Bükki kultúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Európa régészeti kultúrái az i. e. 6. évezred AVK=alföldi vonaldiszes kerámia; LBK= Linear bulk keramia, A krétai területen kerámia nélküli kultúra van.

A bükki kultúra neolitikus, azaz újkőkori kultúra volt a mai Északkelet-Magyarország (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye) területén és Szlovákia keleti részén az i. e. 6 – i. e. 5. évezred között. Nevét a Bükk hegységről kapta, szlovák elnevezése bukovohorská kultúra. Az egész Közép-Európában virágzó vonaldíszes kerámia kultúráihoz tartozott, azon belül az alföldi vagy keleti vonaldíszeskerámia-kultúra csoportjához (angolul: Eastern Linear Pottery culture).

Találtak elszigetelt leleteket Budapest környékén (Nagytétényben), Erdélyben, Moldvában, Kárpátalján, Lengyelország déli részén, Délnyugat-Szlovákiában, Morvaországban (Veletiny), Alsó-Ausztriában (Drassburg) és Magyarországtól délre (Crna Bara, Vlaška Jama).

[szerkesztés] Története és korszakai

Európa régészeti kultúrái az i. e. 5. évezred első felében (sárgával a nyugati, világoszölddel a keleti vonaldíszeskerámia-kultúra (bükki kultúra és alföldi vonaldíszes kultúrák)

Valószínűleg a vonaldíszes kerámia kultúrájának úgynevezett Tiszadob-Kapušany és a Raškovce csoportjaiból keletkezett.

A mai Szlovákia keleti területén talált leleteket az úgynevezett Zseliz-csoportba (želiezovská skupina) sorolják.

4 korszakra osztható:

A korszak = ősi bükki kultúra
AB korszak = preklasszikus bükki kultúra
B korszak = klasszikus bükki kultúra
C korszak = fiatal bükki kultúra

A kultúra emberei obszidiánt bányásztak, feldolgozták, és kereskedtek vele. Folyómedrek teraszaira építették településeiket, és voltak magasabban fekvő településeik is. Gyakran választottak barlangokat lakhelyül. Az újkőkori Közép-Európában nekik volt a legfejlettebb a keramikájuk – nagyon vékonyfalú, alaposan kiégetett edényeket készítettek, sárga, fehér vagy piros díszítéssel ékesítették.

A Domica-barlang a bükki kultúra legfontosabb helyszíne, ezt az ott talált bőséges leletanyag bizonyítja.

A bükki kultúra hirtelen ért véget, ennek okai a mai napig vitatottak.

[szerkesztés] Magyarországi lelőhelyek

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] A mai Szlovákia területén

A bükki kultúra településeinek nyomait találták a Szlovák karszt és a Szepesség területén (itt a zselizi csoporttal együtt Poprád-Matejovce, Gánovce, Zsigra (Žehra)–Dreveník térségében) és Sárosnál (Šariš); távolabb előbb magasabban fekvő területen (Slanec, Nagysáros (Veľký Šariš), valamint a kultúra emberei által kedvelt barlangokban, mint pl.: Aggletek-Domica barlangrendszer, Ardovo, Jászó (Jasov), Ördögárok (Čertova diera). A Domica-barlangban többek között a kultúra szénrajzait is megtalálták a falakon. Elszigetelten találtak leleteket Délnyugat-Szlovákiában is (Branč, Horné Lefantovce, Šarovce).

A bükki kultúra elsősorban a gazdagon díszített fazekastermékeiről ismert. Kelet-Szlovákia területén mintegy 120 lelőhelye van a kultúrának.

Az északi (Samborozec-csoport) és délkeleti (Szakálhát-csoport) hatásai jelentették a bükki kultúra végét, melynek Malé Raškovice határában találták bizonyítékait. Ezek a leletek a poszt-bükki kultúra zempléni típusa elnevezést kapták.