Asztigmatizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az optikában az asztigmatizmus (nem pontszerű leképezés) oka, hogy az optikai tengelytől viszonylag távol eső tárgypontból kinduló fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás után a vízszintes síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek mint a függőleges síkban haladók. Ugyanúgy, mint a tükör esetén, még ha keskeny fénynyaláb esik is a lencsére, ha az optikai tengellyel nagy szöget zár be, nem egyetlen pontba képeződik le, hanem két rövid, egymásra merőleges, éles vonallá húzódik össze. Az egyik vonal a lencséhez közelebb, a másik a lencsétől távolabb keletkezik. A két képvonalat a tárgypontból különböző irányban induló sugarak hozzák létre.

[szerkesztés] Anasztigmát

Az anasztigmát olyan, az asztigmatizmustól mentes optikai lencserendszer, amely több szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan összetett lencséből áll, s nagy látószögben is éles leképezést ad. Ilyenek például a nagy fényerejű objektívekek, de napjainkban minden jó minőségű lencse anasztigmát. Az 1890-es évektől gyártanak anasztigmát lencserendszereket fényképezőgépekhez. A színes fényképezés megjelenéséig a Tessar-objektívek voltak a legnépszerűbbek, majd a Zeiss vette át a helyét.