött. 37 darabjának címét idézik, de igen kevés olyan töredéke maradt fenn, amelyekből legalább egy-egy művének cselekménye kikövetkeztethető lenne. Több művében szerepel a nagyevő Héraklész, a lakoma, a lakmározás általában is nagy szerepet kap Epikharmosz darabjaiban, így a „Hébasz gamosz” (Hébé násza) című darabban véget nem érőn sorolják a feltálalt ételeket, s a Múzsák apját Pierosznak (Zsíros), anyját Pimpléisznek (Telihas) hívják. A darabok másik része a mindennapi élet szereplőit viszi színre, a parazitát, aki egy töredékben önironikusan számol be arról, hogy ő mindig kész a potya eszem-iszomra („Elpisz é Plutosz”, A Remény vagy a Gazdagság), valamint a különböző foglalkozású kisembereket. A „Khütrai”-ban (Fazekak) egy fazekas nagy vagyon megszerzéséről ábrándozik, amiből azután fazekai összetörvén semmi sem lesz. A „Go kai thalassza”-ban (A föld és a tenger) egy paraszt és egy halász dícséri versengve a maga munkaterületének ízes ételeit.

Tárgyát néha kora szellemi életéből is meríti: egyik korai darabjában, amelynek címét nem ismerjük, azt a filozófustanítványt állítja pellengérre, aki a filozófiai tételekből azonnal kicsinyes gyakorlati hasznot akar húzni, amikor hitelezője az adósságát be akarja hajtani tőle, arra hivatkozik, hogy ha valami megváltozik nem az, ami volt, mivel pedig az ember is folyton változik, így tehát ő sem az, aki a kölcsönt felvette. A hitelező elfogadja az érvelést, s másnapra vacsorára hívott adósát jól elveri azzal, hogy másnapra megváltozott, s így hívatlanul érkezett.

Hatása az ókorban igen nagy volt, főképp Platón kedvelte. Talán épp ezért később neve alatt számos hamisítvány keletkezett, elsősorban filozófiai-tudományos jellegű művek (ezekből is csupán toredékeket ismerünk). Egy ilyen művet dolgozott át a római Ennius is.

[szerkesztés] Említései ókori forrásokban

Epikhatmosz életére vonatkozóan a legfontosabb forrásokat az ókori, illetve a korai bizánci forrásokban elszórt töredékes említések teszik. A mai filológia 29 ilyen töredékes említést ismer, ezek sorrendben a következőek:

1. Szuda-lexikon: „Epikharmosz, Titürosz vagy Khimarosz és Székisz fia, a szirakúzai, vagy a szikánok Krasztosz nevű városából való. Ő találta fel a komédiát Szirakúzában, Phormosszal együtt. Előadatott 52 drámát, vagy ahogy Lükón mondja 35-öt. Vannak, akik azt írják, hogy ő Kósz szigetéről való, és azoknak a görögöknek az egyike, akik Kadmosszal érkeztek Szicíliába. Mások szerint ő szamoszi, ismét mások viszont a szicíliai Megarából valónak állítják. A perzsa háborúk előtt 6 évvel (Kr. e. 480) darabokat adott elő Szirakúzában.”

2. Arisztotelész, Poétika: „A mesét összeállítani Epikharmosz és Phormisz kezdte. Ez a (meseösszeállítás) kezdettől fogva Szicíliából indult ki.”

3. Arisztotelész, Poétika: „Emiatt követelik a dórok maguknak a tragédiát és a komédiát, éspedig a komédiát a megarabeliek, akik részben attikaiak, és akiknél ez a demokrácia idejében keletkezett, részben pediga a szicíliaiak, mert ott a költő Epikharmosz sokkal előbb élt Khionidésznél és Magnésznél.”

4. Diogenész Laertiosz: „Epikharmosz, Helóthalész fia, kószi. Ő hallgatta Pöthagoraszt. Három hónapos korában a szicíliai Megarába vitték, innen Szirakúzába, ahogyan ő ezt irataiban mondja. Szobrán a következő felirat van: Amint a hatalmas ragyogó nap túlszárnyalja csillagokat, és amint a tenger hatalma nagyobb a folyamokénál, azt állítom, hogy Epikharmosz annyira kitűnik bölcsességével ő, akit a szirakúúzaiak közt koszsrúzott meg hazája. Hátrahagyott iratokat, amelyekben a természetről, az erkölcsösségről és orvostudományi dolgokről beszélt. Hátrahagyott iratainak egy része parasztikhidionokat tartalmazott, amelyekkel határozottan kimondja, hogy övéi azok az írások. 90 évig élt.”

5. Diomedes: „Vannak, akik azt akarnák mondani, hogy Epikharmosz Kósz szgetén, száműzetésének idején először terjeszette ezt az éneket, és így Kószról nevezték el a komédiát.”

6. Iamblikhosz: „A külső hallgatók közt volt Epikharmosz is, de nem a beavatottak gyülekezetében. Ő megérkezve Szirakúzába, mivel nyíltan filozofálni Hierón zsarnoksága miatt gyűlöletes volt, versbe kényszerítette emberekről való gondolatait, tréfa kíséretében titkon fejezte ki Püthagorasz tételeit.”

7. Iamblikhosz: „Fizikai dolgok tekintetében, akik valami említésre méltót alkottak, elsőként Empedoklész és az eleai Parmenidész említhetők meg, akik az egész életre vonatkozó bölcs mondást akarnak, Epikharmosz bölcsességét idézik, és majdnem valamennyi filozófus birtokába veszi azokat.”

8. Partheniosz: „Ettől kezdve Hierón uralkodott Szirakúzában az athéni Kharész arkhón idejében (Kr. e. 472 - Kr. e. 471). Epikharmosz, a költő vo,t az ő kortársa.”

9. Alexandriai Klemész: „Timaiosz azt mondja, hogy Xenophanész Hierón fejedelem és a költő Epikharmosz idejében élt.”

12. Ismeretlen szerző Kr. e. 3. század körül a komédiáról írott műve: „A szirakúzai Epikharmosz volt az első, aki a megvetett komédiát megszerezve magának, sok buzgalmat és művészetet fordítva rá. A 73. olimpia idejében élt (Kr. e. 488 - Kr. e. 485), költészetében gnómikus, leleményes és művészi. 40 drámája maradt, azokból állítólag hamis négy.”