Amerika Kapitány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Amerika Kapitány
Steve Epting borítórajza a Captain America 13. számához (5. sorozat)
Kiadó	Marvel Comics
Eredeti neve	Captain America
Első megjelenés	Captain America Comics #1 (1941. március) Alfa különszám (1989.)
Megalkotta	Joe Simon Jack Kirby
Amerika Kapitány adatai
Valódi neve	Steve Rogers
Egyéb fedőneve	Nomád Kapitány Brett Hendrick
Állapota	elhunyt
Rokonai	Joseph és Sarah Rogers (szülők, elhunytak), Steven Rogers (a 18. században élt őse, elhunyt)
Csoporthoz tartozása	Megszállók Oltalmazók Titkos Oltalmazók S.H.I.E.L.D. Bosszú Angyalai
Képességei	a szuperkatona-szérumnak köszönhetően fizikai képességei elérik az emberi teljesítőképesség határát, képzett katona, kiváló stratéga, fegyvere egy elpusztíthatatlan vibránium pajzs

Amerika Kapitány, egy kitalált szereplő, szuperhős a Marvel Comics képregényeiben, akit Joe Simon és Jack Kirby alkotott meg. Első megjelenése a Marvel Comics elődje, a Timely Comics által kiadott Captain America Comics első számában volt, 1941 márciusában. Az évek során körülbelül 210 millió példány Amerika Kapitány képregény talált gazdára, összesen 75 országban.^[1] A hazafias igazságtevőt a 2007-es Wizard World Chicago találkozón 68 000 látogató szavazata alapján az év legkedveltebb férfi képregényhősének választották meg.^[2]

Amerika Kapitány, polgári nevén Steve Rogers, gyenge testalkatú fiatalember volt, mielőtt egy kísérleti szérum segítségével testi erejét, gyorsaságát és reflexeit az emberi teljesítőképesség határáig fokozták. Rogers egy, az amerikai zászló mintájára készített egyenruhát, valamint egy elpusztíthatatlan pajzsot kapott, hogy az Egyesült Államok oldalán szálljon harcba a második világháborúban.

Mint hazafias hős, aki a tengelyhatalmak ellen küzdött a képregények lapjain, a Timely legsikeresebb szereplője volt a második világháború évei alatt. A háború után Amerika Kapitány népszerűsége fakulni kezdett, és az 1950-es években szinte alig születtek új kalandjai. A hős az amerikai képregények ezüstkorában tért vissza az 1964 márciusában megjelent Avengers negyedik számában, melyben csatlakozott a Bosszú Angyalai nevű szuperhőscsapathoz. Azóta Amerika Kapitány – saját képregényfüzetén kívül – rendszeres szereplője volt az Avengers sorozatának, mint a Bosszú Angyalai vezetője. Amerika Kapitányt 2007 márciusában, a Marvel-szuperhősök sorait megosztó Polgárháború (Civil War) című történet végén, a Captain America 25. számában gyilkolták meg, mely szám az év legnagyobb példányszámban eladott képregényfüzete lett.^[3]

Amerika Kapitány önálló kalandjai magyar nyelvű kiadványokban nem jelentek meg. Első megjelenése a Bosszú Angyalai kötelékében az Alfa magazin 1989-es különszámában volt, a Monolit bosszúja című történetben. Az 1990-es évek első felében a Marvel Extra lapjain az Ostrom és A titkos háború című történetekben vette fel ismét a harcot az Angyalok oldalán. 2007 végén a Kingpin által kiadott Bosszú Angyalai: Káosz és az Új Bosszú Angyalai című képregénykötetekben szerepelt.

Tartalomjegyzék 1 A megjelenés története 1.1 Megjelenése és hanyatlása a képregények aranykorában 1.2 Visszatérése a képregények ezüstkorában 1.3 A bronzkor 1.4 Amerika Kapitány a képregények modern korában 1.4.1 Az újjászülető hősök és a harmadik sorozat 1.4.2 9/11 után, Amerika Kapitány negyedik sorozata 1.4.3 Amerika Kapitány ötödik sorozata 1.4.3.1 Steve Rogers halála 1.4.3.2 In Memorian Steve Rogers 1.4.3.3 A sorozat folytatódik 2 Szerzői jogi viták 3 Bírálatok és párhuzamok 4 Steve Rogers 4.1 Eredettörténet: Újjászületés Hadművelet 4.1.1 Rejtélyes múlt 4.2 Személyisége 4.3 Képességei és készségei 4.4 Felszerelése és fegyverzete 4.4.1 Joe Quesada áttöri a negyedik falat 5 A sorozat mellékszereplői 5.1 Ellenfelek 6 Mások Amerika Kapitány egyenruhájában 7 Amerika Kapitány a Marvel alternatív valóságaiban 8 Megjelenése a képregényeken kívűl 8.1 Megjelenése filmekben és rajzfilmekben 8.2 Regények 8.3 Videojátékok 8.4 Musical 9 Ajánlott kiadványok 10 Források 11 Lábjegyzetek 12 Külső hivatkozások 12.1 Magyar nyelvű rajongói fordítások

[szerkesztés] A megjelenés története

[szerkesztés] Megjelenése és hanyatlása a képregények aranykorában

Amerika Kapitány az Egyesült Államok hadbalépése előtti bizonytalan időszak gyermekeként látta meg a napvilágot az amerikai képregények aranykorában. Megalkotóit, Joe Simont és Jack Kirbyt morálisan érintették a náci Németország tettei. Az Egyesült Államok belépése a világháborúba elkerülhetetlennek látszott. Joe Simon erről később így nyilatkozott; „A háború ellenzői jól szervezettek voltak. Mi is hallatni akartuk a mondanivalónkat.”^[4]

	Az Ötödik sugárúton ültem az éjszakai buszon (1939-ben), új szereplőkön gondolkodtam, és azon, hogy a legsikeresebbek azok a képregények, amelyekben remek gonosztevők vannak, mint például Pingvin a Batmanben. Akkoriban a nácik valósággal elszabadultak Németországban, és Adolf Hitler is egyre többet szerepelt a sajtóban, így arra gondoltam: „Miért nem használunk egy valós gonosztevőt, ahelyett hogy kitalálunk egyet?”.
– Joe Simon[5]

A Captain America Comics első számának borítóján Amerika Kapitány volt látható, ahogyan egy ökölcsapást mér Németország akkori vezetőjére, Adolf Hitlerre. A képregény 1941 márciusában jelent meg, szűk egy évvel a Pearl Harbor-i csata előtt, melynek hatására az Egyesült Államok belépett a második világháborúba a szövetséges hatalmak oldalán. A kiadványból közel egymillió példány kelt el.^[6] Ebben az időben az Egyesült Államok még nem foglalt állást Hitler politikája ellen. Két évvel az első szám megjelenése előtt, 1939 februárjában mintegy 20 000 náci szimpatizáns gyűlt össze a Madison Square Gardenben a Német–Amerikai Szövetség szervezésében, ahol a fehér faj, az „igaz hazafiak” jogait hirdették.^[7] A Captain America első és második számának megjelenése után, Simon és Kirby egyre több fenyegető levelet és telefonhívást kapott^[4] és a Timely néhány munkatársa több gyanús csoportra is felfigyelt a kiadó irodaépülete előtt. Mivel néhány alkalmazott félt elhagyni az irodát, az esetet jelentették a rendőrségnek, hogy a járőrök biztosítsák az épületét. A Timely szerkesztőségét még maga New York akkori polgármestere, Fiorello LaGuardia is felhívta, hogy személyesen garantálja a kiadó munkatársainak biztonságát.^[8]

Bár az MLJ Comics Pajzs nevű szuperhőse időben megelőzte, a Kapitány lett a legismertebb és legidőtállóbb hazafias szuperhős azok közül, akik a második világháború előtt és ideje alatt születtek. Ifjú társával, Buckyval, Amerika Kapitány szembeszállt a nácikkal, a japánokkal és más, az Egyesült Államokat és szövetségeseit fenyegető ellenséggel. Amerika Kapitány hamar a Timely Comics legnépszerűbb képregényhősévé vált. Saját rajongói köre is alakult „Sentinels of Liberty”, vagyis a Szabadság Őrzői néven. A képregény havonta eladott példányszáma továbbra is megközelítette az egymillió darabot, mely abban az időben meghaladta még a Time eladott példányszámát is.^[9] Simon és Kirby alkotópárosa Amerika Kapitány révén hírnévre tett szert a szakmában, viszont az anyagiakban nem tudtak közös megegyezésre jutni Martin Goodmannel, a Timely kiadójával. Simon és Kirby ezért szerződést kötött a National Comics-szal, a DC Comics egyik elődjével, és egy rövid ideig párhuzamosan dolgoztak a két kiadónak. Mikor a Timelynél erre rájöttek, Simonnak és Kirbynek el kellett hagynia a kiadót és Amerika Kapitány sorozatát. Munkájukat Al Avison és Syd Shores vette át a Captain America Comics 10. száma után, 1942 elején.^[5]

A világháborút követően, mikor a szuperhősök csillaga már halványulni kezdett, Amerika Kapitány a Timely első szuperhős csapatának, a Győzteseknek a vezetője lett. Csapatának csupán két kalandja jelent meg az All Winners Comics 19. és 21. számában 1946 őszén és telén. Saját, önálló sorozatában figyelmét a bűnüldözésre és a hidegháború kommunista fenyegetésének felszámolására fordította. Miután Bucky egy 1948-as történet során megsérült, szerepét Amerika Kapitány barátnője, Betsy Ross vette át, aki Aranylány néven lépett színre. A Captain America Comics végül a 75. számával, 1950 februárjában fejeződött be.^[10] Az utolsó két szám Captain America’s Weird Tales, vagyis Amerika Kapitány különös történetei címen jelent meg, és két misztikus-horror történetet tartalmazott.

