Aranyhasú mangábé
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||||
 Nőstény a kölykével
|
|||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
| Cercocebus chrysogaster Lydekker, 1900 |
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
Az aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.
Korábban a kalapos mangábé (Cercocebus galeritus) alfajának tartották, mára többnyire elismerik, mint önálló fajt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A Kongó-medence középső és déli részében levő esőerdők lakója a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza a hímeknél 40-60 centiméter, a nőstények valamivel kisebbek. A hímek jóval súlyosabbak a nőstényeknél. Míg a nőstények 4-7 kilogrammosak a hímek akár 13 kilogrammosra is megnőhetnek. Bundája barnás színű, jellegzetessége az aranyszínű hasa, melyről nevét is kapta. Hosszú farka van, melyet ha lennt tartózkodik az állat a földön függőlegesen, zászlószerűen felmereszt. A hímeknek sajátos torokzacskója van.
[szerkesztés] Életmódja
Ideje jelentős részét az erdő talajszintjén vagy a közelében tölti. 20-30 főből álló csoportokban él, melyek több hímből, sok nőstényből és azok kölykeiből állnak. A csoporton belül az egyedek hangokkal, mimikával és különböző testtartásokkal tartják egymás között a kapcsolatot. A szabadban folytatott életmódjáról szinte semmit nem lehet tudni.
Gyümölcsöket, dióféléket, magvakat, leveleket fogyaszt, néha elkap néhány rovart is a levelek között.
[szerkesztés] Szaporodása
A nőstény 175 napnyi vemhesség után egyetlen utódod hoz a világra. A kicsi felnevelésében részt szokott venni a csapat többi nősténye is. A nőstények három, a hímek csak öt vagy hét éves korukban lesznek ivarérettek. A hímek ivarérettségük elérése után elhagyják szülőcsoportjukat, a nőstények ellenben életük végéig ott maradnak. Fogságban elélhetnek akár 30 évig is, a szabad természetben várható élettartamuk minden bizonnyal alacsonyabb.
[szerkesztés] Természetvédelmi helyzete
Élőhelyeinek elvesztése és a vadászat azt a fajt is érinti. Státusza a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján: "Adathiányos", vagyis pontosan nem állapítható meg a veszélyeztettség foka, mivel a szabad természetben még nem tanyulmányozták eléggé a fajt. Úgy tűnik azonban, hogy ha nem is áll a faj a kipusztulás küszöbén, mindenképpen veszélyeztettnek számít.
Az állatkertek tenyészprogramm keretében próbálják megóvni ezt a majomfajt a kipusztulástól. Sajnos jelenleg nagyon kevés állatkertben (összesen 11-ben) élnek aranyhasú mangábék.
Európában csak öt helyen tartják ezt a fajt. A legnagyobb fogságban levő állomány a Budapesti Állatkertben él. Rendszeresen szaporodnak. Ezenkívűl a Debreceni Állatkertben is él két hím.
[szerkesztés] Forrás
- Groves, Colin (16. November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 153. ISBN 0-801-88221-4.
