Dinnyés Lajos
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Dinnyés Lajos (Alsódabas, 1901. április 16. – Budapest, 1961. május 3.) Magyarország miniszterelnöke (1947. május 31. – 1948. december 10.), a Magyar Úszószövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének tagja, kisgazda politikus. 1931-től nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tanulmányok és származása
Jómódú, középbirtokos református nemesi családból származott, három testvére volt, középfokú tnulmányait a budapesti református gimnáziumban végezte, majd a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett diplomát. Apja 1930-ban bekövetkezett halála után gazdálkodott.
[szerkesztés] Politikai szerepvállalása a világháború előtt
1929-ben belépett az Agrárpártba, a Független Kisgazdapárttal való egyesülés (1930) után e párt tagajaként politizál. 1931-1939-ig a dabasi kerület képviselője. 1935-ben a választások idején zaklatásoknak van kitéve és 1939-ben már nem is sikerül mandátmot szereznie.
[szerkesztés] A világháború idején
1941-ben kötött házasságot Hegedűs Katalinnal, a házassága és barátai révén jól jövedelmező álláshoz jutott, rövid ideig a harctéren teljesített szolgálatot. 1945-ben a Kisgazdapárt újjászervezésekor újra visszatért a politikai életbe.
[szerkesztés] A háború utáni tevékenysége és miniszterelnöksége
Tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, az 1945. november 4-i választásokon újra képviselő, ekkor már tagja a párt választmányának és Politikai Bizottságának. 1947 márciusában a honvédelmi tárca élére kerül. Nagy Ferenc lemondása után lett miniszterelnök. Miniszterelnöksége idején fogadta el a parlament a hároméves újjáépítési tervet. Az 1947 nyarán elfogadott választójogi törvény szűkítették a választók és választhatók körét, és megnehezítette új pártok indulását. Miniszterelnöksége idején került sor az 1947. augusztus 31-i. kékcédulás választásra. A Kisgazdapárt bár a nyertes oldalon állt támogatóinak nagyobb részét elvesztette, ennek ellenére a kommunisták és a szociáldemokraták nyomására Dinnyés kapott kormányalakítási megbízást. A második Dinnyés kormány már leginkább egy kommunisták által irányított bábkormány volt, Magyarország erőltetett szovjetizálása is ekkor indult. Dinnyés miniszterelnöksége idején államosították a 100 főnél többet fogalakoztató üzemeket, megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, elkezdődött a mezőgazdaság kollektivizálása és az első koncepciós perek is ebbe az időben folytak. 1948. július 13-tól a pest megyei Kisgazda szervezetek örökös elnökévé választották. A második Dinnyés kormány 1948. december 10-én bukott meg, mivel magát a miniszterelnököt tették felelőssé Nyárádi Miklós kisgazda pénzügymiszter emigrálásáért.
[szerkesztés] Miniszterelnöksége után
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója lett és országgyűlési képviselő maradt. 1954-től a Hazafias Népfront Tanácsának tagja. Az 1956-os forradalom idején az V. kerületi Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagja. 1958-ban az országgyűlés egyik alelnökéve választották. 1961. május 3-án hunyt el.
| Elődje: Nagy Ferenc |
Magyarország miniszterelnöke 1947 – 1948 |
 |
Utódja: Dobi István |