Néhány évvel később Amerika Kapitány újra visszatért két régi bajtársával, a Fáklyával és a Torpedóval a Young Men 24. számában,^[11] melyet a Marvel 1950-es évekbeli előde, az Atlas Comics adott ki. Mint „komcsiverő” többször is megjelent a Young Men és a Men’s Adventures számaiban. Az Atlas megpróbálta újraindítani a Kapitány saját sorozatát is, de mivel nem bizonyult jövedelmezőnek,^[12] a harmadik szám után, 1954 szeptemberében ismét megszüntették.

[szerkesztés] Visszatérése a képregények ezüstkorában

Amerika Kapitány 1963 novemberében, a Strange Tales 114. számában visszatért a képregények oldalaira. A Strange Tales-ben, miután beköszöntött az amerikai képregények ezüstkora, a sci-fi és misztikus történetek után ismét a szuperhősöké lett a főszerep. Ebben az időben a kiadványban a Marvel új szuperhőscsapatának, a Fantasztikus Négyesnek egyik ifjú tagja, a második Fáklya, Johnny Storm önálló kalandjai szerepeltek. Az Amerika Kapitány címet viselő történetben látszólag visszatért a második világháború legendás alakja. Első hősies akciója után azonban kiszabadított néhány rabot a börtönből, majd kirabolt egy bankot. Miután a Fáklya elfogta, kiderült róla, hogy az valójában nem Steve Rogers, hanem egy imposztor, az Akrobata néven ismert bűnöző. A képregény utolsó oldalain Storm előkeresi néhány régi képregényét Amerika Kapitányról, és azon kezd merengeni, hogy vajon mi történhetett vele és vissza fog-e térni valaha. Stan Lee és alkotótársa, Jack Kirby ezzel a rövid történettel mintegy előkészítették Steve Rogers tényleges visszatérését.

	Mikor visszahoztam, nem voltam benne biztos, hogy milyen szerepet is töltsön be a Marvel-univerzumban. Először kortévesztett ember volt: A ’40-es évekből származott, és hirtelen a ’60-as években találta magát hippik és a kommunista-őrület közepén és olyan dolgokkal találkozott, amelyek teljesen váratlanul érték. Egy fickó, aki nem volt összhangban a korral, és szerettem is így kezelni őt. Később rájöttem, hogy nem hagyhatom így örökre, ő nem egy idióta és a helye valóban a Bosszú Angyalai között volt.
– Stan Lee[5]

A nagy visszatérésre szűk fél év múlva, 1964 márciusában, az Avengers, a Bosszú Angyalai nevű szuperhőscsapat sorozatának 4. számában került sor. A történet fényt derített a Kapitány hirtelen eltűnésére is, mely szerint a második világháború végnapjaiban egy bevetés során a Kapitány lezuhant egy kísérleti robotrepülőgépről az Atlanti-óceán északi, fagyos vizeibe és évtizedeket töltött hibernációs állapotban. A régi hős új olvasótáborra talált. Állandó szereplője lett az Avengers sorozatának mint a Bosszú Angyalai vezetője. Önálló kalandjai a Tales of Suspense oldalain szerepeltek az 59. számától kezdődően, megosztva a kiadványt az Angyalok egy másik szuperhősével, Vasemberrel. Jack Kirby, a Kapitány egyik megalkotója 1941 óta először ismét a hazafias hős kalandjain dolgozhatott. A történetek írója Stan Lee volt. A Tales of Suspense 99. száma után Amerika Kapitány és Vasember saját sorozatuk címszereplőivé válhattak. 1968 áprilisában, a Tales of Suspense számozását folytatva jelent meg a Captain America 100. száma. Lee és Kirby a sorozat 109. számán dolgoztak utoljára együtt. A 110. számtól Jim Steranko vette át a sorozatot néhány szám erejéig, mint író és rajzoló egy személyben.

Stan Lee a 114. számmal tért vissza, id. John Romita és John Buscema egy-egy egy-egy számnak voltak a rajzolói, őket pedig Gene Colan követte.

[szerkesztés] A bronzkor

Amerika Kapitány visszatért a képregények oldalaira, de az új hibernációs történet ezzel egyidőben törést is okozott a történetszálban, hiszen a Kapitány a világháborút követően bűnüldözőként szerepelt több képregényfüzetben is. Az írók az 1970-es években számos retconnal igyekeztek magyarázatot adni erre.

Stan Lee és Gene Colan a sorozat 117. számában bemutatták a Marvel első afroamerikai szuperhősét, Sam Wilsont, a Sólymot,^[13] aki röviddel ezután Amerika Kapitány társa és a sorozat másik címszereplője lett. A képregény címe a 134. számától Captain America and the Falconra változott. Nem sokkal ezután Romita visszatért mint rendszeres rajzoló, a 142. számtól pedig Gary Friedrich vette át Stan Lee munkáját. Az ezt követő időszak további jelentősebb írói Gerry Conway, Steve Englehart, Mike Friedrich, rajzolói pedig Sal Buscema és Frank Robbins voltak.

Steve Englehart a sorozat 153. számától, 1972 szeptemberében vette át az író feladatokat. Első története az 1950-es években Amerika Kapitány jelmezét viselő névtelen férfi retconja volt. Eszerint az 1950-es évek „komcsiverő” Amerika Kapitánya, az utólag csak a „Nagy Igazgató” néven emlegetett férfi volt.

A Marvel-univerzum mindig is a való világ lenyomata volt. Richardson elnök a Captain America and the Falcon 144. számában szerepelt először, akinek vonásai és neve egyértelműen Richard Nixont idézték. Englehart egyik legemlékezetesebb története, a Titkos Birodalom (Secret Empire) éppen ehhez a szereplőhöz és a valós életben lejátszódott Watergate-botrányhoz kapcsolódik. A történet a sorozat 169-től 176-ig terjedő számait öleli fel, melyben Amerika Kapitány a Titkos Birodalom nevű szervezettel veszi fel a harcot. A történet végén a szervezet vezetője a Fehér Házba menekül. Amerika Kapitány letépi róla az álarcot, és kiderült hogy a szervezet feje maga Richardson elnök, ár arca a jelenetben az olvasó számára nem látható. Richardson az öngyilkosságba menekült, Rogers pedig az elnök árulásának hatására annyira csalódik egykori ideáljaiban, hogy egy időre szögre akasztja Amerika Kapitány jelmezét és felveszi a Nomád fedőnevet. Englehart nevéhez egy apró, de a szereplő szempontjából igen kínos jelenet is kötődik. Nomádként való első megjelenése alkalmával megbotlik saját köpenyében, amire azóta sem sok példa volt, még a szuperhősöket kifigurázó képregényekben sem.^[14]

	Mikor Nixon elhagyta hivatalát, ott volt nekem egy magas rangú kormánytisztviselő (bizonyos értelemben maga Nixon), aki öngyilkosságot követ el a Fehér Házban (miután lelepleződött mint a Titkos Birodalom nevű bűnszervezet vezetője), ami elborzasztotta Amerika Kapitányt. Sokan kérdezték tőlem: „A Marvel akadályozta meg, hogy kimondd, hogy Nixon volt az?” Nem, a Marvel azokban a napokban teljes alkotói szabadságot biztosított; én voltam az, aki azt mondta, „Nem tudom, hogy valóban ilyen messzire akarok-e menni.” Ez vezetett oda, hogy Amerika Kapitány azt mondja, „Sétálhatok-e egy zászlóval a mellkasomon egy olyan dolgot képviselve, ami úgy tűnik, mintha manapság nem is létezne?”, amiből megszületett a Nomád ötlete is. Én tudtam, hogy megtette volna (hogy ismét magára ölti Amerika Kapitány egyenruháját), de meg kellett írnom a történetet, hogy kiderüljön, mi kell neki ahhoz, hogy valóban meg is tegye.
– Steve Englehart[5]

Jack Kirby a DC Comicstól 1975-ben tért vissza a Marvelhez. 1976 januárjában, a 193. számtól már ő írta és rajzolta Amerika Kapitány kalandjait egészen a 214. számig. Első története a nyolcrészes Madbomb volt. Kirby után számos író és rajzoló dolgozott a sorozaton hosszabb-rövidebb ideig. 1979-ben a füzet címe a 234. számmal ismét Captain America lett, és a Sólyom kilépett a sorozatból.

	Részben azért voltam Kirby ’70-es évekbeli Kapitányának a rajongója, mert szerettem a dühös Kapitányt. Szerettem a „lángol a Harlem és a Kapitány átrohan az utcákon” dolgot. Ezt szerettem benne a leginkább. Ott történt meg az, mikor a Kapitány nemcsak az igazság szimbólumaként, hanem Amerika szellemeként is testet öltött. Arra gondoltam, hogy ez a szereplő lényegének legjobb értelmezése, mert bármit is érez az ország, Steve Rogers ezt az érzést fogja képviselni. Nemcsak a hazafiasságot, hanem ha az ország dühös, ő is dühös. Ha az ország szomorú, ő is az lesz. Benne testesülnek meg ezek az érzelmek és cselekszik. Ez valóban annyival több, mint csupán egy szimbólum vagy a politika. Nem a zászlót képviseli, hanem egy egységes érzést. Arra gondoltam, ez jellemzi igazán a szereplőt.
– Brian Michael Bendis[5]

1977-ben egy újabb retcon jelent meg a What If sorozat negyedik számában. Ebben a történetben Roy Thomas két újabb szereplőt leplezett le, akik Rogers eltűnése után Amerika Kapitányként szolgálták hazájukat. Az első, aki Rogers után felvette Amerika Kapitány egyenruháját William Naslund volt, aki korábban a ’76 Szelleme fedőnevet viselte. Vele egy időben az új Bucky Fred Davis lett. Naslund bevetés során hunyt el, őt követően Jeffry Mace, a Hazafi öltötte magára Amerika Kapitány jelmezét. Annak ellenére, hogy a What If sorozatban korábban megjelent történetek alternatív változatai szerepeltek (és szerepelnek ma is), a Mi lett volna, ha a Megszállók együtt maradtak volna a második világháború után? (What if... The Invaders Had Stayed Together After World War Two?) című történet kivételt képez, és Steve Rogers néhány hiányzó évének eseményeit mutatja be.

