Császár (település)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Ez a szócikk a településről szól. A rangról szóló cikket lásd a császár lapon.
| Császár | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség | Kisbéri |
| Rang | község |
| Irányítószám | 2858 |
| Körzethívószám | 34 |
| Népesség | |
| Népesség | 1926 (2001) |
| Népsűrűség | 28,40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 67,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Császár
|
|
Császár község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Komárom-Esztergom megye D-i peremén, erdők ölelésében fekszik Császár község. Megközelíthetősége: Kisbér 10,5 km, Vérteskethely 7,5 km, Szákszend 11 km, Dad 6,5 km, Oroszlány 19 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A település és környéke már az őskor-ban is lakott volt. Őskori kőeszközök, rómaiak korából, avar korból való leletek kerültek itt a felszínre. A falu elnevezése (a Császár főnévre vezethető vissza) személynévből ered.
Első írásos említésére 1233-ból vannak adatok.
1332 körül Csór nemzetség-beli Tamás csókakő-i és gesztesi várnagy kapta a falut adományul a királytól.
1529-ben az átvonuló török csapatok dúlták fel, megmaradt lakói elmenekültek, hosszú időre lakatlanná vált.
1622-ben református magyarok népesítették be. 1645-ben a falut súlytó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után az Esterházy család lett birtokosa. A falu mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc csapatok nagy győzelmet arattak. Az 1800-as években többször lett pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte.
A falu mai lakói főleg erdő- és mezőgazdasággal foglalkoznak. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.
[szerkesztés] Apostag
A falu határában levő erdőben az ún. Kopaszhegy alatt még a múlt század elején is láthatók voltak egy elpusztult település: Apostag romjai.
[szerkesztés] Kendertó (Csesztreg)
A település nevét az oklevelek 1228-ban említik először, nevét ekkor Cheztreg alakban írták.
Kendertó, vagy Csesztreg Árpád-kori elpusztult település is a falu határába esett, a mai Császártól délkeletre.
1228-előtt Kendertó a Csák nemzetség-beli Miklós comes birtoka volt.
1228-ban fent nevezett Miklós comes a települést fiaira hagyta.
1328-ban Csák nemzetségbeli Kendertói Miklós kiegyezik Twdbegh fiával, Ilbegh comes-szel.
[szerkesztés] Források
Dl. 61 270, Borovszky S.:Komárom vm., Győrffy Gy.: Fejér vm.
[szerkesztés] Nevezetességei
Műemléknek nyilvánított római katolikus temploma 1771 és 1775 között épült Fellner Jakab tervei szerint.
Református temploma 1748-ban épült, műemlék jellegű.
)