Csoóri Sándor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. – ) magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Csoóri 1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja. Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere. Költészetének legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Szakolczay Lajos így fogalmazott: „Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi selyemsálát csavarta a nyakára.” Verseit számos idegen nyelvre lefordították. Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelemi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közze a hatvanas évek eleje óta. Szociográfiát (Tudósítás a toronyból, 1963), szociográfiai jellegű kisregényt (Iszapeső, 1981), gyermekverseket (Lekvárcirkusz bohócai, 1969; Lábon járó verőfény, 1987; Ördögfióka, 2006) is írt. Kósa Ferenc (Tízezer nap; Ítélet; Hószakadás; Nincs idő) és Sára Sándor (Földobott kő; 80 huszár; Tüske a köröm alatt) filmjeinek forgatókönyvírója volt. A hatvanas évektől a népi- nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban 1990-ig rendkívül magas volt. Előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.
[szerkesztés] Díjai
- József Attila-díj (1954, 1970)
- Herder-díj (1981)
- Bibó István-díj (1984)
- Az Év Könyve Díj (1985, 1995)
- Déry Tibor-díj (1987)
- Fitz József-díj (1989)
- Kossuth-díj (1990)
- Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1990)
- Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja (1990)
- Eeva Joenpelto-díj (1995)
- Károli Gáspár-díj (1997)
- Magyar Örökség Díj (1997, 2005)
- Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (2000)
- Magyar Művészetért Díj (2004)
- Balassi-emlékkard (2006).
[szerkesztés] Csoóri Sándor emlékpad
[szerkesztés] Források
- Kiss Ferenc: Csoóri Sándor, Magvető, Bp, 1990.
- Görömbei András (szerk.): Tanulmányok Csoóri Sándorról, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999.
- Vasy Géza: A nemzet rebellise, Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2000.
- Pécsi Györgyi: A személyesség hitele, Kortárs, 2001/6.
- Görömbei András: Csoóri Sándor, Kalligram, Pozsony, 2003.
- N. Pál József: Sorstükör az ezredfordulón, Kortárs, 2003/6.
- Jánosi Zoltán: Csoóri Sándor hermeneutikai forradalma, Új Forrás, 2003/7.
- Lapis Gergely: Csoóri Sándor, Szépirodalmi Figyelő, 2004/6.
- Szakolczay Lajos: "Nekünk ilyen sors adatott" (Beszélgetés Csoóri Sándorral), Magyar Napló, 2005/4.
- Véghelyi Balázs: "Ha virágzik, sokan lássák!" (Csoóri Sándor gyermekverseiről) = V. B.: A megíratlan és a megírt idők, Hungarovox, Bp, 2007.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Csoóri Sándor a Digitális Irodalmi Akadémiában
- Csoóri Sándor a PORT.hu-n
Hegyesizsolt,