Roger McKenzie, egyik máig vitatott története a Kalüpszó-kapcsolat (Calypso Connection), mely 1980 májusában, a Captain America 245. számában jelent meg. A történetben Rogers egy régi barátja, Anna felismer egy náci orvost, Klaus Mendelhaust, a „biebendwaldi mészárost”. Annát az eset után hamarosan felkeresi Aaron Heller, a nácivadász, hogy a nő segítsen neki felkutatni a háborús bűnöst. Időközben egy náci csoport elrabolja Mendelhaust és Annát is. Mikor Mendelhaus, aki azóta látszólag őszintén megbánta bűneit, egyik fogvatartójával kezd dulakodni, Anna pedig felveszi az őr elejtett pisztolyát. Amerika Kapitány már nem tudja jobb belátásra téríteni a nőt, és az lelövi Mendelhaust. Amikor Heller lánya kijelenti, hogy ezzel végre a hajszának, Rogers megjegyzi, hogy soha nem lesz vége, amíg az igazságosságból nem lesz könyörületesség. A vélemények megoszlanak a történt mondanivalójával kapcsolatban. Az egyik oldal szerint a történettel ellentétben a nácivadászok, Simon Wiesenthal szavaival élve, „igazságot és nem bosszút” akarnak, és hogy a képregényben a háborús bűnösöket bűnbánóknak tüntetik fel, annak ellenére, hogy eddig egyetlen, bíróság elé állított náci háborús bűnös, Albert Speer vallotta vétkesnek magát. A másik oldal véleménye szerint a történet mondanivalója csupán annyi, hogy a bosszú és a gyilkosság nem egyenlő az igazságszolgáltatással, ami egyben Steve Rogers egyik meghatározó jellemvonásává is vált az évek során.

A Captain America 250. jubileumi számában, a A Kapitányt elnöknek (Cap for President) című történetben, melynek írója Roger Stern volt, egy párt Amerika Kapitányt akarja indítani az Egyesült Államok elnöki választásán, a jelölést azonban a Kapitány visszautasította. A történet eredetileg Roger McKenzie és Don Perlin ötlete volt, melyet nagyjából egy évvel a jubileumi számot megelőzően vetettek fel. Az ő elképzelésük szerint azonban a Kapitány elfogadta volna a jelölést, és meg is nyerte volna az elnökválasztást. Stern, aki akkoriban a sorozat szerkesztője volt, úgy gondolta, hogy ez már túlmenne a hihetőség határán és Steve Rogers jellemébe sem illene bele. Egy évvel később a Marvel főszerkesztőjének, Jim Shooternek, valamint Ralph Macchiónak a javaslatára Stern és John Byrne újra elővette a régi ötletet, melynek alapján megszületett a történet új változata.^[5][15] Valamivel később, a What If 26. számában Mike W. Barr író a Mi lett volna ha Amerika Kapitány elnök lett volna? (What If Captain America Had Been Elected President?) című történetben az eredeti ötlet vonalát gondolta tovább.

[szerkesztés] Amerika Kapitány a képregények modern korában

	Nem volt nagyobb Amerika Kapitány rajongó, mint Mark, és a szereplő iránti lelkesedése mindenki másra is hatással volt, aki vele dolgozott.
– Mike Zeck[5]

Mark Gruenwald 1982-től 1985-ig mint szerkesztő működött közre a sorozatban. 1985-ben átvette az írói feladatokat, és egészen 1995-ig dolgozott Amerika Kapitány kalandjain. Történeteiben gyakran vetődtek fel szociális és politikai témák.

A Captain America 332. számában megjelent, A választás (The Choice) című történetben Gruenwald egy igen nehéz morális választás elé állítja Steve Rogerst. Az amerikai kormány kötelezni akarja Rogers-t, hogy közvetlenül az ő irányításuk alatt dolgozzon, máskülönben vissza kell adnia az egyenruháját, a pajzsát, az Amerika Kapitány nevet, valamint egymillió dollár adóhátralékot befizetnie, ami Rogers 1945-ös eltűnése óta halmozódott fel. Ebben a bizarr szituációban Rogers-nek döntenie kell, hogy a kormányt szolgálja vagy magát a nemzetet. Rogers végül úgy dönt, hogy inkább lemond az Amerika Kapitány-egyenruháról, minthogy egy olyan kormányt szolgáljon, amely képes lenne a szabadságában korlátozni, ezzel megsértve mindent, amiben eddig hitt.^[16] Gruenwald ezzel egy időben a Szuper Hazafi néven tevékenykedő John Walkert tette meg az új Amerika Kapitánynak, aki gyakorlatilag Rogers „sötét oldalának” megszemélyesítője lett a történetben. A Walker és Rogers közötti összecsapásra a sorozat 1989 februári, 350. számában került sor, mely után Steve Rogers ismét visszavette az Amerika Kapitány-egyenruhát. A történetet Gruenwald Joe Simonnak és Jack Kirbynek, „Amerika legnagyobb szuperhősének” megalkotóinak ajánlotta.^[17]

[szerkesztés] Az újjászülető hősök és a harmadik sorozat

1995 októberében, a Captain America 444. számától a sorozat írója Mark Waid lett. Sikeres történetei ellenére Waid csupán tíz számon dolgozhatott, mivel 1996 augusztusában, a 454. számmal a Marvel lezárta a Captain America első sorozatatát. Az Onslaught című eseménysorozat végén a Marvel-univerzum legtöbb hőse, beleértve Amerika Kapitányt is, látszólag életét vesztette. Az ezt követő Heroes Reborn történet során a hősök egy alternatív valóságban, egy zsebdimenzióban tértek magukhoz. A Captain America második sorozatának első száma 1996 novemberében jelent meg Rob Liefeld és Jeph Loeb alkotópárosának közreműködésével. Rob Liefeld ekkor már nem a Marvelnél, hanem társalapítóként az Extreme Studiosnál dolgozott, melyen keresztül csak megbízásos alapon készítették a Captain America és az Avengers sorozatokat. Liefeld Amerika Kapitány történetét az olvasók új generációja számára a kezdetektől indult újra a zsebdimenzió alternatív világában. A régi történetek elemei és szereplői keveredtek a modern kor új hőseivel és stílusával. Liefeld úgy érezte, hogy a régi történet, miszerint Amerika Kapitány majd két évtizeddel eltűnése után egy jégtömbből kerül elő az óceánból, túlságosan az 1950-es évek B-kategóriás filmjeit idézte. Az ő változatában Amerika Kapitány a kormány eszköze volt, akinek átmosták az agyát, emlékei pedig Az emlékmás című filmre emlékeztető fordulattal tértek vissza.^[5] Rogers ezúttal egy női társat kapott Rikki Barnes, az új Bucky személyében. A sorozat hatodik része után a Marvel meg akarta változtatni a szerződés feltételeit, Liefeld azonban kevesebb pénzért nem vállalta a sorozat folytatását, melyet ezután James Robinson író és a Wildstorm munkatársai vettek át. Az eredetileg 12 részesre tervezett második sorozat a 13. számmal, 1997 novemberében ért véget, mely után a Marvel hősei visszatértek a eredeti világukba. A 13. szám a Marvel és a Wildstorm szereplőinek Harmadik világháború (World War 3) című crossover kalandjának negyedik részét tartalmazta. Bár Amerika Kapitány új sorozatát igen sok bírálat érte, összességében a Heroes Reborn sorozatainak egy éve sikeresnek volt mondható, melynek végén a Heroes Reborn: The Return című négyrészes minisorozatban a Marvel szuperhősei visszatértek a „hagyományos” Marvel-univerzumba.

A Captain America harmadik sorozata 1998 januárjában indult. A sorozat írójaként visszatért Mark Waid, de második találkozása Amerika Kapitánnyal már nem volt olyan sikeres mint korábbi történetei. Waid megpróbálta modernizálni Amerika Kapitányt, melynek részeként a szereplőnek új, fotonikus pajzsot adott. Történetei és újításai nem arattak felhőtlen sikereket az olvasók körében és a sorozattól való megválása előtt, a 23. számban visszaadta a Kapitány vibránium pajzsát. Waidet Dan Jurgens követte, aki később átvette Andy Kurberttől a rajzoló feladatokat is. 2000-ben Jurgens a 28. számban bemutatta Amerika Kapitány egyik új ellenfelét, Protocide-ot, egy klasszikus „gonosz ikertestvér” szereplőtípust. A sorozat éves különszámában, egy retcon történetben Jurgens megvilágította a titokzatos új szereplő múltját, mely egészen Amerika Kapitány eredetéhez vitte vissza az olvasót. Eszerint 1941-ben, mielőtt Rogersnek beadták volna a szuperkatona-szérumot, dr. Erskine tudta nélkül Maxfield Saunders tábornok, aki nem értett egyet a doktor döntésével, egy halálraítélt katonának, Clinton McIntyre-nek adta be azt. McIntyre a szérumtól valóban erősebbé és gyorsabbá vált, de egyben fokozottan erőszakos is lett. Kitört a laborból, majd az utcán hirtelen szívrohamot kapott. McIntyre testét a hadsereg hibernálta. Saunders nem tudta, hogy dr. Erskine módszere alapján a szérum mellett vita-sugárzással való kezelés is szükség van egy életképes szuperkatona létrehozásához.^[18] Rogers erről az incidensről csak akkor szerzett tudomást, amikor az A.I.M. nevű tudósokból álló bűnszervezet felélesztette Protocide-ot. Amerika Kapitány harmadik sorozata az 50. számmal, 2002 februárjában ért véget.

