Almássy tér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az Almássy tér Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, a Wesselényi utca páratlan oldalán elterülő tér.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Városliget irányába kiépülő Wesselényi utca rendezésekor, 1879-ben alakították ki a teret, amelyet 1884-ben a mai VII. kerület egy részét korábban birtokló Almássy (Almási) családról neveztek el.
Az első évtizedekben – míg 1897-ben fel nem épült az István (ma Klauzál) téri vásárcsarnok – az Almássy téri piac a külső-erzsébetvárosiak napi szükségleteit látta el, és itt állt a korban nevezetes Lakatos vendéglő is (később, az I. világháború előtt Steiner József Józsi kávéháza állt a téren). Az 1900-as években több munkásegylet irodája költözött a teret szegélyező épületekbe (építő-, fa- és élelmezésipari munkások szövetsége. Ebből kifolyólag az Almássy tér gyakran szolgált munkástüntetések kiindulópontjául, 1905. augusztus 13-án például innen indult el a sütőipari munkások választójogot követelő tüntetése.
A Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy 20 ezer koronás adományából az Almássy téren épült fel 1913-ban a főváros első közkönyvtára, a Deák Ferenc Könyvtár. Az egyre rosszabb állapotba kerülő (a mai Barcsay utca torkolatában álló) épületből az 1950-es években a könyvtár a Rottenbiller utcába költözött, s 1967-ben az épületet is lebontották.
Az 1960-as években felállított betonasztalkáknak köszönhetően az Almássy tér Budapest egyik „sakktere” lett.[1] Az 1983-ban megnyílt Almássy téri Szabadidőközpont felpezsdítette az Almássy tér életét: negyedszázada kiállításokat, előadásokat, koncerteket, táncházakat szerveznek, s programjaik egy része a térre is kiköltözik. A 2000-es évek elején az Almássy teret újraparkosították, a burkolatot kicserélték és modernizálták a Wesselényi utca felőli játszóteret is. Ez utóbbi mellett áll az eredetileg a Damjanich utca – Dózsa György út sarkán felállított Csengery Antal kiegyezés korabeli politikus szobra (Zsákodi Csiszér János, 1938), amely 1950-ben került át mai helyére.
[szerkesztés] Jeles épületek
- Almássy tér 3. sz. Lakóház (Sipos József, szecessziós, 1914).
- Almássy tér 6. sz. Almássy téri Szabadidőközpont (Straub Éva és Jakab Zoltán, kortársi modern, 1983).
- Almássy tér 15. sz. Ebben a házban élt és dolgozott Alpár Ignác építész.
[szerkesztés] Forrás
- Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1919–1969. Budapest: Műszaki. 1969.
- Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. Budapest: Akadémiai. 1993.
