Darwin-nandu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Pterocnemia pennata (d'Orbigny, 1834) |
|||||||||||||||||
 Az alfajok elterjedési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Rhea pennata | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A darwin-nandu (Pterocnemia pennata) a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a nandufélék (Rheidae) családjába tartozó faj.
Egyes rendszer besorolások a Rhea nemhez sorolják, Rhea pennata néven.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Dél-Amerikában Argentína, Bolívia, Chile és Peru területén honos. A síkságot kedveli, a magasább tájakat kerüli.
[szerkesztés] Alfajai
- Pterocnemia pennata garleppi
- Pterocnemia pennata pennata
- Pterocnemia pennata tarapacensis
[szerkesztés] Megjelenése
Mérete kisebb, mint a jóval ismertebb rokonának, a nandunak, csak 90-100 cm a magassága, de alkata zömökebb. Szegycsontja lapos, taraj nélküli, emiatt röpképtelen.
[szerkesztés] Életmódja
Egy hímből és 5–7 tojókból álló családok 60 fős csoportokba verődve élnek. Táplálékuk többnyire növényi eredetű. Sebességük elérheti a 60 km/órát.
[szerkesztés] Szaporodása
Egy fészekalja 13-17 tojásból áll. Egyedül a hím kotlik.
[szerkesztés] Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2007. 11. 24.)
- Brehm: Az állatok világa
- Eur-lex.europa.eu - magyar neve