[szerkesztés] 9/11 után, Amerika Kapitány negyedik sorozata

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás természetesen a Marvel munkatársaira is hatással volt. Az Amazing Spider-Man 2001 decemberében megjelent 36. száma rendhagyó módon fekete borítóval és az eredeti történetfolyamot megszakítva adózott az elhunytak emlékének. Ebben a számban a Marvel szuperhősei, köztük Amerika Kapitány is, már későn érkeztek a támadás helyszínére és már csak a túlélők utáni kutatásban segíthettek. Az Amazing Spider-Man „fekete száma” a Marvel alkotóinak első reakciója volt a tragédiával kapcsolatban. A terrorcselekmény később Amerika Kapitány sorozatának vált szerves részévé és meghatározó pontjává. A Captain America negyedik sorozata 2002 júniusában kezdődött, de cselekménye közvetlenül a terrortámadás után játszódott. A negyedik sorozat első alkotópárosa John Ney Reiber író és John Cassaday rajzoló voltak. A történetben Steve Rogers túlélők után kutatott a World Trade Center romjainál, amikor Nick Fury közölte vele, hogy máshol van rá szükség. Egy terroristacsoport ugyanis túszul ejtette egy kisváros egész lakosságát. Mint mindenki más, Cassaday és Reiber is még mindig szeptember 11. hatása alatt volt. Cassaday a támadás időpontjában éppen néhány háztömbnyire volt Upper West Side-i lakásától, amikor a tornyok leomlottak. Reiber elmondása szerint általában egy szám megírása egy hónapot vesz számára igénybe, de a Captain America első számának szkriptjével rövid idő alatt elkészült. „Dühös voltam és féltem és el voltam keseredve és azt tettem, amit mindenki más is akkor: körülnéztem és azt kérdeztem, hogy a pokolba történhetett ez?” – nyilatkozta Reiber 2007-ben egy, a Wizard-nak adott interjújában. Ennek ellenére és hatására a történet már teljesen más stílusú mint az Amazing Spider-Man 36. száma, mely közvetlenül 9/11 után keletkezett. Reiber Új alku (The New Deal) című történetében már az okok és a miértek is felvetődnek a terrorcselekmény kapcsán, valamint az, hogy kik is a felelősek a történtekért. Reiber és Cassaday közös munkáját sokan bélyegezték erősen politikai beállítottságúnak. Az író és kritikus Michael Medved Amerika Kapitány akkori és későbbi magatartását egyenesen Amerika-ellenesnek nevezte.^[19] Cassaday később a Wizardnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a történet egyszerűen azokról az érzésekről szólt, amiket a hős átélt és amin keresztülment a szeptember 11-i események folytán.^[5] Henry Jenkins az MIT Comperative Media Studies programjának igazgatója és több, a populáris kultúrával kapcsolatos publikáció írója Captain America Sheds His Mighty Tears: Comics and September 11. című esszéjében úgy vélekedik, hogy a képregények nemcsak 9/11 legkorábbi művészi megjelenítői, hanem egyúttal olyan médiumot is jelentenek, mely meglátta a globalizációval és az Egyesült Államokkal szembeni kritika szükségességét. Bár a jó és a gonosz küzdelmének „fekete-fehér” ábrázolása része a szuperhős-képregényeknek, ezek az elemek vagy hiányoznak a terrortámadással foglalkozó alkotásokból, vagy csak halványan szerepelnek. Az esszé Daniel J. Sherman és Terry Nardin Terror, Culture, Politics: Rethinking 9/11 című könyvében jelent meg.

A negyedik sorozat történetei és képe jóval komorabbak és realisztikusabbak, mint a korábbi sorozatoké. A Jég (Ice) című ötrészes történetre különösen jellemző a melankolikus hangulat, melyet Jae Lee képi világa tovább erősített. Ebben a történetben Reiber Amerika Kapitány a jég fogságában töltött éveit kezdte vizsgálni. Reibert a történet közepén váltotta le Chuck Austen, aki teljesen más irányba vitte el a cselekményt, így a Jég egy bejezetlen történet hatását kelti. A negyedik sorozattal párhuzamosan, 2004 áprilisában, elindult Amerika Kapitány egy másik sorozata is, Captain America and the Falcon címen. A párhuzamosan megjelenő sorozat írója Christopher Priest volt.

A Captain America negyedik sorozata alatt jelent meg 2003-ban a hétrészes Truth: Red, White & Black című minisorozat is, melynek írója Robert Morales, rajzolója Kyle Baker volt. A retcon-történet cselekménye az után játszódott, hogy dr. Erskine halálával a szuperkatona-szérum titka is a sírba szállt. Az Egyesült Államok kormány azonban látva a szérum Rogers-en kifejtett hatását nem volt hajlandó belenyugodni annak elvesztésébe. Az új szérumon Josef Reinstein kezdett dolgozni, amit afroamerikai katonákon tesztelt. A kísérleteket csak néhányan élték túl, és az ezt követő küldetések során az osztag többi tagja is odaveszett, kivéve Isaiah Bradleyt. 1942 októberében Bradleyt egy öngyilkos küldetésre küldték a frontvonal mögé. Bradley ekkor ellopta és magára öltötte Amerika Kapitány egyenruháját. A küldetést sikeresen végrehajtotta, de közben a német katonák fogságába esett. Miután a szövetségesek kiszabadították börtönbe zárták fegyelemszegés miatt. Steve Rogers ezekről az eseményekről csak évtizedekkel később értesült a történetben.^[20] A sorozat vegyes kritikákat kapott. A történetnek nem volt különösebb hatása a Marvel sorozataira és a benne bemutatott új szereplők is csak két évvel később, 2005 közepén a Young Avengers című képregényben bukkantak fel ismét. Morales a Truth után a 21. számmal átvette Amerika Kapitány sorozatát is, de mindössze 8 számának volt az írója.

A negyedik sorozat utolsó történetének alkotópárosa Robert Kirkman és Scot Eaton volt. Az Angyalok, oszolj! (Avengers Disassembled) című crossover részét képező négy szám a Bosszú Angyalai csapatának széthullásához vezető eseménysorozat része volt. A Captain America negyedik sorozata a 32. számmal, 2004 decemberében ért véget.

[szerkesztés] Amerika Kapitány ötödik sorozata

A Captain America ötödik sorozata 2005 januárjában indult útjára. Az új alkotócsapat tagjai Ed Brubaker író és Steven Epting rajzoló lettek. Brubaker korábban a DC Comics és a Wildstorm sorozatain dolgozott, a Marvel berkeiben Amerika Kapitány kalandjai az első sorozatok egyike volt, amin dolgozni kezdett. A Captain America Brubaker és Epting munkájának köszönhetően addig sokáig nem tapasztalt sikereket ért el. A Wizard magazin olvasói 2005 legjobb sorozatának választották az Amerika Kapitány kalandjait bemutató képregényfüzetet. Brubaker a történetben visszanyúl egészen a kezdetekhez és új megvilágításba helyezte Amerika Kapitány és Bucky régi kalandjait. Buckyt egészen addig csupán a katonatábor kabalájának tekintették, aki szerencsés véletlen folytán került Amerika Kapitány mellé. Az új megvilágításban Bucky valójában képzett katona volt. A történeteket sűrűn átszövő, a második világháború eseményeire való visszaemlékezések után, melyben Bucky szerepe is átértékelődött, Brubaker visszahozta Buckyt a sorozatba, immár Télkatona neven.

A sorozat a 22. számtól a 24-ig a szuperhősöket megosztó Polgárháború című crossover-történet részét képezte. A háborúban Amerika Kapitány a szuperhős-regisztrációs törvényt ellenzők táborához csatlakozott és az ellenálló mozgalom vezetője lett.

[szerkesztés] Steve Rogers halála

A polgárháború végén Rogers, látva a mérhetetlen pusztítást, letette a fegyvert és az igazságszolgáltatásra bízta magát. A Captain America 25. számában, 2007. március 7-én Amerika Kapitányt a bíróság épülete előtt gyilkolták meg. Brubaker, aki maga is az álarcos hős kalandjain nőtt fel, úgy nyilatkozott, hogy nem volt könnyű feladat megölnie a szereplőt. Ezzel együtt azonban szerette volna megtudni, hogy mit jelent egy hős az amerikaiak számára az igencsak megosztott országban. Tapasztalatait így foglalta össze:

	Ahogyan én látom a kemény baloldali rajongók azt akarják, hogy a Kapitány álljon ki és tartson beszédet az utcasarkon George W. Bush kormánya ellen, az igazán jobboldali rajongók pedig azt akarják, hogy Bagdad utcáin portyázzon és üsse ki Szaddám Huszeint.
– Ed Brubaker[21]

Amerika Kapitány halálának híre a médiában is eddig nem tapasztalt hírverést indított meg. A népszerű képregényhős halálának hírét a New York Daily News a főoldalon hozta „Egy legenda halála” címen, de többek között a Newsweek és a Los Angeles Times is beszámolt róla. Amerika Kapitány egyik megalkotója, az akkor 93 éves Joe Simon így nyilatkozott: „Pokoli időpontban hagyott itt minket. Csak most lenne rá igazán szükség.”^[21]

Az újságírókban és rajongókban természetesen rögtön felmerültek a „valóban halott?” és a „mi lesz az álarc sorsa?” kérdések. Joe Quesada, a Marvel Comics főszerkesztője egy, a CNN-nek adott interjújában ezekre így válaszolt:

	Volt idő amikor a képregényekben a szereplők meghaltak és aztán egyszerűen visszatértek. A halálnak és a feltámadásnak nagyon kicsi jelentősége volt. Én csak annyit kérek az íróimtól, hogy ha végeznek egy szereplővel, engedjék meg, hogy a halál is betöltse a maga szerepét. Mi lesz az egyenruha sorsa? És mi történik a Kapitány barátaival és ellenségeivel? Hogy ezeket megtudják, kénytelenek lesznek elolvasni a képregényt.
– Joe Quesada[22]

