Darwin hegyesorrú békája
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Veszélyeztetett. Státusz: sebezhető
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Rhinoderma darwinii Duméril & Bibron, 1841 |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Egyéb név | |||||||||||||||||||
Darwin-béka | |||||||||||||||||||
|
A Darwin hegyesorrú békája vagy Darwin-béka (Rhinodermatidae) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a orrosbékafélék (Rhinodermatidae) családjába tartozó faj.
Nevét felfedezőjéről Charles Darwinról kapta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Chile és Argentína területén honos. Ligeterdők, hideg vízű folyóinak lakója.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 2,6 centiméter, súlya kevesebb, mint 2 gramm. Jellegzetes hegyes csúcsban kihúzódott orra van.
[szerkesztés] Életmódja
Apró rovarokkal és férgekkel táplálkozik.
[szerkesztés] Szaporodása
Ivadékgondozásának egészen sajátos és egyedülálló módja van. A nöstény 20-40 petét rak, 20 nap után amikor a lárvák elkezdenek mozogni a hímek a nyelvükkel összeszedik őket, és a kitágult hangzsákjukba rakják. Amikor az ebihalak elérik az 1 centiméteres nagyságot és a farkuk is visszafejlődik, kiugrálnak a száján és a szabadban fejlődnek tovább.