Amenmessze
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Elődje: Merenptah |
Egyiptomi fáraó XIX. dinasztia |
Utódja: II. Széthi |
|||||||||||||||
Amenmessze | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Uralkodása | i. e. 1203–1200 | ||||||||||||||||
Prenomen |
Menmiré Szetepenré Örökkévaló, mint Ré lelke; Ré választottja |
||||||||||||||||
Nomen |
Amenmessze Hekauaszet Ámon gyermeke, Théba kormányzója |
||||||||||||||||
Apja | ? | ||||||||||||||||
Anyja | Tahát | ||||||||||||||||
Nagy királyi hitves | ? | ||||||||||||||||
Sírja | KV10 |
Amenmessze az ókori egyiptomi XIX. dinasztia ötödik fáraója. Trónbitorlóként került hatalomra Merenptah kijelölt örökösével, Széthi-Merenptah herceggel szembeszállva, feltehetőleg annak távollétét kihasználva[1]. Az is lehetséges, hogy Széthi-Merenptah trónra lépett ugyan, de Amenmessze letaszította a trónról uralma második évében[2]. Végül II. Széthi, aki szinte teljes bizonyossággal azonos Széthi-Merenptahhal, visszaszerezte a hatalmat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származása
Amenmessze származását homály fedi. Merenptah uralkodása alatt egy Messzui nevű nemes szolgált Núbia alkirályaként, aki lehetséges, hogy azonos Amenmesszével. Messzui az amadai templomban két ábrázolásán a királyi jelképnek számító ureuszt viseli a fején. Amennyiben a két személy valóban ugyanaz, Messzui/Amenmessze esetleges hatalmi törekvéseit Núbia aranybányáinak birtoklása nagyban támogathatta[3]. Azonosságuknak ellentmond, hogy II. Széthi uralkodása idején, bár Amenmessze nevét mindenhonnan igyekeztek kitörölni, Messzui feliratait nem bántották, annak ellenére, hogy utóda, az Amenmessze által kinevezett alkirály feliratait eltüntették.[4] Szintén Amadában Messzui „a király fia”-ként utal magára. Ez azonban lehetséges, hogy alkirályi címére utalt (Núbia, óegyiptomi nevén Kús alkirályának szokásos címe volt a „kúsi királyfi”).[5]
Amenmessze anyja, Tahát ábrázolása fia számos szobrán megjelenik, többek közt két karnaki oszlopon. Ezek egyikén alakja mellett „a király leánya, a király felesége, (Tahát)|” felirat áll, ahol a „felesége” szót később vésték oda az eredeti „anyja” helyébe, amikor Széthi kisajátította a szobrot Amenmesszétől. Ez azt sugallja, Tahát vagy feleségül ment Széthihez, mikor az fáraó lett, vagy már korábban is házasok voltak – így Amenmessze Széthi fia volt, és saját apját taszította le a trónról. Az utóbbi feltételezést erősíti a másik karnaki szobor, melyen Tahát szintén hercegnőként és királynéként szerepel, és címein semmilyen átfaragás nyoma nem látszik, a király nevén viszont igen. Így lehetséges, hogy a szobrot Széthi készíttette, ráfaragtatta felesége képét is, a szobrot később fiuk kisajátította és saját nevét vésette az apjáé helyére, de anyja címeit nem bántotta, majd Széthi később újra a saját nevét vésette Amenmesszéé helyére.[6] Más feltételezések szerint Tahát Merenptah egy mellékfelesége volt, és Amenmessze így a bátyjával keveredett hatalmi harcokba, Tahát eredeti címét pedig csak azért íratta a szoborra, hogy minden nyomát eltüntesse annak, hogy a királyné fia egykor uralkodott[7].
[szerkesztés] Uralkodása
Amenmessze uralma mindössze négy évig tartott, s valószínűleg csak Dél-Egyiptomra korlátozódott[8]. A karnaki Ámon-templom oszlopcsarnokában feltehetőleg ő állíttatott hat kvarcitszobrot, de ezekről később Széthi kitöröltette Amenmessze nevét, ahogy máshol is igyekezett eltörölni az emlékét. Nem tudni, mi lett Amenmessze múmiájával. Sírjába feltehetőleg nem temették el, a sír csak Tahát és egy kéőbbi királyné, Baketwerel – akit korábban emiatt tévesen Amenmessze feleségének hittek, de valójában csak később sajátította ki a sírt – temetkezési helyéül szolgált[9].
II. Széthi utódja, Sziptah lehetséges, hogy Amenmessze fia volt, mivel fennmaradt egy szobor, melyen a herceg eredetileg apja ölében ült – az apa alakját és nevét teljesen elpusztították[10].
[szerkesztés] Titulatúra
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ókori egyiptomi címek szócikkben.
[szerkesztés] Forrás
- ^ Joyce Tyldesley: Ramszesz – Egyiptom legnagyobb fáraója (Debrecen, Gold Book, 2000) ISBN 963 9437 28 X, pp.273–274
- ^ Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3, p.176
- ^ Dodson–Hilton, op.cit., p.182
- ^ Frank J. Yurco: Was Amenmesse the Viceroy of Kush, Messuwy?, JARCE 34 (1997), pp.53–54 & 56
- ^ Dodson–Hilton, op.cit., p.179
- ^ Dodson–Hilton, op.cit., pp.179–180
- ^ Frank Yurco: Amenmesse: Six Statues at Karnak. Metropolitan Museum Journal, 14 (1979), pp.15–31.
- ^ Dodson–Hilton, op.cit., p.176
- ^ Amenmesse Project (KV-10) – A University of Memphis Mission
- ^ Dodson–Hilton, op.cit., p.180