Manhattan egyik legnagyobb képregényboltjának társtulajdonosa, Gerry Gladston így kommentálta Amerika Kapitny halálát: „Megdöbbentett. Erre nem számítottam. Jobban szerettem volna, ha nem ölik meg – viszont az eladások biztos nőni fognak.”^[21] A Kapitány halála valóban mindenkit meglepett, és üzleti szempontból is sikeresnek bizonyult. A Diamond, Észak-Amerika legnagyobb képregény-viszonteladójának adatai szerint ebben a hónapban valamivel több mint 290 500 példány kelt el a sorozat 25. számából, mellyel a hónap eladási listáinak élére tört.^[23] A 25. szám két borítóval került a képregényboltokba. Az egyiket a sorozat rendszeres rajzolója, Steve Epting, a másikat, a „variant cover”-t Ed McGuinness készítette. A CNN-en közölt és más médiumokban is megjelent hírek után a képregényboltok hamar kifogytak a 25. számból, még az egy ember – egy darab korlátozás ellenére is. Az eBay aukciós weboldalon azonnal feltűntek a megvásárolható képregények, melyekre a licit (az eredeti és az alternatív borítós egy-egy példányára) akár 90 dollár fölé is mehetett (a képregény eredeti ára 3,99 dollár volt). Emellett sokakat megtévesztett a „variant cover” megnevezés is. Bár általában ez a kifejezés arra is utal, hogy ebből a fajtából kevesebb példányszám kerül a boltokba, ebben az esetben a variant és az eredeti borítós példányokat egyenlő példányszámban nyomtatták.^[24] 2007 júliusában kiadták a 25. szám „rendezői változatát” Epting új borítórajzával és kiegészítő háttéranyagokkal. Mark Gruenwald özvegye, Catherine Schuller Gruenwald, akinek férje 10 éven át volt a sorozat írója, úgy nyilatkozott, hogy férjének nagyon tetszett volna az, ahogyan mindenki felkapta a fejét kedvenc szereplőjének halálára.^[25]

Amerika Kapitány halála Michael Germana, a West Virginia University popkultúra szakának professzora szerint az amerikai társadalomban végbemenő változásokat jellemzi, azt ahogyan az amerikaiak magukat és a nemzethez való viszonyukat látják.^[26] Amerika Kapitány, vagyis Steve Rogers halála bármilyen nagy fordulatot és meglepetést is okozott az olvasók számára, Rogers nem először halt meg a sorozat első számának megjelenése óta. Ahogyan Quesada is megjegyezte, a halál a szuperhősök számára nem ritkán csak átmeneti állapot, nyilatkozatából úgy tűnik, Steve Rogers ezúttal valóban eltávozott a Marvel hőseinek táborából. Mivel azonban Amerika Kapitány egy eszme megtestesítője, egyelőre nyílt kérdés maradt, hogy ezután ki fogja viselni a Kapitány egyenruháját. A Diamond év végi adatai alapján a Captain America 25. száma 2007 legnagyobb példányszámban eladott képregényfüzete lett.^[3]

[szerkesztés] In Memorian Steve Rogers

Steve Rogers halálát nemcsak az olvasók, de a Marvel-univerzum kitalált szereplői is kételkedve fogadták. 2007 áprilisában jelent meg az első száma a Fallen Son: The Death of Captain America című ötrészes minisorozatnak, melyben Jeph Loeb író azt mutatta be, hogy Rogers barátai és bajtársai, köztük Rozsomák, Pókember, Vasember és sokan mások hogyan reagáltak halálára. Loeb utoljára 1996-ban, Amerika Kapitány második sorozatán dolgozott egy rövid ideig. A minisorozat erős érzelmi töltéssel rendelkezik. Az öt szám mindegyike az Elisabeth Kübler-Ross által meghatározott, a gyász öt fázisának egyikét, a tagadást, a dühöt, az önvádat, az elzárkózást és a megbékélést dolgozza fel. A cselekmény egyetlen éjszaka leforgása alatt, több helyszínen, egy-egy szereplőt és érzéseit előtérbe helyezve zajlik. A minisorozat mindegyik számán más rajzoló dolgozott, így Leinil Yu, Ed McGuinness, ifj. John Romita, David Finch, és John Cassaday. A Fallen Son eseményei a Captain America 25. és 26. száma között zajlanak.

[szerkesztés] A sorozat folytatódik

Rogers halála után a sorozat eddigi mellékszereplői, a Sólyom, a Télkatona, és Sharona Carter léptek elő főszereplőkké és megpróbálják felderíteni az összeesküvést, melynek Rogers áldozatául esett. A sorozat írója, Ed Brubaker úgy nyilatkozott a Newsarama.com képregényekkel foglalkozó híroldalnak, hogy egyelőre nem szándékozik sem feltámasztani Rogerst, sem pedig bemutatni egy új Amerika Kapitányt. Brubaker a Rogers halálával kezdődő, Az Álom halála című hatrészes történetet, egy lassabb, de ugyanakkor cselekményekben gazdag átmeneti egységnek szánta a sorozatban, mely előkészíti Az Álom terhe címet viselő következő történet.^[27]

Előzetes információk szerint az új Amerika Kapitány a sorozat 34. számában, 2008 januárjában fog színre lépni, de hogy Rogers halála után ki ölti majd magára az álarcot, még rejtély. Az új Amerika Kapitány új egyenruháját Alex Ross tervezte Ed Brubaker, Steve Epting és Tom Brevoort szoros együttműködésével. A hős megjelenésén talán a legradikálisabb változás, hogy az új Kapitány pajzsa mellett pisztollyal és késsel is fel lesz fegyverkezve.^[28]

	Ahogyan az már megszokott, mikor megváltoztatunk valamit egy klasszikus szereplőn, lesznek olyanok, akik szeretni és olyanok, akik gyűlölni fogják. De megvan az az előnye, hogy ő már nem Steve Rogers, így ami negatívnak vagy pozitívnak hatott az ő esetében, nem feltétlenül lesz igaz az új fickóra.
– Tom Brevoort[28]

[szerkesztés] Szerzői jogi viták

1966 és 1967 között Joe Simon jogi úton megpróbálta visszaszerezni Amerika Kapitányhoz fűződő szerzői jogait. Simon állítása szerint Amerika Kapitány figuráját szabadúszóként, egyedül alkotta meg, mielőtt átadta volna a Timely Comicsnak, a Marvel jogelődjének. 1969 novemberében kiderült, hogy Simon akkoriban alkalmazottként minden jogát átruházta a kiadóra. Az 1976-ban életbelépett szerzői jogi törvény (Copyright Act) 304 § (c) pontja szerint a szerzők (vagy haláluk esetén örököseik) visszaigényelhetik a szerzői jogokat azok második ötvenhat éves periódusra való megújítása során, még akkor is, ha jogaikat korábban átruházták. Kivételt képez, ha a művet alkalmazottként vagy megbízásból alkották. 1999 decemberében Simon a törvényre hivatkozva ismét megpróbálta visszaszerezni a jogokat, de a bíróság ismét elutasította.^[29][30][31]

[szerkesztés] Bírálatok és párhuzamok

Amerika Kapitány képregényei talán egész megjelenésük során nem váltottak ki olyan erős kritikákat, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után közel egy évvel megjelent, de még a terrorcselekménnyel foglalkozó 4. sorozat első hat száma idején. Ezek tartalmazták a New Deal című történetet.

	...az új Amerika Kapitány kitűnő példája annak, hogy a nacionalizmus egyik népszerű szimbóluma átalakul egy, az Egyesült Államokra sújtó bunkósbottá. Ennek a közkedvelt hazafias ikonnak az átalakítása egyik fényes példája annak a nyugtalanító és tagadhatatlanul jelenlévő trendnek egy erős iparágban, mely folyamatos befolyást gyakorol a fiatalságra szerte a világban.
– Michael Medved[32]

Michael Medved, konzervatív amerikai író, kritikus és rádiós műsorvezető, a Foundation for Defense of Democracies honlapján megjelent egyik írásában erős kritikát gyakorolt a John Ney Rieber által írt történetről. Medved egyik fő kritikai pontja, hogy a történet morálisan egyenlővé teszi a történetben megjelenő, egy kisváros lakosságát túszul ejtő terroristák tetteit, a második világháború során Drezdát lebombázó amerikaiakéval. A történet egy másik, kritikával illetett pontja az volt, melyben az író azt sugallta, hogy egyes kormánytagoknak köze lehet az Államokat ért terrortámadáshoz. Medved kritikáinak másik tárgya volt egy szintén Amerika Kapitánnyal kapcsolatos sorozat, a Truth – Red, White and Black, melyben az Egyesült Államok kormánya Josef Mengele kísérleteire emlékeztető módszerekkel próbálja újra előállítani a szuperkatona-szérumot, mely Steve Rogerst Amerika Kapitánnyá tette.^[32] A Science & Education című folyóirat Captain America, Tuskegee, Belmont, and Righteous Guinea Pigs: Considering Scientific Ethics through Official and Subaltern Perspectives című száma szintén foglakozott a minisorozattal az etnikumokon végzett emberkísérletek témakörével kapcsolatban.^[33]

John Shelton Lawrence, a Morningside College volt filozófiaprofesszora, és Robert Jewett a The Myth of the American Superhero (2002) és a Captain America and the Crusade Against Evil: The Dilemma Of Zealous Nationalism (2003) című könyvükben többször említik az „Amerika Kapitány-komplexust”. Magyarázatukban az Amerika Kapitány-komplex a polgári hit bipoláris formája, mely bizonyos időközönként támogatja a gonosz erők elleni keresztes hadjáratot, és ennek gyakran bibliai béketeremtő szerepet tulajdonít. Mivel Amerika Kapitánynak is mindig a saját kezébe kell vennie a törvényt, hogy leszámolhasson a gonosszal, ez a polgári hit is konfliktust szül a szent hadjárat és a törvények uralma között. Az írók szerint az Egyesült Államok polgárai elnöküknek tulajdonítják az erőt, mely megvédi őket és elpusztítja a gonoszt. Ez megfigyelhető volt már az első világháború alatt is, mikor Thomas Woodrow Wilson démonizálta a német császárt, amellett, hogy nem akart belépni a háborúba.^[34]

[szerkesztés] Steve Rogers

[szerkesztés] Eredettörténet: Újjászületés Hadművelet

Steve Rogers 1917. július 4-én (vagy valamikor 1922-ben) született Manhattanben, a Lower East Side-on. Szülei, Joseph és Sarah Rogers ír bevándorlók voltak. Édesapja 1920-ban, édesanyja 1934-ben hunyt el.^[35] 1940-ben Rogers főiskolán képzőművészeti hallgató volt, mikor elborzadva a Harmadik Birodalom felemelkedésén és embertelen tettein, sorozásra jelentkezett. Gyenge testalkata miatt alkalmatlannak nyilvánították, de egy katonatiszt, aki tesztalanyokat keresett egy titkos tervezethez, felajánlotta neki a lehetőséget, hogy a program keretein belül szolgálja hazáját. Az Újjászületés Hadművelet fedőnevű tervezet a Fegyver Plusz első kísérlete volt egy élő fegyver létrehozására.^[36] Az „1-es számú Fegyvert” az úgynevezett szuperkatona-szérummal kívánták megteremteni. A szérumot egy német tudós, dr. Abraham Erskine, fedőnevén dr. Reinstein fejlesztette ki. Idővel a kimerítő és embert próbáló edzésprogramok és vizsgálatok után Rogerst választották ki az új szuperkatona-szérum tesztelésére. 1941. március 10-én Erskine beadta Rogersnek a szuperkatona-szérumot, majd a hatás stabilizációja miatt vita-sugarakkal bombázta Rogers testét. A szérum azonnal hatni kezdett és egészen a fizikai határokig megerősítette Rogers izomzatát. Ebben a pillanatban azonban egy náci kém is felfedte magát és lelőtte Erskinet. Rogers dühében megölte a kémet és megesküdött, hogy egész életében az elnyomás ellen fog küzdeni.

Mivel dr. Erskine halálával a szérum titka is látszólag a sírba szállt, az amerikai kormány a legtöbbet akarta kihozni egyetlen szuperkatonájából. Rogerst mint kémelhárítót és mint szimbólumot akarták felhasználni. Rogers skiccei alapján elkészítették számára az Amerika Kapitány egyenruhát és megkapta első golyóálló pajzsát is. Ezután Virginába, a Lehigh táborba helyezték át, ahol a kétbalkezes közkatonát alakítva tartotta titokban második személyazonosságát. Állomáshelyén összebarátkozott a tábor fiatal „kabalájával”, James Buchanan „Bucky” Barnessal. Bucky hamar felfedezte, hogy Rogers maga Amerika Kapitány, és egy németországi kalandjuk után Rogers beleegyezett, hogy a fiatal fiú a társa legyen a nácik elleni küzdelemben.

[szerkesztés] Rejtélyes múlt

Miután Rogers visszatért az Avengers 4. számában, emlékei foszlányosak és töredezettek voltak. A Captain America 222. számában Rogers nyomozni kezd múltja után. A Pentagon archívuma szerint második neve Grant, a marylandi Sayville-ben nőtt fel, apja pedig diplomata volt. A sorozatban megemlítik, hogy volt egy Mike nevű testvére is. A Captain America 247. számában Roger Stern és John Byrne ezt egy retcon keretében cáfolták meg. A By the Dawn’s Early Light! című történet visszapillantásában a katonaság szándékosan hamis emlékeket ültet Rogersbe. Erre azért volt szükség, hogy ha az ellenség elfogná Rogerst, ne juthassanak titkos adatokhoz.

Rogers születési dátuma továbbra is tisztázatlan. Az 1991-es The Adventures of Captain America: Sentinel of Liberty című minisorozatban az 1917. július 4-i dátum szerepelt, míg a 2007-es All-New Official Handbook of the Marvel Universe A to Z: Update második számában 1922.

[szerkesztés] Személyisége

Steve Rogers, vagyis Amerika Kapitány igen jelentős jellemfejlődésen ment keresztül megalkotása óta. A képregények aranykorában Rogers, a húsz év körüli idealista, szélsőségesen hazafias, a „kapitalista világot” képviselő szuperhős volt. A második világháború évei alatt minden fekete vagy fehér, barát vagy ellenség volt számára.^[37]

Az első író, aki elkezdte átformálni, mélyíteni Rogers személyiségét, Stan Lee volt. Lee Pókember, egy fiatal, a hétköznapi élet nehézségeivel is küzdő fiatal hős megalkotásával adott új irányt a képregényszereplők személyiségfejlődésének. Stan Lee ugyanígy kezdte újraalkotni Steve Rogers személyiségét is. A majd húsz évig tartó hibernációból ébredő Rogers egy időben eltévedt, a harctéren hős, de a hétköznapi életben kicsit bizonytalan ember lett, aki ráadásul még legjobb barátját, Buckyt is elveszítette.

Rogers, aki korábban megingathatatlanul hitt az Egyesült Államokban, kezdte megkérdőjelezni politikájának helyességét. Ennek a folyamatnak a csúcspontja az volt, mikor Steve Englehart Titkos Birodalom című története után, Rogers annyira csalódik hazájában, hogy egy időre szögre akasztja Amerika Kapitány egyenruháját. Ezen a ponton kezdett megfogalmazódni a gondolat, hogy Amerika Kapitány már nem is teljesen Amerikát képviselte, hanem azt, amit Amerika kellene, hogy képviseljen. Englehart ezt később azzal a példával magyarázta, hogy mikor az ember kikerül az iskolapadból és felnő, meglátja hogy Amerika nem egészen olyan, mint amiket tanítottak róla. Más szóval Amerika Kapitány is felnőtté vált. Az 1980-as évekre az effajta belső morális válság véget ért és Amerika Kapitány némileg ismét neokonzervatív lett.

	Steve Rogers Amerika legnagyszerűbb nemzedékének szülötte. A nagy gazdasági világválság évei alatt nőtt fel és a nehézségek és létbizonytalanság ellenére sem adta fel az amerikai álomba vetett hitét.
– Roger Stern[5]

Amerika Kapitány személyisége íróról íróra, a mindenkori politikai helyzet hatására formálódott, követve a közhangulat változását. A hős először az Egyesült Államokat, majd később inkább annak lelkiismeretét, az „amerikai álmot” szimbolizálta. Emellett a Kapitány mindig is a hétköznapi, egyszerű emberek hőse volt. Az új évezredben John Ney Reiber történeteiben Amerika Kapitány még emberközelibbé vált, kevésbé szuperhős és inkább katona, akinek ismét szembesülnie kell a nemzetek közötti háború borzalmaival.

2007-ben, a szuperhősök polgárháborújában Amerika Kapitány életében ismét felvetődött a morális kérdés, a haza és a kormány közötti ellentét. Rogers a kormány törvénye ellen, az egyéni szabadság oldalán szállt harcba.

[szerkesztés] Képességei és készségei

Steve Rogers nem rendelkezik emberfeletti képességekkel, de a szuperkatona-szérumnak köszönhetően az emberi nem „legtökéletesebb példánya” vált belőle. Ereje, gyorsasága, kitartása és érzékszervei a fizikai határokon belül a végsőkig fejlődtek. Képes több mint 360 kg-os súlyt felemelni és akár 48 km/óra sebességgel futni hosszabb ideig is. Rogers egy rövid időre emberfeletti fizikai erőre tett szert, mikor a Vipera nevű bűnöző mérge kölcsönhatásba lépett a szervezetében lévő szuperkatona-szérummal. Ez a különleges képessége azonban hamar elhagyta.^[38] Ebben az állapotban három tonnát is ki tudott nyomni.

Rogers több alkalommal is elveszítette a szuperkatona-szérum jótékony hatását. A Captain America 377. számában teljes vérátömlesztést kapott, mivel kapcsolatba került a Jég nevű kábítószerrel, melytől paranoid és erőszakos lett. A vérátömlesztéssel azonban kiürült szervezetéből a szuperkatona-szérum is, és erőnlétét csak kemény edzéssel tudta megőrizni. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, a 384. számban kiderült, hogy Rogers szervezete újratermelte a szérumot. Később a túlzott és sok éves fizikai igénybevétel miatt a szuperkatona-szérum már nem volt képes megfelelően működni Rogers testében, ami teljes bénulással, és végül halállal fenyegetett. Rogers kénytelen lett egy, a Vasember-páncélhoz hasonló szerkezetet viselni, de ezzel is csak némi időt nyert. Rogerst végül egy teljes vérátömlesztéssel és csontvelő-átültetéssel mentették meg.^[39] A donor a Vörös Koponya volt, akinek a tudata akkor egy Rogers génállományából klónozott testben lakott. Ez a történet arra enged következtetni, hogy a szuperkatona-szérum génmódosító hatással rendelkezik.

Rogers többféle küzdősportban jártas, boksz- és dzsúdótudása ötvöződik egyedülálló akrobatikus képességeivel, mellyel sajátos harcstílust alakított ki. Pajzsát diszkoszként elhajítva képes több ellenséget is egyszerre harcképtelenné tenni úgy, hogy a pajzs bumeráng módjára visszatér hozzá. Harctéri tapasztalatai révén kiváló vezető és taktikus.

A harcban és a bűnüldözésben hasznos adottságokon kívül Rogers tehetséges grafikus is. Folyékonyan beszél németül és oroszul.

[szerkesztés] Felszerelése és fegyverzete

Amerika Kapitány egyetlen fegyvere a pajzsa, melyből első megjelenése óta több eltérő kinézetűt is használt. Az első, háromszögletű pajzsa a Captain America Comics első számában szerepelt először. A képregény második számában már korong alakú pajzsát használta, melyet a történet szerint személyesen Roosevelt elnöktől kapott. Valójában a pajzs cseréjére az MJL Comics reklamációja miatt volt szükség, mivel annak kinézete túlságosan hasonlított saját szuperhősük, a Pajzs egyenruhájára. Korong alakú pajzsát vibránium és egy kísérleti acélötvözet kombinációjával hozta létre dr. Myron MacLain, egy amerikai tudós. A különleges anyagoknak és eljárásnak köszönhetően a pajzs gyakorlatilag elpusztíthatatlan. Rogers nemcsak védekezésre használja a pajzsot, hanem diszkosz módjára elhajítva igen hatékony támadófegyverként is szolgál számára.

Egyenruhája tűzálló anyagól készült, alatta pedig könnyű duralumínium páncélinget hord.

[szerkesztés] Joe Quesada áttöri a negyedik falat

Amerika Kapitány legendás korong alakú vibránium pajzsáról két „eredeti” másolat készült, melyek első tulajdonosa a sorozat egyik írója, Mark Gruenwald volt. Gruenwald halála után az egyik pajzs a Marvel egyik munkatársának, Tom Brevoortnak az irodájába került. A másik pajzs, melyet Brevoort nyilatkozata szerint az „elátkozott pajzsnak” is neveztek, azóta eltűnt. Az elátkozott pajzs arról kapta becenevét, hogy akinek Gruenwald halála után a birtokába jutott, nem sokkal később kirúgták a Marveltől.^[40]

Miután a Captain America 2007-ben megjelent 25. számában Steve Rogers elhunyt, a Marvel honlapján megjelent egy hír, miszerint a legendás pajzsnak nyoma veszett, és hogy a Marvel egyik kitalált kémelhárító szervezete, a S.H.I.E.L.D. nagy erőkkel nyomoz a tettes után. A cikkben a feltételezett elkövetőről még egy rajz is megjelent, amelyen egy szemüveges férfi volt látható.^[41] Rogers eltűnt pajzsa nem sokkal később Stephen Colbert, amerikai komikus The Colbert Report című műsorában tűnt fel. Colbert, aki maga is képregényrajongó, felolvasott egy levelet, melyben Joe Quesada, a Marvel akkori főszerkesztője tolmácsolta neki Steve Rogers végakaratát, mely szerint Colbert örökölje a pajzsot.^[42] A pajzs, melyet Colbert valóban meg is kapott, az volt, amelyik korábban Brevoort irodáját díszítette. Quesada egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy Brevoort aznap nem is volt az irodájában, amikor elvitték onnan a pajzsot, és mikor visszajött, igencsak ingerült volt emiatt.^[43]

[szerkesztés] A sorozat mellékszereplői

A sorozat két legrégebbi mellékszereplője, Bucky és Betsy Ross, egy időben jelentek meg Amerika Kapitánnyal a Captain America Comics első számában 1941-ben. Bucky Amerika Kapitány hűséges társa volt a második világháború alatt. Betsy Ross a katonaság, majd később az FBI kötelékében teljesített szolgálatot. A Kapitány a második világháború ideje alatt a Megszállók csapatában a Torpedóval, a Fáklyával és a Fáklya ifjú társával, Toroval együtt harcolt a szövetséges erők oldalán.

Miután 1964-ben a Bosszú Angyalai kiszabadították Rogerst a jég fogságából, csatlakozott az Angyalok csapatához, és számos szuperhőssel szolgált együtt. 1966-ban mutatkozott be Sharon Carter, a S.H.I.E.L.D. 13-as ügynöke, Rogers leendő barátnője, aki régi szerelmének, Peggy Carternek az unokahúga volt. Sharon Carter a továbbiakban, kisebb-nagyobb megszakításokat leszámítva mindig is Rogers szerelmének tárgya maradt. Nick Fury, a S.H.I.E.L.D. igazgatója szintén ebben az évben bukkant fel először Amerika Kapitány kalandjaiban, de már egy korábbi kiadványban, a Sgt. Fury and his Howling Commandos 1964-ben megjelent 13. számában is harcoltak már együtt a nácik ellen. Sam Wilson, a Sólyom 1969-es felbukkanása után nem sokkal lett Rogers társa a bűn elleni küzdelemben. 1980-ban, a Captain America 248. számában tűnt fel először Bernie Rosenthal, aki hamarosan romantikus kapcsolatba is került Rogersszel, de csak jóval később jött rá, hogy Rogers Amerika Kapitány. John Marc DeMatteis, aki 1981 és 1984 között volt a sorozat írója, a 170. számban bemutatott egy új epizódszereplőt, Arnie Roth-ot. Roth Rogers legjobb gyermekkori barátja volt, akivel szinte testvérekként nőttek fel. Annak ellenére, hogy Arnie egy másik férfival élt együtt, a legtöbb olvasónak fel sem tűnt, hogy Arnie homoszexuális volt.

	Valahogy laza dolog volt Amerika Kapitánynak egy meleg legjobb barátot adni, mikor a barátnője (Bernie Rosenthal) már nyíltan zsidó, a másik legjobb barátja (a Sólyom) pedig egy fekete fickó volt. Amerika egy tökéletes mikrokozmosza, annak egy ideális állapotában.
– J.M.DeMatteis[5]

A sorozat 310. számában, 1985 októberében mutatkozott be a Gyémánthátú néven tevékenykedő Rachel Leighton, a Kígyóhorda egyik tagja, aki azonban később felhagyott a bűnöző életvitellel, és Rogers barátnője lett.

[szerkesztés] Ellenfelek

Amerika Kapitány számos ellenséggel küzdött megjelenései során. A mi világunk egyfajta alternatív valóságaként megjelenő Marvel-univerzum lényegéből adódóan ezek között voltak valós, élő személyek, politikai rendszerek és nagyhatalmak is. A második világháború ideje alatt megjelenő képregényekben a főellenség a Harmadik Birodalom és a Japán Birodalom, valamint ezek valós és kitalált személyei voltak. Az 1950-es években a kommunizmus vált Amerika, és így Amerika első számú hősének ellenfelévé. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a valós ellenség fogalma új értelmezést kapott. Már nem egy ország vagy nép testesítette meg, hanem egy „gondolat”.

	Mit mondunk a gyermekeknek? Azt, hogy a gonosz egy idegen arc? Nem. A gonosz a gondolat, ami az arc mögött bújik meg...
– Amazing Spider-Man #36 (második sorozat)

Amerika Kapitánynak kalandjai során természetesen számos kitalált ellenfele is volt. Köztük a Vörös Koponya, a két Zémó Báró, Arnim Zola, Batroc, Dr. Faustus, M.O.D.O.K., a Vérbáró, Halálfej, Nefarius, az A.I.M. és a Kígyóhorda.

[szerkesztés] Mások Amerika Kapitány egyenruhájában

Steven Rogers, Steve Rogers egyik őse az amerikai függetlenségi háborúban a britek ellen lázadó „hazafiak” egyik kapitánya volt. Rogers kapitány a háború alatt egy alkalommal egy hasonló jelmezt öltött magára.^[44] Dr. Erskine halálával az eredeti szuperkatona-szérum titka is sírba szállt. Az amerikai kormány egy új szérumon kezdett dolgozni, melyet afroamerikai katonákon tesztelt. A kísérleteket csak néhányan élték túl, köztük Isaiah Bradley, aki 1942 végén küldetése során magára öltötte Amerika Kapitány egyenruháját. Közvetlenül Rogers eltűnése után az egyenruhát William Naslund, ’76 Szelleme öltötte magára. Naslund halála után az egyenruhát Jeffry Mace, a Hazafi viselte. Nem tudni pontosan, hogy Naslund és Mace az eredeti Captain America Comics mely számaiban szerepeltek Steve Rogers helyett. Mivel Rogers valamikor 1945-ben tűnt el, Naslund valahol a 44. és 51. szám között vehette át Amerika Kapitány szerepét. A Naslund és Mace közötti váltás nagyjából az 58. és 59. szám között lehetett. Az 1950-es években Amerika Kapitány egyenruháját az utólag csak a „Nagy Igazgató” néven emlegetett férfi viselte. A „komcsiverő” Amerika Kapitány a Young Men 24. és 28. számai, valamint a Captain America Comics 76. és 78. számai között szerepelt Rogers helyett. Közvetlenül Rogers visszatérése előtt, a Strange Tales 114. számában az egyenruhát az Akrobata néven ismert bűnöző öltötte magára. Rogers visszatérése után, a Tales of Suspense 96. számában, 1967-ben három meg nem nevezett férfi is felvette az egyenruhát, de bűnüldözői pályafutásuk nem tartott sokáig. Sam Wildon, a Sólyom akkor vette fel az Amerika Kapitány identitást, mikor barátját halottnak hitte.^[45] Bob Russo, egy baseballjátékos, „Sebhelyes” Turpin, egy motorosbanda tagja, valamint Roscoe, egy brooklyni fiú rövid ideig viselték Amerika Kapitány egyenruháját a sorozat 178. és 183. számai között az 1970-es évek közepén, mikor Rogers a Nomád fedőnevet használta. John Walker, későbbi nevén USA Ügynök a Captain America 336. és 350. számai között viselte az egyenruhát és a nevet a kormány megbízásából, miután Rogerst megfosztották tőle. Clint Barton, az egykori Sólyomszem 2007-ben, Rogers halála után egy éjszakára öltötte magára az egyenruhát a Fallen Son című minisorozat 3. számában.

A Szovjetunió az Egyesült Államok mintáját követve szintén megalkotta saját nemzeti bajnokát, a Vörös Őrt, akinek a személyazonosságát szintén mások is felvették az évek során. Protocide, mint Amerika Kapitány „gonosz ikertestvére” is hasonló egyenruhát viselt mint Amerika Kapitány. A 2004-es Captain America and the Falcon sorozatban az „Ellen-Kapitány”-nak becézett személy azért öltötte magára az egyenruhát, hogy elhitesse, ő Amerika Kapitány. Rogers halála után a Punisher War Juornal 6. számában feltűnt az új Gyűlöletszító, aki Amerika Kapitány egyenruhájának egy náci változatát viselte és az volt a szándéka, hogy faji háborút robbantson ki az Államokban. A Megtorló, aki a szuperhősök polgárháborúja alatt Rogers oldalán harcolt, de módszerei miatt végül kizárták a csapatból, szintén új egyenruhát öltött, mely keveréke volt a sajátjának és a Kapitányénak.

[szerkesztés] Amerika Kapitány a Marvel alternatív valóságaiban

A Marvel más szereplőihez hasonlóan Amerika Kapitánynak, vagyis Steve Rogersnek is számos énje létezik a Marvel-multiverzum párhuzamos valóságaiban. A Marvel koncepciója szerint ezek az ének ugyanolyan valósak, mint a Marvel mainstream univerzumában, besorolás szerint a 616-os Földön létező Steve Rogers. Ezeknek az alternatív éneknek a többsége csupán egy-egy történetben, elsősorban a What If sorozat számaiban tűntek fel. Jelentősebbnek a Marvel Újvilág-univerzumának (eredetileg; Ultimate), besorolás szerint az 1610-es Föld Amerika Kapitánya mondható.

[szerkesztés] Megjelenése a képregényeken kívűl

Amerika Kapitány első megjelenése óta a hősies, tántoríthatatlan és sok esetben a túlzó patriotizmus szimbólumaként ivódott bele az amerikai popkultúrába. Több film és videojáték főhőseként szerepel. Neve felbukkan filmekben, televíziósorozatokban és együttesek dalszövegeiben is. Az évek során több Amerika Kapitánnyal kapcsolatos játék, köztük számos akciófigura is megjelent.

[szerkesztés] Megjelenése filmekben és rajzfilmekben

Amerika Kapitány alakjának első képregényen kívüli adaptációja egy 1944-ben készült, 15 epizódra bontott fekete-fehér film volt. A Captain America című, 244 perces film a képregényből csupán Amerika Kapitány egyenruháját őrizte meg, a főhős egy Grant Gardner nevű ügyvéd volt, akit Dick Purcell alakított. A film nemcsak Steve Rogers személyazonosságától fosztotta meg Amerika Kapitányt, hanem pajzsától és hűséges társától, Buckytól is. A történetben Amerika Kapitány a Szkarabeusz (Lionel Atwill) nevű gonosztevő után nyomoz társa, Gail Richardson (Lorna Gray) segítségével. Amerika Kapitány legközelebb 1966-ban tűnt fel a televíziók képernyőjén a Marvel Superheroes című rajzfilmsorozat 13 epizódjában. A sorozatban igen csekély volt az animáció, az egyes képeket közvetlenül a képregények lapjairól másolták át a filmkockákra. 1979-ben két tévéfilm is készült Reb Brown főszereplésével Captain America és Captain America II: Death Too Soon címmel. Steve Rogers (Reb Brown) ebben a filmben egy volt tengerészgyalogos. Apja egy tudós volt, aki a második világháború alatt kifejlesztette a FLAG nevű szuperkatona-szérumot, amiért kollégái az „Amerika Kapitány” becenevet adták neki. Ellentétben az 1944-es feldolgozással, Amerika Kapitány itt már pajzsával együtt szerepel. A szereplő modernizálása céljából a Kapitány még egy high-tech motorkerékpárt is kapott, viszont igazi szupergonosztevők ebben a feldolgozásban sem bukkannak fel. A második filmben Amerika Kapitány ellenfelét, a Miguel nevű ördögi terroristát Christopher Lee alakította. Mindkét filmet a Universal Television készítette. A képregény történetéhez a néhány filmadaptáció közül az 1990-es Captain America állt a legközelebb. A filmet a 21st Century Film Corporation készítette Matt Salinger főszereplésével. Amerika Kapitány ellenfelét, a Vörös Koponyát Scott Paulin alakította. Az alacsony költségvetéssel készült film eredetileg mozifilmnek készült, de végül csak videokazettán került kereskedelmi forgalomba. Amerika Kapitány egyik főszereplője volt a 2006-os Ultimate Avengers és az Ultimate Avengers 2 című animációs filmeknek. A két, egész estés rajzfilmet a Lions Gate Entertainment készítette és közvetlenül DVD-lemezen került forgalomba. A filmek története és szereplői a Marvel „hagyományos” Bosszú Angyalainak és az Újvilág sorozatában szereplő Különítménynek a keveréke volt. A Marvel Studios 2007 júniusában jelentette be, hogy a 2008-ban bemutatandó, Vasember kalandjait feldolgozó film után Amerika Kapitány lesz a stúdió következő projektje.

Amerika Kapitány főszerepben való megjelenésein kívül több rajzfilmsorozatban vendégszerepben is feltűnt, így az 1981-es Spider-Man és a Spider-Man and His Amazing Friends egy-egy epizódjában, az 1992-es X-Men sorozatban, az 1994-es Spider-Man több epizódjában, az Avengers: United They Stand és az X-Men: Evolúció egyes epziódjaiban.

[szerkesztés] Regények

Az első könyv, melyben Amerika Kapitány szerepelt, az 1968-as Captain America: The Great Gold Steal volt, melynek szerzője a neves sci-fi író, Ted White. 1998-ban jelent meg több Marvel könyvvel együtt a Captain America: Liberty’s Torch című regény. A könyvet Isabella és Bob Ingersoll írta. Amerika Kapitány mindkét könyvben jelentős eltéréseket mutat képregénybeli énjétől.

[szerkesztés] Videojátékok

Az első videojáték, melynek Amerika Kapitány volt a címszereplője az 1987-es Captain America Defies the Doom Tube volt. A játék Amstrad CPC, ZX Spectrum és Commodore 64 platformokon jelent meg. A játékosnak Amerika Kapitányt irányítva kellett behatolnia a címben is szereplő „Doom Tube” nevű létesítménybe és megakadályoznia a világ elpusztulását. Két évvel később, 1989-ben jelent meg a Spider-Man and Captain America in Doctor Doom’s Revenge. Az előző platformokon kívül az új játék Amiga, Atari ST és DOS rendszereken is megjelent. A játékos Pókemberrel és Amerika Kapitánnyal felváltva ütközhetett meg a gonosztevőkkel, akik között felbukkant Bartok, Bumeráng és Rinó is. Az 1991-es Captain America and the Avengersben is szerepelt, mely többek között Game Gearön, SNES-en és Game Boyon is megjelent. A játékban Amerika Kapitányon kívül a Bosszú Angyalai egyes tagjaival is küzdhetett a játékos New York utcáin, Atlantisz víz alatti birodalmában, majd a Hold felszínén, hogy végül legyőzze a Vörös Koponyát. A következő években Amerika Kapitány több verekedős játékban is feltűnt mint epizódszereplő vagy mint választható szereplő. Ezek közé a játékok közé tartozott például a Spider-Man and Venom: Maximum Carnage, a Marvel Super Heroes: War of the Gems, a Marvel Super Heroes vs. Street Fighter és a Marvel vs. Capcom: Clash of Super Heroes. 2005-ben jelent meg a Marvel Nemesis: Rise of the Imperfects, melyben Amerika Kapitány csak a PSP platformon megjelent verzióban játszható szereplő. A 2006-os Marvel: Ultimate Alliance a játék az év szinte minden forgalomban lévő platformján megjelent, Amerika Kapitány pedig mindegyiken a játszható szereplők közé tartozott.^[46]

[szerkesztés] Musical

Az 1980-as évek közepén a legtöbb Marvel Comics képregényben megjelent egy hirdetés, melyben 10 és 14 év közötti kislányokat kerestek a leendő Broadway-előadáshoz. A musical szerzői Mel Mandel és Norman Sachs voltak, de művük soha nem került bemutatásra. A darabban egy kislányé és a hatvan éves Amerika Kapitányé lett volna a főszerep.^[47]

[szerkesztés] Ajánlott kiadványok

• Captain America #252, 1980. december – dokumentáció: Steve Rogers lakása, szomszédai, barátai és társai a bűnüldözésben (angol nyelven)
• Captain America Annual #11, 1992. – dokumentáció: Amerika Kapitány 10 legádázabb ellensége, vibránium pajzsa és sugárhajtású repülőgépe (angol nyelven)
• Captain America #425, 1994. március – dokumentáció: Amerika Kapitány brooklyni főhadiszállása (angol nyelven)
• Official Handbook of the Marvel Universe: Golden Age, 2004. december – dokumentáció: Amerika Kapitány (angol nyelven)
• All-New Official Handbook of the Marvel Universe A to Z: Update #2, 2007. május – dokumentáció: Amerika Kapitány (angol nyelven)
• Wizard #187, 2007. május – Amerika Kapitány írói és rajzolói beszélnek a sorozatról (angol nyelven)
• Marvel Spotlight: Captain America Remembered, 2007. június – összefoglaló Amerika Kapitány megjelenéseiről a képregényekben 1941-től 2007-ig (angol nyelven)

[szerkesztés] Források

• A Captain America és a Marvel Comics más képregénysorozatai.
• A Newsarama.com képregényekkel foglalkozó hírportál.
• Wizard #187, The Wizard Retrospective: Captain America (30-48. oldal), Wizard Entertainment, Egyesült Államok, 2007. május
• Comic Book Nation: The Transformation of Youth Culture in America, Bradford W. Wright , JHU Press, Egyesült Államok, 2003. ISBN 0 8018 7450 5

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Amerika Kapitány a Marvel Comics oldalain (angol nyelven)
• Amerika Kapitány a ComicVine.com oldalain (angol nyelven)
• Amerika Kapitány a Comic Book DB oldalain (angol nyelven)
• Captain-America.us – Amerika Kapitány nem hivatalos weboldala (angol nyelven)
• Transcript of "Death to America" – Ed Brubaker és Joe Simon interjú Amerika Kapitány haláláról (angol nyelven)
• Shoutmouth – What is to become of Captain America’s musical legacy? (angol nyelven)
• A CNN és az ABC beszámolója Amerika Kapitány haláláról YouTube videó (angol nyelven)
• Joe Quesada Stephen Colbert-nek ajándékozza Amerika Kapitány pajzsát YouTube videó (angol nyelven)

[szerkesztés] Magyar nyelvű rajongói fordítások

• Rajongói fordítások a Captain America első sorozatából a CHRONOPOLIS oldalán
• Rajongói fordítások a Captain America harmadik sorozatából a CHRONOPOLIS oldalán
• Az Adventures of Captain America – Sentinel of Liberty minisorozat rajongói fordítása a CHRONOPOLIS oldalán
• Rajongói fordítások a Captain America ötödik sorozatából az Yggdrasil Baráti Kör oldalán